Örökbefogadás-örökbeadás (beszélgetős fórum)

Köszi Fawkes! Így gondoltam ahogy leírtad. Az előbb leírtam a véleményemet, mivel ez egy szabad ország így a vélemény is az.

Én is Hoxával értek egyet, hogy vannak olyan élethelyzetek mikor nincs más választás.

Nekem erről az abortuszos dologtól mindig az jut az eszembe, hogy a baba már eleve úgy jön a világra, hogy Őt nem akarták...milyen élete lesz így? Jó kis kezdés...

Na meg a legszörnyűbb mikor megszülik és ott hagyják valahol...az jobb?

Igen??

Ebbe gondolj bele kérlek mikor elítéled az abortuszt.

Mármint nem Te Fawkes, hanem akinek "az inge"...

Mociscsaj, kettőnk közül nem én vagyok az aki ítélkezett mások felett...

Szerintem mindenkinek joga van eldönteni, hogy akarja-e a babát vagy sem. Én nem szólok bele mások döntésébe, mivel én sem fogadnám el másét. Ezt mindenkinek magának kell eldönteni és senkinek semmi joga beleszólni. Az élet döntésekből áll, ez van. De mindenki MAGA dönti el és senkinek semmi köze hozzá!

Láttunk már karón varjút...

Én azt gondolom együttérezni lehet vele és segíteni, beszélgetni, de helyette választani nem.

Ennyi.

Így-így! Csak van aki sportot űz a másik szavainak kiforgatásán... láttunk már itt ilyet.

Köszi Hoxa-mami :).

Sziasztok!

A vélemény szabad, ne marjátok egymást félreértések miatt! :)

Szerintem Fawkes is arra gondolt (javíts ki ha nem), hogy az örökbeadással nem garantálod, hogy jó helyre kerül. Nem te választasz, nem látsz a jövőbe, nem tudhatod milyen körülmények és mennyi szeretet jut majd a gyermekednek. Sajnos.

Biztosan vannak szerencsések is, ahol úgy nevelik, mintha a sajátjuk lenne, de szerintem többen vannak, akikkel éreztetik, hogy nem a sajátjuk, vagy a testvérei, vagy a rokonság nem fogadja el. Ezt is mérlegelni kell.

Egyébként ezek a kérdések mindenkit megosztanak a világban. Szerintem senki nem ítélendő el sem az abortuszért, sem az örökbeadásért. Vannak olyan élethelyzetek, amelyekben nincs sok választása az embernek.

Nem fogok leköpni senkit azért, mert abortuszra ment, mégha én nem is tenném a helyében.

Szerintem nagyon meglepődne mindenki, ha megtudná hány nő esett már át ezen titokban a környezetében.

És akkor azokkal a nőkkel mind megszakítanátok a kapcsolatot emiatt?

Én csak azokat ítélem el, aki megszülik a gyereküket, megtartják, de nem szeretik és nem tesznek meg mindent érte.

Hoxa

Pontosan.

Hogy is szól az okosság?

Te irányítod a sorsod.

És az irányításba az is beletartozik, hogy mikor akarsz gyereket.

Zazu!

Egyet értek veled, én is ezt mondom.

Semmiért nem kéne, hogy ebben a témakörben elítélje bárki is a másikat. Úgy dönt, ahogy neki jó, nem úgy, ahogy elvárja.

Egyik fél táborát sem ítélem el, azt sem, aki abortuszra megy, azt sem, aki megszüli a gyereket és odaadja szeretű szülőknek.

Joga van a nőnek egyedül eldönteni, hogy akarja azt a gyereket, avagy sem, örökbeadja avagy sem.

Azért meg badarság elítélni valakit, mert a körülménye, helyzete nem engedi meg, hogy megszülje azt a gyereket.

Ne haragudj, de ezzel az erővel elítélhetsz mindenkit, aki egy hangyára rálép, vagy egy virágot letép. Hiszen az is egy védtelen élet, és az illető elvette azt tőle.

Neem, nem értek veled egyet.

Egyrészt nem értem miért KELL, csak a gyerek szemszögéből vizsgálni a dolgot.

Mi van, ha valaki inkább úgy dönt, hogy meg se szüli a gyereket, minthogy azért legyen elítélve, mert örökbe adta?

Mi van, ha valaki nem akarja átélni a szülést, a fájdalmakat, ha nem akar mondjuk kiesni a munkájából, vagy ha élete nagy álmának megvalósítását a gyerekszülés és terhesség megakadályozza?

Nem hiszem, hogy joga van ebbe bárkinek is beleszólni, és ítélkezni.

Ez egy önálló döntés, és ebbe se törvény, se társadalom ne szóljon bele.

Nem akarom feszíteni a húrt, de szerintem az abortusz erkölcstelensége nem kérdés. Az ember/magzat elpusztítása egyértelműen rossz, helytelen döntés, és az élet vállalása a helyes döntés. Ha valaki ebbe belegondol, az elfogadja.

Számomra felfoghatatlan, hogy egy nő hogy tudja megölni a benne fogant védtelen életet, akármilyen körülmények között legyen is. Hogy lehet "tárgyilagosan" és hideg fejjel beszélni valakiről, aki másodpercől másodpercre nő és fejlődik az anyában. Én ezt a kérdést nég jobban átéltem most, hogy gyermeket várok. 6 hetesen láttam először a kislányomat és akkor már pulzált a kis szíve és csak meghatódva tudtam ránézni...

Szóval korrekt dolognak tartom, ha valaki ilyen helyzetben azt mondja, hogy örökbe adja a gyermekét. így legalább olyan családba kerül, ahol igazán RÁ várnak. Ez az emberséges és helyes megoldás, és nem az abortusz.

Kedeves Titkosvallomás!

Még mielőtt rámkerülne a lepedő, leszögezem, hogy nem állt szándékomban elítélni Téged, vagy bárki mást, aki örökbe ad vagy fogad gyereket.

Pusztán azt írtam le, hogy én mit tennék. Sikeresen kiforgatódtak a szavaim.

Ezennel ezt a vitát lezárom. Nem kívánok még egyszer magyarázkodni. Nem ítéltem el senkit.

Mociscsaj, légyszi ne általánsoíts, és kérlek olvasd el még egyszer, hogy mit válaszoltam vagy reagáltam. Köszönöm.

Ajha úgy látom szeretsz dolgokat a sorok mögé látni.

Nem elítéltem valakit, hanem azt írtam le (ala 15-ös hozzászólás), hogy ÉN személy szerint mit tennék, ha így lenne. Eszem ágában sem volt elítélni senkit. Te kezdtél el ítélkezni, ha elolvasod a hozzászólásod! Pont neked írtam, miutál nekem ugrottál, hogy bármi előfordulhat, ezért döntök az abortusz mellett. Mivel azt mondtad, hogy kegyetlenül elvenném a magzat életét.

Azt szeretnéd mondani, hogy én hurrogtam le? Mivel is??

Fawkesgirl, lenyegtelen, hogy egyet ertunk-e vagy sem itt nem errol van szo.

Es nem is attol, hogy valaki elveteti-e a gyereket vagy megtartja, vagy akar orokbe adja!

Itt pontosan az a lenyeg, hogy ez egyeni dontes, ahogyan az elobb te is montad.

Ahogyan irtam az elobb, en nem azt kerdojelzem meg hogy mit szabad es mmit nem, egyedul azt nem ertettem, hogy miert kellett annyira itelkezni az eredeti beiro folott!

Mindenki azonnal raugrott es azt bizonygatta, hogy milyen marhasag teherbe esni, amikor manapsag mar nincs ra excuse!

Ahogy most te is mondtad, elofordulhat a legkorultekintobb novel is.

Addig amig nem jartunk masnak a cipojeben ne itelkezzunk folotte.

Olyan nagyszeruen biztatjatok egymast, torodtok egymassal ezen a portalon mas dolgokban, ebben az esetben is fel kellett volna karolni "titkos vallomast" es nem azonnal lehurrogni...azota se irt tobbet, pedig tutira nagyon rosszul erezheti magat.

En kizarolag ezert kezdtem a temat feszegetni...ha nevvel bejelentkezett volna az illeto, akkor irtam volna privit neki, es egy szot se szoltam volna ide. :-(

Szerintem Courage is azon akadt fent, mint én, hogy had döntsön a kismama, hogy egyáltalán meg akarja-e a gyereket tartani. Fel tudná-e nevelni biztonságban szeretetben. Ha nem, akkor had vetesse el, anélkül, hogy megvetésben lenne része, vagy külön meg kéne indokolnia a döntését. Ez a döntés amúgy is hatalmas dolog, lelkileg és fizikailag is megterhelő (úgy mondom, mintha már átestem volna rajta, nem nem volt abortuszom, de átérzem).

