Spirituális idézetek (beszélgetős fórum)

Szent Teréz imája:

Hozzon a mai nap belső békét a számodra. Bízz az Istenben annyira, hogy tudd, pontosan ott vagy, ahol lenned kell. Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből erednek. Használd az adottságokat, amelyeket kaptál, és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra. Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy. Legyen ez a tudat teljesen a tiéd, és adja meg lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet szabadságát. Ez mindannyiunké

"A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes."

/Carl Rogers/

"A visszautasítástól való félelem az egyik legalapvetőbb emberi félelem. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen fontos, hogy középpontunk ne sérüljön. A visszautasítás alapvető belső egyensúlyunkat és az önelfogadás érzését fenyegeti. A szívcsakra integrál, a

visszautasítás viszont dezintegrál. Hatására pozitív öngerjesztő rendszerünk a visszájára fordul: a „nem szeretetet" önmagunk ellen fordítjuk, s kezdetét veszi egy önpusztító folyamat."

/Anodea Judith/

Ó, Én szívem,

Te, aki bennem dobogsz,

Ki lükteted vérem, s Énem,

Ki éltetsz engem a földi létben,

Ki befogadtad az isteni csírát,

Nyílj meg hát, s ölelj át!

Élő Krisztus ölelj át,

Hogy követhessem az Úr akaratát!

(A szív-önmagam imája)

Krisztus mondja:

Nincs oly mélység, ahová

El nem ér segítő kezem,

Hisz magam vagyok a mélység.

Nincs oly fájdalom, melyre

Gyógyírt ne jelentenék,

Hisz magam vagyok a balzsam.

Nincs oly súlyos magány, melyet

Veled meg nem osztanék,

Hisz magam vagyok a jelenlét.

Nincs oly félelem, melyet

Szerte nem oszlatnék,

Hisz magam vagyok a békesség.

Nincs oly Lélek, kit

Alázattal ne szolgálnék,

Hisz magam vagyok a szeretet.

"A félelem ellen az egyik fontos kulcsszó a JELEN-LÉT! Amikor az ember fél, retteg valamitől, akkor sok minden van a lelkében, csak éppen tudatosság és jelenlét nem."

/Váradi Tibor/

"A tudatosság éberség erőfeszítéssel, az éberség pedig tudatosság erőfeszítés nélkül."

/Váradi Tibor/

"Az éberség a tudatosságnál egy magasabb fokozat: az a szint, amikor a tudatosság megszületik belső erőfeszítés nélkül, természetessé, mondhatni az ember természetévé válik."

/Váradi Tibor/

"Az ember annyira megszokta az öntudatlanságot a jelen pillanatra nézve, hogy szinte már ez a természetes. Ebből kellene átlépni a tudatosságba, s ez nagyon komoly belső erőt és figyelmet igényel."

/Váradi Tibor/

"Az ember menekülése a jelenből nem tudatos, hanem öntudatlan, ami azért történik így, mert a jelen az igazság pillanata, ami szembesít, tükröt tart elénk. Csak úgy tud az ember ez elől a tükör elől elmenekülni, ha a múltat vagy a jövőt választja."

/Váradi Tibor/

"Az önemlékezés felhalmozódik, minél inkább emlékszel magadra, annál inkább leszel képes emlékezni magadra."

/Robert Earl Burton/

Lényegében egy kiút létezik: az önemlékezés.

Shakespeare írta: "LENNI VAGY NEM LENNI: AZ ITT A KÉRDÉS."

/Robert Earl Burton/

"Amikor azt kérdezték Istentől, "Ki vagy te?", azt felelte: "Én vagyok."

Ez azt jelenti, hogy az élet nem más, mint önmagam tudatában lenni."

/Müller Péter/

"Mivel életünk saját magunk tükörképe, minél több szeretetet és szépséget észlelünk, annál többet fejlődünk, ezért mindannyiunk számára A SZERETET MINDEN."

/Andrew Matthews/

"Csodálatosak a kapcsolatok, csodálatosak a házasságok, de akárhogy is szépítgetjük, ezek mind átmenetiek. Viszont kapcsolatod önmagaddal - örökkévaló. Sohasem szűnik meg."

/Louise L. Hay/

"Az ember tudatosan választhatja az örömöt vagy a bánatot."

/Váradi Tibor/

"Az élet nem küzdelem, nem fájdalom, nem szenvedés, csak ha hagyjuk, hogy a fájdalomtestünk negatív, destruktív gondolatainkból táplálkozva folyamatosan ébren legyen. Az élet lehet öröm, a puszta létezés lehet maga a boldogság."

/Geszvein Erika/

"Végső soron minden betegség szeretethiányból fakad, és minden betegség valahol visszavezethető a szeretetnek a hiányára, és ebből adódóan a szeretet nevezhető a legfőbb gyógyító erőnek."

/Váradi Tibor/

"A lelkünk, intuíciók révén kapja a szellemi világ üzeneteit."

/Rudolf Steiner/

"A tudatosság azt jelenti, hogy az ember próbál jelen lenni, a jelent megragadni tudatosítani azt, hogy az adott pillanatban mi történik benne és körülötte. Mindazt próbálja tudatosítani, ami a külső és a belső világban végbemegy.

A jelen nagyon kényelmetlen szembesüléseket hozhat az ember számára, ezért a legtöbb ember ösztönösen menekül belőle: vagy a múltba, próbálva a múltbeli emlékekből élni, vagy azon rágódva, hogy mit kellett volna máshogyan tenni, esetleg a jövőbe menekülve, azon szorongva, hogy a jövőben mit kell tennie, s vajon meg tudja –e tenni.

Az ember menekülése a jelenből nem tudatos, hanem öntudatlan, ami azért történik így, mert a jelen az igazság pillanata, ami szembesít, tükröt tart elénk. Csak úgy tud az ember ez elől a tükör elől elmenekülni, ha múltat vagy a jövőt választja.

A tudatosság komoly belső erőfeszítést igényel az embertől. Az ember annyira megszokta már az öntudatlanságot a jelen pillanatra nézve, hogy szinte már ez a természetes. Ebből kellene átlépni a tudatosságba, s ez nagyon komoly belső erőt és figyelmet igényel. Az embernek újból és újból figyelmeztetnie kell magát, hogy ’már megint nem vagyok a jelenben’, és a belső ereje segítségével visszaterelnie tudatát a jelen pillanatba.

Az éberség a tudatosságnál egy magasabb fokozat: az a szint, amikor a tudatosság megszületik belső erőfeszítés nélkül, természetessé, mondhatni az ember természetévé válik."

/Váradi Tibor/