Nem viselem jól, hogy a párom alkoholt iszik és nem tudom, ezt hogy kezeljem. Adjatok tanácsot, kérlek! (beszélgetős fórum)

Kicsi lány!

Nemár:)) Én akkor voltam 39 éves amikor lezártam az előző életemet, rá 4 hónap múlva megismertem a jelenlegi páromat. Totál ellentét mindenben. De ami a legfontosabb NEM ISZIK. Ráadásul a kamasz fiam is elfogadta, na abban sok és van munka!

Még egy példa. A drága exem fogadásból jó egy évig nem ivott. Mi volt a tét? 1 láda sör.

És be is tartotta, megnyerte a munkatársaitól....

De ha te nyírod ki a másikat a piálással az mégiscsak jobb ugye?:))

Lentebb már kommentálták ezt a hozzászólást és tökéletesen egyet értek velük.

Én az exemet orvoshoz vittem, aki elhajtott azzal, hogy nem tudja beutalni mert jelenleg nincs hely. - mikor lesz?

- kb. 2-3 hónap múlva.

- miii? most akar kórházba menni, mert 1-2 nap múlva már meggondolja magát és viszakozik...

A dokinő nem adott beutalót. Elmentem a régi háziorvosomhoz, akinek ríva meséltem el, hogy nem tudják beutalni, mert nincs hely. Ez pénteken volt, hétfőn már a kórházban volt. 2 hetet volt, 2 naponta látogattam, a kedvenc kajáját, sütijét hordtam be neki:csak neki legyen jó és meggyógyuljon. Nagyon akartam, rengeteget imádkoztam. (ja a családjából senki sem ment be hozzá..)

Amikor kijött, én írattam fel, vettem meg a gyógyszereit, alkohol mentes sört vettem neki. Egyszer ivott valami cart a gyógyszerére, olyan beteg volt, azt hittem ott pusztul meg....

Minden kívánságát lestem, kedves voltam, csinos voltam stb...

Én azt hiszem minden segítséget megadtam neki!

De ez a vérében van és csak rajta múlik,hogy le tudja-e tenni vagy nem a piát.

Nem írtam, hogy idén nyáron kapta vissza harmadszorra a jogsiját. Egy opel már kiszaladt alóla totálkárra,a SzűzAnya kötényébe esett és még ebből sem tanult semmit.

Azt azért nem akartam megvárni, hogy kinyírja az egész családot,mert ittasan is símán elvezeti/vezette a kocsit.

Mi rejlik meg a rohadt piálás mögött? Azt csak az tudja aki iszik. Ha te ittál, akkor tudod mi miért volt. Azért feltételezem egyik nő sem úgy megy férjhez, hogy másnap zsörtölődve ébred. Ok és okozat, minden összefüggésben van.

Hidd el, nem is olyan nehéz megtenni az első lépést mint azt gondolná az ember. Nem fogja elhinni és csak hüledezni fog, hogy mi jut eszedbe? Vele szakítani?

Kitartás kislány: ok és okozat.... nem vagy te erre rászorulva. Össze kell írni mi szól mellette és ellene....

Valóban így van.

És ne érezd rosszul magad emiatt.

Néha sokkal többet segít az,aki nem akar segíteni,szerintem.

Uram Atyám!

Szerinted nem az lett volna a helyes lépés RÉSZEDRŐL, hogy a problémákat megpróbálod kezelni?

Ha nem megy, akkor pedig lelépni?

Szerinted a piálás a jó módszer? Az a megoldás?

Miért?

És ha ezt valaki már nem viseli el, akkor ő az önző, kegyetlen, lelketlen és hálátlan szemét?

Miért?

Szerinted lehet valakinek annyit segíteni, amiért cserébe elviseli az alkoholizmusodat?

Szerintem NEM!!

Ez bűzlik az önsajnálattól.

Miért olyan nehéz kimondani,hogy "volt egy jó kapcsolatom,de elcsesztem!"

Miért kellene egy társnak orvosnak is lennie,vagy pszichológusnak egy kapcsolatban?

"A lovakat lelövik ugye?"

Szóval érdekes dolog, ha alkoholbeteg, vagy drogozik esetleg egyéb szenvedélybeteg az amúgy általunk választott!! társunk, akkor kitesszük a szűrét...

Hmmm, mint ahogyan a kutyát is elaltatják - jobb így szegénynek.

Lóf@usztot jobb.

Ez szimplán menekülés, a saját önző kényelmünket szolgálja és egyszerűen elfelejtjük azt aki valamikor a tenyerén hordozott, leste minden kívánságunkat...És ilyenkor persze az egyszerűbb megoldást választjuk és gyorsan szerünk valami új hancúrpartnert, a másik pedig kegyvesztettként mehet ahova akar.

Pedig lehet, hogy segíthetnénk rajta kézzelfoghatóan is, nem csak zsörtölődve és piszkálódva, megalázva önmaga és mások előtt.

Én azért kíváncsi lennék mi rejlik amögött a rohadt piálás mögött - az én szürcsölésem okát senki sem firtatta, igaz félre is állítottak, ki is játszottak miután már "teljesítettem a vállalt feladatot."

Én akkor álltam az adott illető mellé amikor a legnehezebb időszakát élte és mindenben támogatásra szorult de a viszonzás elmaradt, sőt az idegbeteg és alkoholizmusba forduló állapotom kialakulása - bár nem vitás világéletemben szerettem "borba fojtani a bánatomat" - a napi stresszelésnek és a mellőzöttségnek volt túlnyomórészt köszönhető.

