Ok nélkül idegesít a társam (beszélgetős fórum)

Nem értem miért kell ezen egyáltalán rágódni.

Az embernek egy élete van, és azt szeretné boldogan, de legalábbis nyugodtan tölteni.

Amennyiben engem idegesítene a párom, így mint téged, akkor lépnék méghozzá azonnal.

Aki ezen rágódik annak más oka is van.

Pl, ha szakítasz van hol laknod ? Lesz miből élj ?

Esetleg van gyerek is akiről nem írtál ?

Függesz-e bármiben tőle ? Netán te is tele vagy hibával csak azt nem veszed észre ?

Így nehéz segíteni, mert a lényeget csak te tudod !!!

Szerintem meg nem rendezted el magadban,mert akkor most nem éreznel így.

Ez nem.normalis,hogy idegesit ha otthon van,én pl mindig várom haza a férjem,ha nem vagyunk a legjobban akkor is.

Maximum olyankor nem bújunk,ölelkezünk,volt,hogy pár napig csak minimálisan kommunikáltunk egy veszekedés után de hogy idegesítsen a jelenléte...olyan meg sosem tortent az evek alatt.

Szóval vagy bocsáss meg magadnak/neki és éljetek együtt ha megy,ha meg ennyire rosszul vagy tőle akkor esetleg értelmesebb elengedni egymást.

Ez nagyon aljas volt tőle.

Lehet ő is az a típus, hogy attól érzi magát többnek ha mást lehúz?

Ha nem vagy elég kemény egy ilyen ember hosszútávon megnyomorítja a lelked ami komoly testi bajokat is okozhat.

Van egy néhány hónapos erőteljes emlék, talán az pecsételt meg mindent. Elég speciális az esemény, nem akarok a részletekbe belemenni. Tulajdonképpen az történt, hogy életem egy mérföldkövéhez értem akkor, másnap volt egy "nagy alkalom" (mondjuk nevezzük sporteseménynek) amiért nagyon izgultam és amire mentálisan is fel kellett készülni.

Pont aznap este rám rivallt, hogy a fejembe verje, értsem meg, belőlem soha nem lesz semmi "..." (mondjuk sportoló).

Valamiért ez teljesen letaglózott. Nem is maga a mondat, hanem a helyzet amiben mondta, vagyis kiabálta. Hogy valamiért pont azt az estét találta erre a legalkalmasabbnak, amikor másnap reggel indultam.

Talán aprôságnak tűnhet, de ez átkapcsolt bennem valamit, és sokáig kísértett ez az emlék. Most már nem érdekel, rendeztem magamban. De őt már sajnos más színben látom.

Beszéld meg vele nyiltan hogy mit érzel.

Ha nem oldod meg, akár betegség is lehet belőle

Elötte jól nézz magadba hogy mi lehet az oka. Nem jön ez ok nélkül, hacsak nem egy megunt kapcsolat

Ha érdemeben tudtál vele és róla beszélni, egy pszichológus párterápiát megérne

Nekem testi tüneteim nincsenek szerencsére, de tény sokszor megkönnyebbülök mikor felnyitom a garázsajtót és nem áll bent az autója. Nekem is most van megint világgá mennék hangulatom.

Az enyém mindig is ilyen volt, én vtoztam, lettem türelmetlenebb, biztos öregszem is.

Próbálj meg kikapcsolódni, valami hobbit, edzést, programot csinálni ahol nincs ott. Én télen elmentem 4 napra barátnőmmel wellnessezni, annyira jó volt, feltöltődtem és újra bírtam a "strapát" itthon.

Amikor beleszállok ilyen vitákba akkor én is felteszem a kérdést, hogy velem miért nem fordul elő ilyen, vele miért rendszeresen.

Ha harciasabb kedvében van akkor visszamar.

Általa bevallottam szokott direkt idegesíteni, mert szerinte akkor szebb a szemem mikor pipa vagyok... No comment, csak bevetem az általam sokat emlegetett lecarom technikát, ha észreveszi hogy valamivel nem tud idegesíteni akkor abbahagyja.

Tessék. Hazajött és instant gyomorgörcs nálam. Nem rám mérges. Csak a Tescora. Mert a tesconál mindenki hülye, mert ő nem tudott kártyával fizetni.

De érdekes módon mindig csak ő keveredik ilyen konfliktusokba! Nekem meg minden egyes alkalommal gyomorgörcsel, empátiát színlelve végig kell hallgatnom ahogy üvöltözik és másokat minősít.

Na mindegy, legalább ez alkalomm nem voltam vele.