Nem bírom elviselni, de nem tudom elhagyni (beszélgetős fórum)
köszönöm,igazad van.....nincs gyerekünk szerencsére,de így is nagyon nehéz megtenni a lépést...egész eddig azt hittem,hogy én lszek az, akitől majd jobb emberré válik,hogy fel tudom oldani a komplexusait,hogy meggyógyítom a lelkét,de nem ment.kudarcot vallottam.rossz érzés.
te mit tennél??minél több helyen érdeklődöm,hátha van valaki hasonló helyzetben.
Fordíts hátat neki minél előbb!!
Az ember úgy működik,h szüksége van energiára, nem csak a kajával bevitt energiára, hanem szellemi energiára is. Az ilyen alak egy szemét energiavámpír, uralkodik rajtad és elgyengít teljesen, éppen csak annyit ad,h függőségben tartson. Inkább éld meg a szakítással járó átmeneti energiahiányt (a párkapcsolat, a nemiség a legnagyobb és legnyilvánvalóbb energiaforrás), de akkor utána reményed lehet mindenre: megtalálod önmagad és máshonnan jutsz energiához (önmegvalósítás), találsz egy rendes párt, akivel kölcsönösen adtok egymásnak.
Így csak elvérzel, ne áltasd magad, ez nem élet. És ő nem Téged szeret, legfeljebb magát és azt amit Te adhatsz neki... nem Téged félt,hanem magát,h elveszíti ami jó Belőled származik. Ha Téged szeretne, nem bántana...
Gondolom (remélem) nincs gyereketek... mit szólnál,ha őt is ütné? Nincs kizárva...
Tőlem ez nagyon távol áll és soha nem fogom megérteni.
Hány nő van olyan ,hogy akkor is eltűri,ha se gyerek,se házasság ,semmi ami miatt nem léphetne az első alkalommal!???
Hány barom állat van/lesz még?????
még a pofonra azt mondom,egye-fene,egy akkora ami nem a fogsor cseréjét erdményezi és esetleg vissazadható,az még belefér(bár nem az én kapcsolatomba).de a rugdosás....
Su olyan fickó,aki megrugdossa!!!!!a barátnőjét,az nemhogy nem intelligens,de mégcsak nem is ember!!! Az egy barom állat.....
Sziasztok!még új vagyok ezen a fórumon,először csak olvasgattam . Egy bizonyos témát kerestem,az agresszív férfiakró.....nagyon ki vagyok borulva,épp most vert meg a barátom ,na nem nagyon,csak egy kicsit belémrugott,és felpofozott...amikor persze kikérem ezt magamnak, akkor meg néz rám hülyén, hohy de hát nem is volt nagy verés,nem fájhatott...és természetesen én vagyok a hibás mindig...én tehetek arról, ha kihozom a sodrából.de higgyétek el, ez nem igaz,ő alapjáraton egy idegbeteg agresszív csávó...ha bármi baja van, mindig rajtam vezetei le, többnyire lelki terrorral.Ritkán üt meg,de akkor mindig bocsánatot kért...felmerül ugye a kérdés,hogy mi a francért vagyok vele .Jogos kérdés,csak sajnos azt kell mondanom, hogy azért mert szeretem, és különben nagyon aranyos,értelmes,intelligens fickó,aki rengeteg mindent ad nekem .Plusz azt állítja szeret,és én vagyok a legfontosabb neki az életben...ilyenkor nem hiszem ezt el,szörnyű amit tesz.Sok gondja van, amit én mindig meghallgatok,próbálok segíteni,de pszichológushoz nem megy azt mondja.Én ehhez már kevés vagyok...nagyon szeretnék egy rendes kapcsolatot, ahol nem kell attól rettegnem, hogy mikor mondok,vagy teszek olyan apró dolgot,ami neki nem tetszik,és robban a következő pillanatban.Ti mit tennétek a helyemben?
Tegnap jöttem rá hogy a párom egy szemét alak,hazudozott nekem össze-vissza mert nem mert elém állni az igazsággal,nem megcsalásról van szó.Most nagyon dühös vagyok rá és legszivesebben összepakolnám a cuccát és elküldeném,de nem tehetem mert az én nevemen van a lakáshitel és nem tudnék egyedül boldogulni.Igy hát vele maradok,sőt hozzá megyek feleségül.Az az igazság hogy nagyon szeretem és nem akarok nélküle élni még akkor se ha néha szemét alaknak tartom.De ha nem szeretném tuti nem szenvednék mellette.
akkor üldözd el te. Légy hűvös, hideg,lássa-érezze rajtad, hogy hidegen hagy téged, átnézel rajta és talán előbb-utóbb ő fog lelépni
Hagyd el,mert lelkileg teljesen tonkre mesz.Valaki csak befogad(baratnod,vagy a csaladbol valaki).
Aztan majd csak megoldodik valahogyan,keresel valakit es bereltek kozosen egy lakast.
Lépj ki az életéből!!!!
Biztos van hova menned!! Család-barátok!
Ne szenvedj tovább mellette!!!
Csak tönkre teszed magad!
Szerintem se akarj betenni neki. Az olaj a tűzre, és Te sem leszel boldogabb tőle. Próbáld meg elviselni úgy, hogy keresel benne pozitiv dolgokat, jó tulajdonságokat. Nekem néha segített. Aztán én már a beletörődésnél tartok. Igy-úgy eléldegélünk egymás mellett. De Te még túl fiatal vagy! Lépned kell, az biztos! De akkor meg minek akarsz mellette szenvedni? Meg fogod bánni a késlekedésed.
Szerintem azzal nem segítesz a helyzeteden, ha azt keresed, hogyan tudsz keresztbe tenni neki. Annál jobban elmérgesedik a helyzet és még elviselhetetlenebb lesz. Próbálj meg valakivel közösen bérelni lakást, úgy talán ki tudod fizetni és megszabadulsz tőle. Ennél jobb most nem jut eszembe.
Ha valakit nem szeretsz de kénytelen vagy együtt élni vele, hogy tudsz neki "betenni" a sok bántásért amit kapsz?
Nem birom elviselni, de nem tudok elmenni, nincs hová. Csak bántani tud. Mit tegyek?
További ajánlott fórumok: