Olvastam, hogy a hátrányos helyzetűek kapnak pluszpontot az egyetemi felvételinél.Mi számít hátrányos helyzetnek? (tudásbázis kérdés)

Nincs mit, csak beírtam én is a Google-ba, hogy:

Felsőoktatás, pontszámítások, hátrányos helyzet

[link]

További többletpontra jogosító kötelező kategóriák (előnyben részesítés):

- A hátrányos helyzetű jelentkező 25 többletpontra jogosult. (Az a beiratkozás időpontjában 25. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során a jegyző védelmébe vett, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt (pontos leírás a hátrányos helyzetről FTv. 147.§ (10) pont).

- Az a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője (szülei) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte(ték) be, vagy tartós nevelésbe vettek, további 25 többletpontra jogosult.

- Fogyatékossággal élő jelentkező 50 többletpont.

- Gyermekük gondozása céljából a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon lévő (GYED, GYES, stb.) jelentkező 50 többletpont.

[link]

Többletpontok hátrányos helyzet miatt:

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 10. pontja szabályozza a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), a 10/A. pontja a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező) fogalmát. Hátrányos helyzetű jelentkező: aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt.

A hátrányos helyzet jogcímekről bővebben:

- Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

- A települési önkormányzat jegyzője 2006. január 1-től megállapítja a gyermek rendszeres gyermevédelmi kedvezményre való jogosultságát (2005. december 31-éig gyermekvédelmi támogatás címén),

- amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130, illetve 140%-át.

- Állami gondozottnak az tekinthető, akit a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalt, illetve akit a gyámhatóság állami nevelésbe vagy átmeneti nevelésbe vett. A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátria betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

További többletpontok halmozottan hátrányos helyzet miatt

A felvételi kormányrendelet alapján további többletpontra jogosult az a már eleve hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülei - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott eljárásban tanúk előtt tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,

b) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,

c) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek neveléséről a Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,

d) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

A fogyatékosság miatt

A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élő.

Érzékszervi fogyatékosok:

- hallássérültek Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek.

- látássérültek Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formá­ja a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás.

Testi fogyatékosok:

- mozgássérültek A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban, vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek.

Beszédfogyatékosok

A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.

Autisták

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.

Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők

A kategória meghatározása - elsősorban a tudományterületi átfedések miatt - a szakirodalomban sem egységes. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkulia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.).

Gyermekgondozásért

A gyermeke gondozása céljából 2010. február 15. és 2010. július 22. közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők többletpontra jogosultak. A gyermekgondozásért járó többletpontra csak az jogosult, aki 2010. július 8-áig igazolja a kedvezményre való jogosultságot!

A felsőoktatási intézmények az előnyben részesítés jogcímén túl általában az alábbi teljesítményekre adhatnak többletpontot:

- nyelvtudásért,

- oklevél minősítéséért,

- emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért,

- OTDK/TDK-n elért helyezésért,

- szakmai tevékenységért stb.