Bár nem is rossz ötlet:Ha kinyírod, nem lesz gond és szabad leszel mint a madár;)

Tökéletesen példázza a sorsod azokét, akik pontosan így, vagy még "ígyebben" fognak járni,csak még nem tudnak,vagy nem akarnak tudni róla!!!

Lehet kerülgetni, szépítgetni a dolgot, vagy védeni a másikat (vagy inkább magunka, a döntésünk helyességét) de a tények, attól még tények maradnak!

Mindenkinek ajánlom elolvasni írásod!!!

Pontosan így jár mindenki, aki még hisz a gyermekmesékben, vagy a személye mindenhatóságában.

Persze,hogy senki sem akarja őket eltiltani az italtól. Van akinek a szervezete lassabban, van akinek pedig gyorsabban szívja fel az italt. Van aki a bórtól lesz hülye, míg másnak meg sem kottyan.

Bizonyos ideig lehet, el lehet viselni amiket leírtál, de megváltozni nagyon kevesen tudnak! Aztán lehet a nőre kenni az egész ivászatot, "mert te miattad iszok, amiért ilyen vagy velem" stb.

Én már sokszor társaságba elmenni vele nem mertem, mert mindig tudtam és rettegtem tőle, hogy mennyit fog inni és nem tudja megállni. Így is volt minden esetben. Ezért aztán nem jártunk el sehová sem. Így kezdődtek a dolgok és úgy folytatódtak, hogy később már kocsival is símán elment részegen. Istenem mennyit aggódtam, mennyit sírtam, itt-ott szedtem össze a pénztárcáját - benne az összes hitelkártyával+pin kóddal együtt -. Sosem felejtem el, amikor elment délután 4-kor és még hajnali 3-kor nem volt itthon. 10 percenként hívogattam éjszaka, hogy hol van? Amikor pedig nem vette fel a telefont már rémeket láttam, a hideg rázott és úgy remegtem mint a kocsonya aug. 20-án. Amikor pedig valamikor hazaért egy papírt tett elém és megindult alattam a föld. Lecsukták, elvették a jogsiját mert a rodeózott ittasan kocsival. Elkapták a rendőrök és bezárták amíg ki nem józanodott... hívhattam én, senki nem vette fel a telefont.

Regényt írhatnék, de ezek csak példák, hogy ne csezd el senki kedvéért sem az életedet. Pláne addig míg nincs gyerek!

Néha azon gondolkodtam sokszor,hogy nem is szeretett, mert ha én szeretek valakit nem okozok neki ennyi fájdalmat, mint amennyit én kaptam tőle.

És az egészben a legszebb, hogy anyósom nem nekem adott igazat, hanem a fiának. Kaptam hideget-meleget levélben - mert levelet írt az ártatlanja -, hogy elváltam a fiától. Nem hitte el, mert azt gondolta, hogy ha ő apuka mellett kitartott - apósom is világéletében ivott, sőt még az ő apja is. Akkor hagyta abba, amikor már bevérzett a gyomra. - tehát akkor nekem is kutya kötelességem kitartani mellette.

Hát nem. Szépen kértem, könyörögtem, sírtam, ordítottam, mindent elintéztem helyette, mindene megvolt. CSak beteg volt. És még most is az.

Kívánok neked erőt és tisztázd le magadban, hogy mi szól mellette és ellene és úgy dönts. Szép estét.

Ha elfogadod, ha nem, sajnos ettől még nagyon gyakori.

Ezért fontos, hogy ha maga a delikvens belátja a függését, be legyen vonva a hozzátartozó is a segítő folyamatba.

Ez a cikk egészen szépen összeszedi azt, hogy miben áll a kodepedens személyek működése, ha érdekel:

(Ezt a cikket ajánlom a topik indítójának is.)

[link]

Vagy ha nem, hát tévedtél!

Nálunk is az ital volt mindig a veszekedések oka és volt két kiskorú gyermekünk.

Ahogy felnőttek a gyerekek, válás lett a VÉGE!

Nézzd,tanácsokat adni tudunk.Ki ilyet,ki olyat.

Dönteni helyetted viszont nem.Te neked kell tudni,hogy mit tudsz még elviselni,te ismered legjobban a párod.Megfontoltan kell döntened,nem hirtelen felindulásból.

Indulatból már párszor én is elküldtem az anyához a párom,még szerencse,hogy tudta,csak hirtelen haragból mondtam.

Persze nálunk más,mivel van 2 gyerek,de szépen lassan megembereli magát.Persze vannak még hiányosságok,de idővel ez is rendbe jön.

(ez igaz)

(mármint az egymás mellett maradás)

(a társtól való függést nem értem, és nem is tudom elfogadni)

Ezt egyszer én is meg csináltam:D

Meg se merte nézni!!!

Ezeken a dolgokon én is átestem már.7 éve vagyunk együtt,volt rosszabb a helyzet nálunk is.Kompromisszumot mi is kötöttünk,tartott egy hónapig.Régen sokat bulizott,míg én otthon babáztam.

Mennyi idős a párod?

Szépen lassan kezdett lejjebb adni,ma már nem bulizik,azt mondja kiöregedett ebből.

Bizony némelyik férfinak sok idő kell mire megérik!

Vagy ki tudod várni,vagy nem.

Te élsz benne.

Minden esetre kívánom, hogy rendeződjenek a dolgaitok.