Nem kívánom a párom (beszélgetős fórum)

Szerelmes soha nem voltam belé, ettől függetlenül működött a dolog.

Volt olyan egészségügyi problémám, ami elvileg befolyással lehet a libidóra, de folyamatos kezelés alatt állok és jók az eredményeim, tehát gyakorlatilag mégsem valószínű.

Nem, nem látom a hosszú távú közös jövőnket,de ahhoz szeretem eléggé, hogy tegyek az ügy érdekében erőfeszítést. Néha kicsit fásultnak érzem a kapcsolatunkat.

Hát ez elég kellemetlen. De néhány évente csak nem cserélgethetjük a partner, mert "meguntuk", vagy mert már nem olyan mint rég, ez egyértelmű ,hogy az idő múlásával kicsit alábbhagy a hév.

Ha mégis lecseréled, és megint elő jön ez nálad, akkor inkább ne legyen tartós kapcsolatod egy darabig, éld ki magad, hátha ez segít majd.

Jobb most nem jut az eszembe :)

Nem tudom hány éves vagy és, hogy neked mit jelet az, hogy valaki szexcentrikus? Heti hány alkalmat?

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de lehet frigid vagy!

Aki naponta többször is akarja az szexcentrikus aki heti 3-4-5 alkalommal az még baromira nem az. Az élet nem csak abból áll, hogy vásárolunk, tervezünk, kötelezettségeket ellátunk, hanem a szerelemből és a szexből is! Ne várd, hogy pusziért elviseljenek téged, mert szerintem te nagyon önző vagy!

Hát.... nehéz ügy.

Szereted még a párod? Lehet, hogy nem csak a szex nem működik, hanem a férfi nem kell már úgy egyáltalán, nem csak a szexre.

Esetleg szedsz valamilyen hormonkészítményt? Az sokszor megtréfálja az ember szervezetét. Vagy más önálló egészségügyi gond.

Milyen az együtt töltött idő? Minőségi? Jól érzed magad vele? Vele akarsz megöregedni?

Ha egyébként a férfi tökéletes neked, akkor szerintem a szexnek is működni kell, hacsak egyéb betegség (mentális vagy fizikális) nem zavar be. Ha más sem jó, akkor sajnos nem csak a szexszel van a gond.

Találtam ugyan hasonló fórumot a témában, de az már rég behalt. Szóval:

Az előző kapcsolatomban a párom nagyon szexcentrikus volt. Eleinte én is, ez folyamatosan alábbhagyott az évek alatt és a végén odáig jutottam, hogy már a gondolattól is irtóztam, hogy le kell vele feküdnöm. Nem a szextől undorodtam, csak a vele való szextől. Pedig ő mit sem változott. Ugyan olyan volt, mint amikor még kívántam, amikor még jó volt vele. Tudom, ez csúnyán hangzik és semmi pénzért nem sértettem volna meg ezzel, de talán csak meguntam.

Szeretőt tartottam, akivel jól megértettük egymást.

A mostani párom, az akkori szeretőm. Ő férfi létére sokkal kevésbé szexcentrikus és tökéletesen össze tudtuk egyeztetni az igényeinket.

Most pedig úgy érzem, az egész újra kezdődik. Nem kívánom a szexet vele. Szerintem természetes, hogy évek után nem kívánja az ember ugyanúgy a másikat, mint az első hetekben, hónapokban. Elmúlik az újdonság varázsa, kezd rutinná válni a szeretkezés.

Abban azonban mind a ketten egyet értünk, hogy erről beszélni kell, erre megoldást kell találni, mert ha egy kapcsolatban nem működik a szex, onnantól fogva folyamatos leépülésre van ítélve.

A párom sem túl nagyigényű, de még neki is feltűnt, hogy mostanában milyen ritkán élünk nemi életet és ha élünk sem tanúsítok nagy átélést. Szeretné, ha kezdeményezőbb lennék. Nekem semmi problémám a kezdeményezéssel, de ha nincs kedvem szexelni vele, nincs kedvem kezdeményezni sem.

Tudom, erre mindig azt tanácsolják, hogy újítsunk be valamit. Nem vagyok prűd, sőt mind a ketten viszonylag nyitottak vagyunk, de SAJNOS nem érzem úgy jelen pillanatban, hogy bármivel jobban kívánnám a vele való szexet attól, hogy különböző helyszíneken csinálnánk, szexin öltöznénk, szerepjátékot játszanánk, pornófilmet néznénk, kipróbálnánk a káma szutra összes pózát, bevennénk valakit harmadiknak, eszközöket használnánk, disznó szavakat suttognánk vagy ilyesmi.

Nem is a kielégületlenséggel van probléma, a szex minőségével semmi gond.

Abban biztos vagyok, hogy egy új partner, új kaland felizgatna. Tudom, hogy ezt nem lehet mindig eljátszani, nem is volt sok partnerem eddig életem során. Nem akarom megcsalni. Még is kell megoldás, amíg még segíteni lehet a problémán.

Szívesen várnék javaslatokat, meglátásokat! Bizonyára nem vagyok az egyetlen, aki ilyen helyzetbe került. Ti hogy oldjátok meg?