Nem találok bébiszittert gyermek hazahozására, 4 hónapja próbálkozom. Ötletek? (beszélgetős fórum)

Szerintem jól csinálod.

Gyakorlatilag minden követ megmozgattál, mindenhol írtad, jelezted, hogy kit keresel.

Persze hogy nem könnyű egy ilyen betegséggel rendelkező gyermek mellé kísérőt találni. De az a tisztességes részedről, hogy már előre közlöd, hogy a gyermeked milyen betegséggel küzd.

És hidd el nekem, az is jó, hogy ettől függetlenül nem jelentkezik 100 olyan, akinek fogalma sincs, miről beszélsz.

Bízz a "fölhőkben lakókban", és hamarosan elébed hozzák azt a személyt, akivel hosszú időn keresztül tudjátok majd közösen intézni a dolgokat.

Most valóban engedd el a görcsös akarást, ahhoz, hogy a kirakott keresésed híre eljusson ahhoz, aki a "te embered", ahhoz idő kell.

Jól csinálod, de most egy kicsit pihenj. Kellemes délutánt neked, nektek!

Jóvanna, szótat fogadok én ám Nektek, nyomtam fel hirdetést a fölhőbe, hagy szóljon, hehommá aztat mondjátok, hogy csak tehetetlenül nyavajgok..

Oszt ha ellopnak, akkor sírhattok utánam. :-)

Rohadtul nem érek rá, anyám már a jövő hetet se nagyon akarja vállalni. Apám jófej, ő csinálná, de anyám nem örül, mert akkor apám otthon nem halad...

(Kedves Kleeri!! :-))

Ugyan, 1500/óra alatt fel sem merült bennem.. Pláne így, hogy nem 10 órára kellene..

Több embert nem akarok, az én kis magatartászavaros auti gyerekeimnek egyet is elég megszokni, meg nekem is. Ha valaki egy évben 3 alkalmat beteg, vagy dolga van, az belefér, azért annyit ki tudnak segíteni. Csak az a gáz, ha már az első alkalommal így kezdik..

Megnézem a Gyereksziget pontos felhasználási feltételeit, meg fogom kérdezni, hogy a face-en pontosan mi és hogy jelenik meg.. Ebbe fogok belemászni, aztán tegyék ki oda, ha belefér az elveimbe, ha a jövő héten a személyes kérdezősködések nem vezetnek eredményre..

Csak ez van, hogy most is párhuzamosan nézek 3 bébiszitteroldalt, meg a hoxát is, mert itt is kapok jó tippeket.. Közben meg fordítom németből a műszaki irányelvet.. A gyerekek meg mögöttem szétverik a lakást, velük állandóan kellene aktívan foglalkozni..

Hogy bírtam én ezt 10 éve még tök jól?

Hogy öregszem? Ki van zárva. Ők öregszenek :-)

Hát ha nem annyira égető, ráérsz kivárni, amíg jelentkeznek.

Nem értem különben a gyér érdeklődést. Lehet, hogy keveset fizetsz? Ezt bele kell írni a hirdetésbe, 1000 Ft/óra minimum.

Én egyszer feladtam egy hirdetést a Gyermekszigeten (vagy hat éve), és 19 bébiszitter jelentkezett! Csupa szakmailag képzett óvodapedagógus, gyógypedagógus stb.

Egyébként javasolom, ha többen jelentkeznek, válassz 2-3 bébiszittert, és oszd be őket, ne kelljen minden nap menni. Vagy ha az egyik nem ér rá, vagy beteg, legyen pótlás.

Az egyik szomszédomék kisgyerekesek. Ott van egy tündér nagymama, aki a házban lakik. Csak ott délelőtt melózik a nagymama, délután meg a saját unokára vigyáz...

A másik szomszédnéninek, aki szintén jó lenne, neki 3 unokája van, őket hurcolja naponta. A másik két lakásban meg már pont túl idősek laknak... És kb. ilyeneket tudok elmondani végig a családokról. Mindenkinek megvan a saját napi pörgős baja, vagy éppen 80 felé jár..

Ettől még lehetne szerencsém, de épp nincs..

Nem mindig volt ez így, mert az előző nénik a játszótérről volt. Őt már kinéztem évekkel ezelőtt, (egy volt óvónő), vagány, jófej, csak akkor volt neki egy kislány, akire sokáig vigyázott. Múltkor összefutottunk a piacon, és kiderült, nincs már a kislány. Egy hét múlva már nálunk volt... Csak aztán pár hónap után nagyon beteg lett szegény, lényegében lebénult.. Bár ő nem a hazahozásra volt, hanem itthoni gyerektutujgatásra..

Ezt már képletesen megtettem, ismerem is a lakókat, sokan 40 éve itt élnek, és beszéltem a házinénivel is, aki mindenkit ismer 30 éve. Vagy aki lenne, az meg nem ezt akarja csinálni.

Érdekes, mert az ember azt hiszi, aki elvben alkalmas, az csinálja is. Ma a legtöbb embernek esze ágában sincs szóba állni a másikkal, még némi pénzért se, a gyerekekkel meg depláne.