És mivel azt mondtad, hogy nem értesz engem, hogy szeretetben kell felnevelni szerintem egy gyerket és aztán meg azt írom, hogy elvetetném, és hogy az kegyetlenség.

Nos gondolom a reakción akadt fent Courage.

De nincs helye vitának, én így gondolom, Te máshogy gondolod, különbözőek vagyunk. Ennyi. Nem értek avval együtt, hogy meg kellene bárkinek is indokolnom bármilyen döntésemet a testemmel kapcsolatban, mégha egy magzatról is van szó. Azért nem fogok szülni, hogy más nevelje fel a gyereket. Ez nem irígység, de ha már megszülöm, akkor nem adnám semmi pénzért, de mivel nem tudnám felnevelni úgy, ahogy szeretném, így nem tervezek gyereket. Nos ördögi kör tudom. Amúgy meg, a legtutibb védekezési mód is max 99%-os, mindig becsúszhatnak hibák, és annál nincs is rosszabb a gyerek számára, ha úgy nevelkedik fel, hogy hát terhes maradt az anyaja véletlen, tehát nem teljes szívből akarták, hanem VÉLETLEN... Juuuj, ennél minden jobb.

Courage,

Nem keszultem senkinek letepni a fejet, de szerintem nem jo itelkezni masok felett. Egyedul azt probaltam illuszrtalni, hogy van sok kulonbozo nezet is.

Egyertelmu volt, hogy aki eloszor beirt (titkos vallomas bejelentkezes alatt), annak ez egy sajat, komoly problemaja volt.

Nem tudom lattad-e, de ha megnezed a titkos vallomas forumot, oda is beirta az illeto.

Sajnaltam azt, hogy mindenki annyi negative velemenyt fejtett ki olyan szemelyekkel kapcsolatban, akik teherbe esnek amikor nem akarnak gyereket.

Nem tusom ki inditotta ezt a forumot, de nagyon nagy lehet a szomorusaga es borzaszto teher lehet neki, hogy nem oszthatja meg senkivel, biztosan ezert irt be ide.

Szoval csak ennyi volt az egesz.

Most nem azért a 10 fillérért, de akkor Neked mi is a véleményed? Az előbb letéped a fejét utána meg mosolyogsz?

Vagy gúnyos mosoly? Mert akkor nem jött össze:D

Kedves vagy :)

Nem igazam van, hanem más véleményen vagyunk. :)

Sziasztok!

A páromnak van egy most 3 éves kistesója örökbefogadták, mert nem lehetett közösbaba a második házasságban! 2 napos volt mikor elhozták az anyukájától a kórházból, nem akarta látni sem a babucikát! A család többi tagja nehezen fogadta el a kicsi jövevényt, és még a mai napig sem vesznek tudomást róla, pedig igazán édes, szőke kékszemű kisfiúról van szó, és elég elevenke!

Eleinte apósom sem akarta, de mikor meg már ottvolt akkor örült neki!

Ha nekem nem lehetne szeretnék én is örökbefogadni, de szerintem én is csak csecsemőt (bár tudom, hogy ez egy elég nehéz dolog!)De a párom tudom, hogy ellenzi a dolgot sajnos!

Nehéz kérdés ez, főleg mivel a csecsemőket mindenki szeretné, de a nagyobb gyerekeket viszont kevesen!

Ezen a kérdésen, hogy abortusz, nem abortusz, erkölcsös avagy nem az, kár vitázni. Másképp látjuk, nyilván jó okom van rá, hogy én így látom és így értékelem ezeket a dolgokat.

Szóval szerintem vitának nincs helye :)).

Igen, elhiszem, hogy így látod.

Akkor úgy mondom, ha teherbe esnék, teljesen egyértelmű számomra, hogy nem szülném meg a gyereket. Nyilván megvan az oka, hogy miért döntenék így.

Eléggé felháborodnék, ha törvény miatt kellene gyereket szülnöm! Elítélem az ilyen törvényeket. Ezen is lehet vitázni, a fenti kijelentésemen is, de mivel saját jogon dönthetek egy gyerek kihordásáról, úgy gondolom, hogy dönteni is fogok. Elég nehéz döntés ez is, nyilván, ha terhes valaki. De avval sem értek egyet, hogy apa nélkül nőljön fel a gyerek, vagy szegénységben, csak azért, mert vállalni kell a felelősséget.

Szoval ezek szerint jobb egy magzatot elpusztitani, mint eletet adni neki?

De azert jobb ha egy gyerek szeretetben no fel?

Ez erdekes.

A megelozes mindig jobb mint a kura, ezt a vak is latja DE ha mar valami megtortent, akkor mar keso azon agyalni, hogy miert nem maskepp tettunk...

Akkor mar donteseket, hatarozatok kell hoznunk es azt mindig csak az akkori legjobb tudasunkkal hozhatjuk. Mas agyaval nem tudunk gondolkodni, csak a sajat tapasztalatunkbol, tudasunkbol es ertekrendszerunk szerint tudunk donteni.

Ami megtortent azert termeszetesen vallanunk kell a felelosseget, de ezert embereket elitelni kar. Elvegre nem torvenyellenes, vagy erkolcsileg elitelendo egy gyermek letrehozasa es orokbeadasa, vagy orokbefogadasa.

Ezzel szemben viszont az abortusz elegge megosztja a tarsadalom nezeteit (szerintem)...

Ausztraliaban peldaul az abortusz nem legalis, es kizarolag egeszsegugyi okok miatt engedelyezheto. Nem is beszelve a moralis/ erkolcsi kerdesrol.

Hm, ezek szerint lehet arra készülsz, hogy örökbeadd a gyermekedet? Azért vagy kíváncsi, hogy hogyan ítélik meg az emberek az örökbeadót?

Személy szerint úgy vagyok vele, hogyha a gyereknek jobb, akkor lehet inkább szeretetben kellene felnőnie, mint rossz körülmények között. Az meg már más tészta, hogy én semmi pénzért nem adnám oda a gyerekemet. Eleve, ha nem akarom megtartani, akkor teszek ellene, nem kihordom és aztán agyalok, hogy mit csináljak vele...

Jay, egyet ertek veled a "felelotlenseg" szempotjabol, de veletlenek is elofordulhatnak...

Nagyon fontos a vegdekezes, nem csak a nem kivant terhesseg elkerulese, de a nemi fertozesek szempontjabol is, de a legovatosabb, leg korultekintobb vedekezes ellenere is, idonkent becsusszanhat a terhesseg.

Szerintem az orokbeadas semmi keppen nem elitelendo, de az idealis az lenne, ha a tarsadalom kepes lenne segiteni a noket ahhoz, hogy fel tudjak nevelni a gyerekuket (idonkent a ferfi egyaltalan nem erzi a felelosseget, de egy no MINDIG.

Szerintem erdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen rettenesen nehez dontes az, hogy orokbe adjuk a gyerekunket. Szerintem egy no soha nem felejti el, es ha arra van kenyszerulve, hogy titokba tartsa, akkor az egy borzaszto teher egy eleten at amit meg sem oszthat.

Hát zazuka, ezt a nagy álmot az elején kellett volna tisztázni a férjeddel. Ha annyira fontos ez neked, akkor mást kellett volna választanod...

Egyébként az én férjem is azt mondja a kérdésben, hogy ő nem képes "más" gyerekét szeretni... ilyenek a férfiak...

Egyébként az abortuszt én nagyon elítélem, és szerintem a legsúlyosabb bűn a világon. Mentség pedig szerintem egyszerűen nincs rá. A "nemkívánt" terhességnek szerintem is jó vége lehet egy gyermek után epekedő családba kerülés.

Egy világ omlott össze bennem, amikor a legtitkosabb álmomat megosztottam a férjemmel.

Még gyerekkoromban elhatároztam, hogy ha felnövök örökbe fogok fogadni egy gyereket. Olyan 4-5 évesre gondoltam.

Amikor ezt elmondtam a páromnak, közölte, hogy ő nem lenne képes más gyerekét szeretni, és nem tudná elfogadni, úgyhogy rá ne számítsak.

Na, ez pont egy olyan dolog a házaséletben, ami nem oldható meg "beszéljük meg"-gel, meggyőzéssel, érvekkel. Ha Ő azt mondja, hogy nem tudja más gyerekét elfogadni, akkor kész, vége. Ennyi.

Szóval életem legnagyobb álma életem legnagyobb csalódását okozta a páromul választott férfiban.

Azt viszont nem bírom elviselni, mikor védekezés nélkül megy a szex aztán teherbe esnek.

Jaj most mi lesz?

És nem értik hogyan történhetett.

Ezt elítélem, az emberi felelőtlenséget.

Bár az esetek nagy százalékában ennek abortusz a vége.

Szerintem a gyereknek jobb ha megfelelő környezetben és körülmények között nő fel.

Szerintem az örökbeadás nem elítélendő.