Nem tudom mit gondoljak (beszélgetős fórum)

Persze, hogy nem, de az nem is jön hozzám.

És igen, ha tudom, hogy ügyetlen a gyerek, akkor nem hagyom egyedül, meg egyébként sem.

Nem minden gyerek szeretni való. :) Legyen bármilyen is egy gyerek, bizonyos korokban pontosan működik náluk az "ezt nem szabad, ne csináld" kijelentésre az azonnali kipróbálás. Nem gonoszságból, többnyire kíváncsiságból.

Úgy gondolom, ha egy gyerekről tudni, hogy problémás, nem kell egyedül hagyni. Én a vendéggyerekeket sosem hagyom egyedül, mindig figyelek rájuk, és nem (csak) azért, hogy ne csináljanak galibát, hanem hogy ne essen bajuk. Mert más gyerekére figyelni dupla felelősség, és képesek egy perc alatt is bajba kerülni.

Na és mit tud egy 10 éves? Csak sejt még dolgokat.

a fiam 11 évesen kapta a cicáját és tudta, hogy ennie kell a cicának meg inni ahhoz, hogy éljen és még sem etette-itatta a cicát. És ez nem jelentette azt, hogy meg akarta ölni, csak még nem volt elég érett egy másik élőlény ellátásra, de szerencsére a szülei igen, így a cica él és virul a mai napig:DDDD

Valóban nem írtad le, de pont úgy beszélsz róla.

Ha az unokatesó anyja lennék, akkor nem biztos, hogy mennék hozzád...

Egyébként teljesen egyértelmű, hogy ezt a gyereked nem szereted. Azért kíváncsi lennék, hogy mi az az annyi minden amit elrontott...A barbimérleg? Vagy mit? Direkt csinálja? Eszetekbe sem jut, hogy ügyetlen? Vagy egyszerűen csak annyi, hogy gyerek? Ha annyi mindent elront, akkor talán beszélgetni kellene vele, na meg nem mutatni neki, hogy nem szereti senki. Ahogy már írta Trapiti: "gyrészt ha nem bízom benne, nem hagyom egyedül. Másrészt ha egy gyerek folyamatosan érzi hogy nem szeretik és bizalmatlanok vele, akkor meg is fog felelni az "elvárásoknak". "

És most olvastam vissza, hogy mennyire ugyan azt gondoljuk a történetről....

De az a kisgyerek nem tudja, hogy mennyibe került neked a papagáj, de még ha meg is mondtad neki az összeget, az számára nem jelent semmit. :) Nem egyedi eset, hogy nem tudják, hogyan bánjanak egy kisállattal, szerintem túlzás beállítani aljas gonosztevőnek. :) Bizonyára a szidás miatt nem fog ilyet többet tenni.

Számomra sokkal rosszabbak azok a gyerekek, akik "jók", akik angyalkák, soha semmi probléma nincs velük. Azokban nincs elég élet, talpraesettség, kíváncsiság. :)

Valóban nem mondtad, de akkor miért indítottál fórumot?

Nem azt akartad hallani, hogy ez a gyerek egy beteg ember? Nem azt akarod hallani, hogy orvoshoz kell vinni? Ha nem ezt, akkor mit?

Tőlünk nem fogsz választ kapni a kérdéseidre. Mi nem tudjuk, hogy erről az eseményről kell e egyáltalán gondolnuk valamit....

A papagájnak semmi baja nem lett. A gyerek meg gyerek. Ez van. Kipróbálnak ezt-azt. Nem hinném, hogy a gyilkos ösztönei miatt tette volna és azt sem, hogy nem akarja, hogy a másiknak legyen ilyenje.

Csak gondolj vissza, amikor gyerek korodban csináltál valamit és megkérdezték (szülő részéről a leghülyébb kérdés:)))), hogy miért? Te mit mondtál? Vagy azt, hogy nem én voltam, vagy azt, hogy nem tudom. Még a felnőtt sem tud válaszolni sokszor erre a kérdésre!

Ne agyalj ezen! Felesleges! És persze nem kell ezért a gyereket kikiáltani sorozatgyilkosnak.

Ki mondta hogy gonosz vagy?

Ha a gyerek amúgy is problémás, akkor azzal foglalkozni kell, elsősorban a szüleinek. Viszont ha tudod hogy többször történt már hasonló, akkor tényleg nem kell egyedül hagyni.

De egyébként mit vársz, mit mondjunk? Hogy a kislány egy elvetemült gonosztevő aki meg akarta ölni a papagájt? Kizárt.

Az valószínűbb hogy ha ez nem egyedi eset akkor valami baj van a háttérbe amin segíteni kellene és ezek figyelemfelkeltő akciók.

Lehet,hogy most nem ez erződik,mert mérges vagyok.

Sokszor el lett vele beszélgetve,nem csak én általam,hanem a mamája is sokat próbál,de nem ad válaszokat semmire.Ha valaki elmagyaráz neki dolgokat nem érdekli,de tökmindegy mit mondok,akkor is én leszek a gonosz..

Ahogy írsz róla, abból nem a szeretet süt.

Ez a konfliktus nem most kezdődött köztetek, az biztos.

Egyrészt ha nem bízom benne, nem hagyom egyedül. Másrészt ha egy gyerek folyamatosan érzi hogy nem szeretik és bizalmatlanok vele, akkor meg is fog felelni az "elvárásoknak".

Az "annyi mindent elrontott" esetekben beszélgettél vele? Vagy csak jól leszidtátok?

Otthon is lehetnek problémái ami miatt esetleg úgy érzi, hogy neki nem olyan jó mint a te lányodnak. De az is lehet hogy csak kísérletezi, ahogyan zebracsikó is mondta...

Az én lányom is elég öteltgazdag, és néha csinál hajmeresztő kísérleteket. Mindig kiderül hogy nem ártani akart, nem gonoszságból tette. Bár amikor csempét kellett bontani az egyik kísérlete során okozott dugulás miatt, vagy amikor a wc-papír tartót feltöltötte vízzel, ami rámömlött miközben ki akartam cserélni a gurigát :) Az ember elsőre mérges, persze. De utána mégiscsak keresi az okot, ami az esetek 99%-ában nem a gonoszság vagy ártó szándék.

Szerintem egyszerűen nem tudta, hogy az mérgező lehet a papagájnak, azt gondolhatta, hogy azt is megeszi és etetni akarta. Nem hiszem, hogy ilyen rosszindulatot vagy főleg bántást kell feltételezni egy kisgyerekről egy papagájjal kapcsolatban. :) Ahogy reagáltál, tudta rögtön, hogy rosszat, veszélyeset csinált, ezért tagadta.

Ez nem egy nagy ügy, nem kell felfújni. :)