Ma magukkal foglalkoznak az emberek. Itt Pesten ez az általános. Itt nem élnek nagyon szegény emberek, nincsenek havi 20ezerre rászorulva, de még 30-ra se, inkább elücsörög otthon, illetve az itteni nyuggerek eljárnak fürdőbe, akárhova. Nem akarnak már ők plusz nyűgöt vállalni.

A másik meg a kiírásokkal: a régi házban megtanultam, hogy nem mindenki jóindulatú, és aza jó, minél kevesebbet adsz ki magadról. Minket nem egyszer jelentett fel, panaszolt be egy öregasszony, akinek nem volt senkije. Zavarta a gyerekeim zaja, és kitalálta magának olyan dolgokat, amik nem voltak. Még azt is kitalálta, hogy illegális üzletet űzünk, mert szerinte túl jól éltünk. (Állt egy autónk a ház előtt.. :-)) Fel is jelentett. Még az adóhivatalnál is. Persze aztán a hivatalok kértek elnézést. És még 1-2 öregasszonyt be is hülyített a házban. 5 évembe tellett elhitetni, hogy nem én vagyok a hüle.. Utána már szerettek. Én abba akkor majdnem belehaltam... Akkor még otthon voltam, ma ezen a munkahelyem múlna..

Írj egy tace-paot egy A4-es lapra, ragaszd ki a lépcsőházban, ha van falitábla, vagy a postaládád ajtajára! Pirossal, feketével, minél feltűnőbbre.

Sokszor a legegyszerűbb a legnagyszerűbb! Talán éppen ez hoz majd eredményt. :)))

Nincs helyi lap. Írtam, hogy internetes lett.

Egyébként arra meg egyszerűen nincs időm, idegem.

Marad a net.

Mondom, a nagyszülők most kezdik megérteni, hogy azért annyira nem egyszerű találni valakit, úgyhogy kicsit odateszik magukat ők is

Én meg lejjebb veszem a korhatárt 30 évvel, és elkezdek beszélni a fiatalokkal is. Bár azzal a távolabbi cél, egy fix bébiszitter ki van lőve, de hát egyelőre a fő bajt kell orvosolni.

Meg a helyi kerületi lapokban hirdethetnél. Tehát abban, ahonnan és ahová kell a gyereket elvinni, úgy talán több jelentkező lenne.

Nem kell telefonszámot megadni a hirdetésben, elég az e-mail. Sőt, ez már egy "lepukkantsági" szűrő.

A Gyermekszigetet nézted már?

A Fehér Keresztnél is lehet próbálkozni:

[link]

Bár azt hiszem, ők éjjel-nappalra vállalnak szülőhelyettesítést, de rugalmasak.

Ahol felnőttem lakótelep Dél-Budán, az nagyon jó közösség, ott is voltak ilyenek, és igen, működtek.

Itt Zugló más, ez egy sokkal kevésbé "zárt" közösség, gazdagházak között elszórva vannak panelházak.. És kevesebb összetartó erő van...

A mi kis városunkban u.n. pótnagyik vannak, akik reggel elviszik a kicsit az oviba-suliba, délután értük mennek, és velük maradnak addig, míg a szülők haza nem érnek. És enni ad a gyereknek, ha éhes, utána ha kell együtt tanulnak, és társas játék, vagy közös mesefilm nézése a tv-ben.

Persze ezek a pótnagyik mindig a család valamelyik rokonsága, ismerőse által ajánlott, megbízható nagyi. És első, hogy a gyerek mennyire fogadja el személy szerint a pótnagyit.

De hát ugye, az ilyen ideális helyzet, nagyon ritka.

Igen, én is azt hittem, hogy ez olyan egyszerű.

Bár nem a Rózsadombon lakom, mégis azt látom, hogy ez egy "jó" környék, itt az a korosztály, aki nekem kéne, dolgozik, saját családja van, és ők is komolyan dolgoznak.

Azok a kisnyugdíjasok meg, akik eleve erre kevesen vannak, ráadásul nekik is családjuk van, azok meg nem alkalmasak arra fajta támogatásra, amire nekem lenne szükségem. Nekem olyan kell, aki pár éve még maga is ezt a hajtást csinálta, és nem csodálkozik el ezen a ritmuson, kezeli a telefont, az sms-t, a mailt, és rá merem bízni a gyereket.

Már bocsánat, de egy kissé lepukkant emberkére nem bízom a gyerekemet. Aki meg épkézláb, az meg dolgozik... Jó, tudom, egy kicsit ez sommás volt, de nagyjából ez a helyzet.

Igen, írtam már, hogy volt egy ilyen szomszéd nénink, még a pár utcával odábbi lakásban. De vele is az volt hogy minden alkalommal rá kellett telefonálni, mert simán elpletykált az asszonyokkal, vagy az anyukájával. Márpedig nekem az kell, hogy a munkámmal foglalkozhassak a munkahelyemen, és ne kelljen arra figyelni, hogy jaj, hívni kell az Erzsi nénit, elindult-e... így is vagy 10 telefont lebonyolítok a család ügyes-bajos dolgaival egy nap.. Egyszerűen már nagyon belefáradtam..

Egyébként most, hogy nem jött el ez a bébiszitter, most kezdik anyámék is komolyan venni a dolgot végre, mert az ő bőrükre megy, és elkezdtek végre telefonálgatni.. Anyám két 250 lakásos társasház gazdaságisa, anyósomék 40 évig ismert mérnökcsalád voltak a 3. kerületben...

Köszi az ötletet, elvileg lehetne az is, de jelen esetben nálunk nem.

Kb. 2 héten belül vinne el a mentő, ha minden nap Dél-Budáról el kellene buszozzak meló után a 3. kerületbe, az überdugóba - még villamossal is - majd onnan még 3 járművel haza. Az olyan 2,5 órás mulatság lenne, várakozással együtt 3 minden délután.

No azt már nem. Egyenesen haza is több mint egy óra alatt érek.

Két nap még 5-re az egyik kicsivel fejlesztésre is oda kell érjek, addigra nem érnék haza.

És tiszta ruha 6 emberre, vásárlás, vacsoráztatás, tanulás...

Azonkívül a két kicsinek még kézzelfoghatóbb szüksége van rám, mint a nagyobbnak. (Persze neki is van, csak már nem úgy..) A legkisebb még nincs 3. Őt még kevéssé bíznám másra, más egy 10 éves gyerek.

Egyébként az a vicc, hogy 40m-re lakunk az általános iskolától, isteni áldás lenne, ha oda tudna járni.. De még nem, még nincs itt az ideje, Mo.-on ez nem olyan egyszerű, bár jogilag megoldható lenne.. A nagy lányom odajár.. Hát egész más világ az úgy, hogy itt a suli..

Persze arra is gondoltunk, hogy odaköltözni.. Csak aztán kiderült, hogy a másik kettőnek is spec ellátásra van szüksége, és így az a spec mellé költöztünk..

Nem én vagyok a legszegényebb a világon, de azt gondolom, hogy érdemtelenebb embereken is segített már az önkormányzat... Legalább azzal, hogy ajánl valakit..

Ja, az alap kiindulást még le se írtam:

A 22. kerületi ismerősöm ugyanilyen diagnózisú gyerekét ingyen viszi-hozza az önkormányzat, mint nagycsaládos, fogyatékos gyereket nevelő család gyerekét.

Én ugyanúgy nagycsaládos vagyok, és fogyatékos gyerekem van, és itt a 14.-ben meg nem kapok semmi támogatást..

Innen indult eleve a keresgélés.. Az önkormányzatnál a családsegítőkhöz irányítottak, akik csak 1-2 alapítványt adtak meg, akik persze szóba sem álltak velem..

Szóval innen indult a dolog...

Most ebben nincs szerencsém..

Eddig..

Egyébként pont nem várok el ingyen semmit, ezt mondtam az önkormányzatnál is, meg mindenütt, hogy én kifizetem, azért dolgozom, csak legyen megoldás...

Igen, előbb-utóbb ez lesz..

Csak azért nem olyan egyszerű az, amikor a fejemhez vágják, hogy "mé' nem fogadsz bébiszittert"..

Persze, nyilván hozzátartozik az igazsághoz, hogy én is félősebb vagyok, már csak azért is, mert 4 problémás gyerek van, és nem szeretnék rossz tapasztalatokat. Volt már elég.

Más egy "normál" gyerekhez keresni valakit, és más úgy, hogy már eleve belekalkulálom azt, hogy nagyon fontos a személyes szimpátia és egyezés.

A férjem is nehezen fogad el bárkit, ő se egyszerű eset.

Én bébiszitter kereső oldalon szerettem volna hirdetni.

Csak ott meg eleve benne van a feltételekben, hogy felteszik a hirdetésedet a face-re. Én azt meg nem szeretném.

Ha lett volna enélküli opció, csak az oldalon, akkor hirdettem volna.

Úgy simán hirdetési oldalon még nem hirdettem, azt se akartam, hogy fű fa virág telefonáljon...

A bébiszitter oldalon keresztül azért van egy kis bemutatkozás, fénykép, életrajz. Ott azt keresem meg, aki szimpatikus...

A férjem meg semmilyen face, vagy google elérhetőséget nem enged, nálunk ez van.

De azért alakulnak a dolgok, sok jó dologgal segítettetek priviben is :-)

Ha beleszólhatok

Tele a net ingyenes hirdetési oldalakkal

Nicknévvel feladsz egy hirdetést, leirva pontosan mit szeretnél és vársz, hogy jőjjön valami érdeklődés

Ismerősöm más témában túrja a netet és úgy tűnik szerencséje van/lesz

Én egy hasonló oldalon kerestem, és nagyon sokaknak írtam.

Csak ők nem az általam leírt "nagy lehetőségre" vártak, vagy már foglaltak voltak, vagy túl messze voltak...

A lentebb említett hölgy volt az egyetlen, aki pozitív választ adott. Ezért volt tegnap este a türelmem vége, amikor nem jött el. Szegény, vele telt be a pohár. :-)