Nem tökéletes szülők fóruma... (beszélgetős fórum)
Valóban egyszerűbb ez a dolog ha többen vannak, de ha egyedül van neki ez a természetes. Nem igazán tudom, hogy ezen hogyan lehet segíteni, nagyon makacs, akaratos kislány lehet.
Az oviban nem adtak tanácsot? Csak szóltak, hogy változtatni kellene?
+ o szeretne iranyitani is. Es ezzelaz oviban van baj
Es ezt hogyan lehet kezelni?Ha 2 gyerekrol lenne szo, pofon egyszeu lenne. De o mindenkire feltekeny
Féltékeny a kislányod:) Nagyon szerethet benneteket. Nekem a húgom volt ilyen, ő egyedül nevelkedett anyukámékkal. Mi sajnos nem együtt nőttünk fel.
Igen, nekem is van egy húgom, köztünk 9 év van, és bizony néha mi is veszekedtünk, de ilyenkor az édesanyám szerint mindig én voltam a hibás, hiszen én voltam a nagyobb (a húgom pedig a kedvenc). Na, nálunk nem ez van.
Az én lányaim is pont így vannak:)Ha egymás mellett vannak ölik egymást, de ha nincs ott a másik, vagy beteg, vagy úgy érzik valaki igazságtalan volt a másikkal, akkor bizony kiállnak a másikért!
Én is félek a kamaszkortól:)
Hat nallunk az a gond, hogy: csak velle kenne foglalkozni , csak velle beszelni. Es ha veletlenul amsra akkarok figyelni , kitalaja az osszes roszasagot , hogy ne tudjak. Ha massal akarok beszlni , tuti belle kiabal. Ha telefonon beszelnek en vagy az apja ugyabn az a helyzet
Ja, nagyon nehéz megállni, hogy ne szóljon bele az ember, de én még a saját tesómmal folytatott vérre menő küzdelmekből emlékszem, hogy a szülő, ha beleszól, általában csak rontani tud a helyzeten. Nálunk a két nagy fiam közt voltak öldöklések, meg néha még most, hogy felnőttek, is szoktak keményen vitázni, de ha kell, kiálltak mindig egymás mellett, tűzbe mennének a másikért.
A kisebbekkel meg már akkora a korkülönbség, hogy nem nagyon volt min vitázni, bár a 18 éves, épp zizzent korszakát élő húguk időnként kihozza őket a sodrukból... :-)
Rájuk szólok és megpróbálok velük beszélni, de sokszor persze mindkettő hisztizik. De hamar lehiggadnak és folytatják a játékot tovább, amíg újból össze nem kapnak. Mondjuk már a kicsi 2 éves is sokszor beszáll, ő a saját játékaival nem is hajlandó már játszani.
Hú, Diego és Dora nálunk is nagy kedvenc az ötévesnél!! :-)
Nem bánom, mert ezeket a rajzfilmeket kifejezetten ennek a korosztálynak készítették és nagyon sok bennük a fejlesztő, oktató elem, sok mindent tanulhatnak belőlük úgy, hogy észre sem veszik.
Sziasztok! Csatlakoznék én is, van 5 gyerekem, kicsik is, nagyok is (25, 24, 18, 5 évesek és egy 7 hós), és én sem érzem magam tökéletes anyának egyáltalán (bár a nagy gyerekeim hosszú évek tapasztalatával szoktak nekem ilyet mondani... :-)).
Amit a könyvben írt az "elismert szaktekintély", az szerintem is egy épületes baromság (bocsi, de plasztikusabb kifejezés nem jutott eszembe). Ha a gyerek biztonságban érzi magát érzelmileg is, és tudja, hogy nem verik át a szülei és a hozzá közel álló többi felnőtt, valamint ha anyuka sem parázik, akkor éppen hogy könnyű a beszoktatás. Nálunk a leghosszabb procedúra 3 nap volt, de erősen függ a gyerek habitusától, hogy érzékenyebb, ragaszkodóbb, visszahúzódó típus, vagy inkább társasági lény.
A neves szakemberekről pedig csak annyi megjegyzés, hogy én annak idején gimnáziumban egy osztályba jártam egyik kiváló és ismert gyermekpszichológusunk lányával, és nála elcseszettebb, neveletlenebb csajjal még nem nagyon találkoztam... :-))
:)Igen, nálunk is össze tudnak veszni ilyeneken. Egyébként ők is szeretik Diegót és Dórát, bár elég ritkán néznek mesét. (Nem én tiltottam le őket, már ők nem igénylik.)
enyéim jan-ban volt 3, a kicsi most lesz 15 hós
már azon kiülök, hogy mindig az kell mindkettőnek ami másik kezében van
na, ez a korszak amitól még előre parázok...
hogyan szoktál igazságot tenni?
nekem 2,5 és 4,5 évesek és olyan dolgokon képesek vitatkozni, hogy égnek áll a hajam.. pl valamelyik este azon veszekedtek, hogy melyikük mellett alszik Diegó", aki tulajdonképpen egy mesefigura és csak a képzeletük szerint van ott.. :))))
Számomra is ismerősek ezek a dolgok:)Én most azon akadok ki sokszor ahogy a 7 és az 5 éves kislányom veszekednek. Szinte egész nap megy a harc mindenért, nagyon nagy a rivalizálás. Én általában csak akkor avatkozom közbe, ha már verekednek, de nagyon nehéz higgadtan hallgatni, ahogy veszekednek.
én tompa kés szokta a fiúknak adni, azzal már nagyon ügyesen vágnak pl szalonnát.. :) de persze a levest lehabozni én sem hagyom, azt el kell fogadniuk, hogy van határ.. de alternatívát, viszont sokat fel kell nekik ajánlani szerintem.. :)
ezt én is így teszem, de Anna mindent élesben akar csinálni. Pl a gombát már nagyon ügyesen pucolja (már miatta főztem néha gombás kaját), erre már azt is megunta, inkább szalonnát vágna de azt mégsem hagyhatom. Az üres lábossal meg a csipetke szaggatással is hagyjam őt, ő inkább lehabozná a húslevest. Nos?
várom ám az új témát!
Raza de soare, te is említettél valamit, végül nem fejtetted ki bővebben.
:) a fiaim imádnak főzni velünk.. :) olyankor mikor főzünk, adunk nekik is lábost, lisztet, vizet, hagymát pucolni.. elvannak ezekkel mellettünk, míg végzünk.. :)) hatalmas kupit csinálnak az igaz, de legalább főznek ők is.. :DD
lehet, hogy velem itt van a probléma, mert ekkor azt mondom, hogy most nem majd legközelebb...
amúgy komolyan.. tényleg nehéz.. én is egész nap járatom a számat, sokszor úgy tűnik, hogy leginkább a falnak.. estére el is fáradok rendesen, hisz Ők is mindenben részt akarnak venni, a veszélyes dolgokban is, nem győzöm kitalálni és megvalósítani az alternatívákat.. :)
ne is mondd.. :))))) nekem is leginkább égnek áll a hajam, ugyanezen okokból.. :) de ők akkor is csak gyerekek, nem tudnak úgy működni mint mi felnőttek.. :))) ha ezt látod, könnyebb átsiklani ezeken az idegesítő pillanatokon és visszaváltozni mosolygombóccá.. :)))
nem szoktam olyat kérni amit nem tud megcsinálni és lehetőségekhez mérten igyekszem hagyni kibontakozni. De amikor a főzésben akar segíteni (pl: ő akarja beletenni a forró vízbe a tésztát) van, hogy nemet kell mondjak mert egy 15 hónapos is ott kavar mellettünk és próbálom a bajt elkerülni...
annyira igyekszem, de olykor bestresszel, hogy a kettő egyszerre akar valamit, közben már az ebédnek is főni kéne meg szalad a lakás és időre kell mennünk valahova
EZ szuloi hiba. Hiba. Nem vagy tokeletes. Lehet hogy szigoru. De... az en lanyom ido elott szuletet es suly allat. Soha nem kezelttem ugy. Ha tudttam , hogy vallamit megtud csinalni, azt neki kelett megcsinalja SEGITSEG NELKUL. Most ep a nadrag gombolast. Eves volt Mikkor egy delutant orditot sirt(pontosan 6 orat ultem velle) , hogy osszeszedje egyedul a jatekot. ES OSSZESZEDTTE. Ha engedsz olyan dollogokban amit megtud csinalni, azt az o karara engede es kesobb a szemedre hanya. Ha olyat kersz amit nem tud megcsinalni, de te megis kered akkor azt is az o karara csinalod
de ők egymástól ellesik, próbálnak kontrázni :-)
Anna ritkán mond ilyet...
tudod kedves Judit, csak lazán.. :)) jó képességű kislány, hagyd őt kibontakozni.. :)) bízz benne.. :)))
persze, hogy mond ilyet-olyat, de a felét sem gondolja komolyan.. :))) próbálgatja a kis szárnyait, figyeli a reakciókat.. :) tanul.. :) de ez így normális.. :) hú, az én fiaim miket mondanak nekem időnként.. :)) a kisebbemnek, most az a kedvenc duzzogása, hogy "nem leszek többé az anyukád" :)))
:-) kedves vagy
tudom, hogy van amit rosszul teszek: nagyok az elvárásaim vele mert alapból jó képességű gyerek. Ha kiborít akkor meg kiabálok :-(
További ajánlott fórumok: