Normális a gondozónőtől ez a viselkedés? (beszélgetős fórum)

nem ertek veled egyet. en is voltam egyedulallo anya, nem egy gyerekkel, sot hasonlo helyzetben, mikor mondtak, hogy komoly gond van a gyerekkel, a viselkedesevel, vizsgalatra kell vinni

egyaltalan nem az volt a reakciom, hogy a szemet gondozono, hogy kepzeli, es egyaltalan, csak mert egyedul nevelem a gyereket, nehezebb helyzetben, ezert persze hogy nem olyan, mint a tobbi

az volt az elso reakciom, hogy megijedtem, mi lehet a picivel, es az volt az elso, hogy mindenkeppen, minel elobb megtudni, mi a gond. ha felhalott allapotban lettem volna, akkor is elviszem a gyereket. nem pedig belibbenek a bolcsibe reggel, hogy jaj, hat az en dokim csak delutan rendel, ezert sztorno a vizsgalat a gyereknek

szerencsere kiderult, hogy semmi baj :D es megorrolhattam volna a gondozonokre, hogy ennyire beneztek, de eszembe sem jutott. inkabb fusson folos kort az ember, minthogy baj legyen

lehet valakit mentegetni, mert hulye es felelotlen es hiszterias, de talan nem az a megoldas, hogy jaj, szegenyke nehez helyzetben van, legyunk megerto korulotte mindenki es nyalja a segget. hanem az a megoldas, hogy probalja levetni a sertettseget, probaljon o is tenni a megoldasert, beszeljen a gondozonovel emberi hangon, nyugodtan mondja el a problemait, es ami a legfontosabb, ne passzolgassa le a gyereknek fontos idopontokat. mert felelos hozzaallassal kabe az lett volna a normalis reakcio, meg ha nagybeteg is, hogy rogton rakerdez, mikor tudna vinni a gyereket minel hamarabb, ha most nem tudja. de ez valahogy fel sem merult a leirasbol

mintha azt hinne, ha passzolja a dolgot, nem foglalkozik vele, es a gondozonore harit mindent, akkor nincs is problema es neki van igaza

Abban, hogy ki hogyan beszel velunk sok a sajat felelossegunk. A zavaro kommunikaciot elso alkalommal kell(ett volna) jelezni. Viszont mi az, hogy legszivesebben megverned? Ez nem ertelmes, felnott viselkedes....

Nem olyan ritka mar a bolcsisek kozott sem az egyedulallo szulo, ezert igazan nincs miert kellemetlenul erezd magad! A legjobb az lenne, ha a sajat problemaiddal szakemberhez fordulnal, egeszen maskepp tudnal viszonyulni kulonbozo helyzetekhez.

Nagy a feszültség a csajsziban. Én maximálisan megértem, bár nem feltétlenül helyeslem.

Most az a vízválasztó, hogy ezt elismeri-e, és megpróbál segítséget kérni kívülről, vagy sajnos tényleg bele fog roppanni.

Egyébként azt gondolom, hogy az ő beleroppanása nem a gondozónőn múlik, és nem is ez az igazi gond, hanem a többi.. Ez most csak éppen az az alagút, amin kifolyik a többi gond..

Persze.

Csak egy kisgyerekkel egyedül lévő, nyilván egy szakítást nemrég megért, amúgy is egyszerűbb, nyilván csóróbb valaki számára ez nem fog rögtön sikerülni.

Nekem is évekbe telt, mire okleveles mérnökként és filmes feleséggént annyira fel tudtam magam építeni a sok csesztetés után lelkileg, hogy normálisan, keményen, de korrektül tudjam intézni ezeket az ügyeket.

Kívülről nagyon könnyű tudni a tutit, de amikor te vagy ott a szerencsétlenke, akkor azért más a világ, és ez bárkivel megtörténhet.

És igenis egy jószándékú külső közvetítés fontos lehet, a "mediátor" szerepet nem véletlenül találták ki.

Az meg rohadtul lutri, de ugyanakkor nagyon-nagy jelentősségű - pláne a nehezebb sorsúak számára - hogy milyen gondozónővel hozza össze a sors, pláne az első gyereknél.

Az anyák meg nem gépek, hogy egyszer-egyszer ne dönthetnének úgy, hogy most nem viszik.

Rég rossz, ha ez nem világos mindkét fél részére.

Eléggé feszültnek tűnsz, ami a soraidat olvasva a rossz sorsod miatt lehet.

De semmiképpen nem releváns, hogy a gondozónő fiatalabb, mint te. Nem az életkor adja a kompetenciát, abban végképp nem, amit ő tanult, te pedig nyilvánvalóan nem.

"Legszívesebben megvernéd"?! Te mondd, normális embernek tartod magad? Azért, mert szerinted valaki "pofákat vág"?!

Nagy bajok vannak itt.

egyebkent ilyen pofavagas nem profizmus kerdese. ha valaki utolso pillanatban mond le egy foglalkozas, ami mas munkajat is erinti, es mas gyereket be lehetett volna oda tablazni, akkor maximalisan ertheto

a gondozono nem olyan, mint egy elado, hogy jopofat kell vagni akkor is, ha a vasarlo hisztizik vagy nehez eset. ok elsosorban a gyerek erdekeit nezik, el tudom kepzelni, mennyi problemas szulovel es esettel kell mindennap szembenezniuk

en a helyeben nem masik gondozonovel haverkodnek, hanem ezzel :D mert ha nem azzal foglalkozik, hogy szerinte maskent banik vele vagy pofakat vag, hanem tanacsot ker, kifaggatja arrol, mit vett eszre a gyerkocon, mit tehetne o addig is otthon, mig megnezik hozzaertok stb., a gondozono is fontosnak erezhetne magat, baratsagosabb lenne, az anyatol is egyuttmukodest latna.

az anyanak meg plane jo lenne, ha jo viszony alakulna a gondozonovel, megiscsak o vigyaz a gyerekere napkozben. esetleg meg hasznos tanacsokat is kaphat, de el is sirhatja neki a panaszait, attol is megkonnyebbul

Szerintem meg egyelőre azért ezzel még várjon, először kicsit ő szedje magát össze.

Inkább beszélgessen erről, meg a problémáiról egy számára szimpatikusabb gondozóval, de akár egy pszichológussal, családsegítővel..

Igazad van.

Csak ez nem megy egyik napról a másikra egy egyedülálló, egyszerű nőnek. Amikor az ember lent van, akkor mindent sokkal élesebben vesz, a lélek meg nem gyógyul egyik napról a másikra.

A gondozónak viszont nem érdeke, hanem kötelessége lenne ugyanez.

Én a másik gondinénivel beszélnék a helyében, tényleg normálisan, tanácsot, segítséget kérve.

És nem, ne vágjon senki pofákat, mert igenis a szülőnek is kell magával foglalkozni, és el kell menni az orvoshoz, ha szükségét érzi. 4 gyerek nevelése közben-után maximálisan azt gondolom, hogy az első az, hogy az anyuka önmaga a lehetőségekhez képest testileg, lelkileg egészséges maradjon. Minden, de minden más, még a fejlesztés is csak másodlagos. Fokozottan igaz ez olyan esetben, ahol ő van egyedül, ha nagyon lerobban, nem tudja ellátni a gyereket, akkor nagy a baj...

Ha negyedszerre mondaná le az időpontot ilyen-olyan indokkal, akkor sem pofákat kell vágni, hanem normálisan elmondani, hogy a rendszeresség fontos. Szélsőséges esetben joga van a gondozónak a hatósághoz fordulni, ha nem hordja a szülő fejlesztésre a gyereket. Már ha ez rendszeresen probléma. Pofát vágni lehet, csak nem vall profira.

4 gyermekem volt az utóbbi 12 évben bölcsődés, 3 különböző bölcsiben. A váltásokkal együtt kb. 20 gondinénivel volt közvetlen kapcsolatom, további 60-ra rálátásom.

A gondozók úgy általában nem a társadalom csúcsáról kerülnek ki. Ettől még vannak köztük tündérek, sőt a nagyobbik részük az. Ezzel együtt bele lehet futni nem egybe, aki nagyon primitív. Az ilyenek meg más problémáját sem érzik, a maguk kicsiségét más nyomorán élik ki, nem felemelni, hanem lenyomni akarják azt, aki amúgy is egyszerűbb. Aki meg náluk okosabb, jobb módú, arra meg irigyen acsarkodnak. A 25% kb ilyen sajna.

Én a diplomámat is egy gondinéninek köszönetem, aki a kollégáival együtt évekig támogatott, kedves, normális volt, még hétvégén is segített, pedig az egyik gyerek eléggé problémás volt. De ugyanakkor az egyik legnagyobb csata is egy gondozónéninek volt köszönhető, aki öreg volt, fáradt és gonosz, és nem egy család életét keserítette meg évekig. Ez már másik helyen volt. A gyerekem problémájára rájátszott, nem megoldani akarta, hanem generálni, a bátyja autizmusa miatt közöte a kicsire, hogy "ő se normális, meg a szülei se". Úgyhogy évközben kényszerültem arra, hogy kivegyem a gyereket a bölcsődéből. De más szülő is panaszkodott rá, többen írtak az önkormányzatnak is miatta.

Érdekes, amikor aztán a gyerekem újra kezdte a bölcsit egy másik csoportban, akkor már nem volt vele semmi, sőt most, ahogy oviba vittem, szó szerint hetekig siratták, hogy elmegy.

A régi gondinénit meg, aki anno sokat segített még a diplomám körül, ma már mi segítjük, ha szüksége van valamire...

Úgyhogy vannak cifra esetek, ne hidd..

tudod, abbol is latszik, hogy itt talan a foruminditonak is kicsit maskent, baratsagosabban, elfogadobban kene hozzaallnia, hogy ugye ha reggel azzal viszi be a gyereket, hogy kozli, le kell mondania a delutani idopontot, mert neki orvoshoz kell mennie, akkor ertheto, ha a gondozono pofakat vag

mert olyan beteg nem lehet szerintem, ha siman leviszi a gyereket. ha meg olyan beteg, akkor a gondozono is latja rajta. gondolom, az ilyen felmeros idopontokat nem ugy adjak, hogy ha lemondjak, akkor masnap van is szabad idopont

meg kene ertenie a foruminditonak, hogy nem szemelyesen ellene iranyul az egesz, hanem a gyereknel lattak olyan viselkedest, ami miatt tanacsos kivizsgalni. legtobbszor nincs mogotte semmi problema, de ez az anyuka szamara is megnyugtato, ha megmondjak, hogy rendben van a gyerek, vagy ha megis van valami problema, idejeben elkezdheto a fejlesztes, es megelozheto komolyabb

de nem biztos, hogy barmi gond lenne a gondozono hangnemevel. ha valaki eleve ugy gondolja, o rosszabbul, rosszabb korulmenyek kozott neveli a gyereket, es valami problemat talalnak nala, eleve ellensegesen fogad mindent. mert eleve mi koze van egy esetleges fejlodesi elmaradashoz annak, hogy o egyedul neveli a gyereket? gondolom, nem ehezteti es nem a jarokahoz kotozve tartja, hogy ne fejlodhetne a gyerek ugy, ahogy mas

a dokival kapcsolatban en abbol indulok ki, hogy ha fosok megallas nelkul, vagy 40 fokos lazam van, akkor nem feltetlenul tudok levanszorogni az orvoshoz. nyilvan ha rosszul erzem magam, de van egy fix idopontom a gyerekkel, ami fontos, akkor szarok az orvosra, elmegyek akar delelott egy masikhoz, biztos nem fog elhajtani csak azert, mert nem hozza tartozom, ha elmondom, mi a problema

Így van, nem tudjuk, hogy milyen helyzet áll fenn.

De nehezen tudom elképzelni, hogy egy gondozónő csak úgy bunkózzon egy szülővel, mert éppen olyanja van... Lehet, hogy már szóltak többször is, hogy vigye. Nem tudom. Mindegy is, ne a gyerek lássa a kárát a köztük lévő konfliktusnak.

Figyelj, ha megy a hasam, vagy lázas vagyok, akkor bizony ki lehet hagyni, mert van olyan, hogy egy szülő is lebetegszik úgy, hogy nem tud nekiindulni, vagy csak az orvosig. Semmi sem történik, ha 30-ből 28-szor vagyunk ott.

Ezzel együtt igaz, hogy viszont ha csak lehet, akkor menjünk..

Hogy itt milyen helyzet állt fent, nem tudjuk.

Azt viszont kedves fórumindító tudnod kell, hogy egy ilyen fejlesztés nekem havi 40000/gyerek, és nem kapom vissza a pénzt, ha nem megyünk, tehát tényleg csak nagyon indokolt esetben nem megyünk...

Értem. Hát akkor az bizony fontosabb minden másnál. Ha vinni kell, akkor vinni kell.

Lehet, hogy ezért volt erélyesebb a gondozónő.

Lehet igazságod, csak ebben az esetben a gondozónőnek kellene pozíciójánál fogva "okosabbnak" lenni, ami a viselkedést illeti..

Nehéz egyedül, sokszor lelkileg, se anyagi, se szellemi, se természetbeni támogatás. Igen, lehet a fórumindító nem egyetemi tanár, pont ezért lenne szüksége normális hangnemű támogatásra, felvilágosításra, és annak megértésére, hogy ő kisebbségi érzésekkel küszködik helyzeténél fogva..

Dugig vannak a korai fejlesztők, és oda csak 3 éves korig lehet vinni a gyereket. Nehéz is bekerülni.

Hogy mire? TSMT, szociális funkciózavar, egyéb mozgásfejlesztések, nagymozgások, beszédindítás, szenzoros terápiák... És még 1000 féle.

A problémák ilyenkor fejleszthetők igazán, nem később, vagy akkor már nehezebben.

Bölcsis gyereket fejlesztésre?? Milyen fejlesztésre?

Nekem fura ez az egész sztori. Kíváncsi lennék a gondozónő véleményére is - persze azt nyilván nem fogjuk megtudni.