Nem akarok gyereket! (beszélgetős fórum)
Ez a lakatlan szigetes kérdés olyan, mint amikor egy társaságban feldobják a kérdést: Mit kezdenél x millió forinttal? Akkor mindenki álmodik valamit…. Aztán felébred (és így helyes)! Mert ha nem, hosszú távon olyanná válik, amikor a „p” betűs szó jut az eszembe.
Ésszel élni, én szerintem!!!
Nem hiszem, hogy töprengeni jöttek volna erre a fórumra (lehet ilyen is van, de akiket én olvastam, azok nem, illetve talán az első hozzászólót, de az is másmilyen)! Ha egy együttest, vagy műsort szeret valaki és regisztrál egy olyan oldalra, nem azért teszi mert kérdései vannak (főleg ha a téma sem kérdésként van feltüntetve) (szeretem… vagy mégsem? És ha nem szeretném, akkor mi lenne? És ha ő nem szereti, akkor nekem sem kéne?….:) stb.) Szóval itt ez nem így működik.
Persze vitázni lehet!:)
Szókratész .
Nagyon jó intuíciód lehet....
Sok hozzászólást elolvastam, több témában (bár nem is szóltam hozzá) Nem nézem a hozzászólók nevét, avatarját - de ha valami érdekeset olvasok - felfigyelek.
És azt hiszem nem tévedek (tömörség, tárgyilagosság, stílus, tartalom és hatékonyság...)
Ez egy kicsit olyan mint a "szerelem első meglátásra...."
Tisztelettel
r.
Kedves Gyöngyi!
Hagyd csak..! Íme egy példa...!
1. Megemlítem, hogy mit olvastam más fórumon a helyzet "szélsőséges" megítéléséről - azt, hogy milyen gondolatokkal ajánlatos "eljátszani" - erre a válasz már olyan mintha azt mondtam volna: "lakatlan szigeten élünk".
2. Terjedelmesen - mint a gyerekeknek - elmagyarázom, hogy az csak egy ajánlás végig gondolni a szélsőséges helyzeteket..
Hozom a példát és írom, mi volna "ha.."
3. Ha minden nő "nem akarna gyereket" esetet egy pillanatképpel festem, hogy éljék bele magukat.
Akkor, ha az volna - lehet hogy valaki megjegyezné:
"Ilyen ocsmány generáció vagyunk.."
Nos, mit ad Isten - nincs mibe bele kötni, vagy olyan alacsony az IQ? (nem tudom) - de már ez a "ha" eset szolgálja a "bele kötni valót.."
Nem küldetésem az ilyen esetek minősítése.
Különben is: A hozzászóló tökéletesen minősítette ön magát..
No comment!
Volt egy bölcs az ókorban, aki szintén "csak kérdezett" - és a kérdéseivel mindig valamit el mondott....
Ami félre érthető, azt félre is értenek...
"Aztán ki mondta, hogy lakatlan szigeten élünk."?
- Valóban..! Ki..?
- Kérem jelentkezzen, aki azt mondta, hogy lakatlan szigeten élünk...
Viszont továbbra is maradok azon vélemény mellett, hogy ha valamin töprengünk fórumozás közben - ajánlatos elképzelni:
- Mi volna, ha mindenki ezt csinálná, ezt mondaná stb...
- Ha egy lakatlan szigeten volnánk ahol senki sem lát, ott ebben az ügyben hogyan döntenénk..
(Csak hogy egy példát mondjak: Egy lakatlan szigeten szintén fogyókúráznánk, borotválnánk a lábainkat és egyéb helyeket?
Ebből következtetve rájövünk - mi sok dolgot - mások végett majmolunk...
- Ha elgondoljuk, hogy valóban minden nő azt mondaná "Nem akarok gyereket".....
Kérem...., kérem, csak egy percig gondoljunk bele...! A rádió be mondaná: " A veresegyházi asszonyok is tegnap lemondtak a gyerek vállalásról, a kormány külön ülést tart..."
- És most mi lesz..? De, hiszen akkor mi vagyunk az utolsók..?! Valóban utánnunk nem lesz senki?
----
Nem..! Generációk százai becsületesen mindig tovább vitték az élet fonalát - felelősséget éreztek az utódokért...... - eddig..!
Vajon mitől ilyen ocsmány ez a generáció..?
(Én tudnám a választ, de nem írnám meg...)
Az nem jó, ha az embernek csak kérdései vannak. Főleg válaszok nélkül.... Vagy önmaga kérdésétt aztán vissza kérdezi....? ("képzeljük el egy lakatlan szigeten"..... aztán: ki mondta, hogy lakatlan szigeten élünk?"!)
A gyerekvállalás ennyire nem bonyolult kérdés: Két emberre tartozik, ebben két ember dönt egy kapcsolatban. A többiek mondhatnak véleményt. Ennyi az egész.
Elég sokan mondtak tényeket ebben a fórumban.
Megbeszéltétek, hogy legyen vagy ne?
Mi már kezdünk kicsit megnyugodni a férjemmel, hogy egyikünk sem fog bekattanni... egy időben sokszor megkérdeztük egymástól, hogy ugye nem fogod meggondolni magad? :)
Nem tudom. Nekem a semmittevés és a lébecolás sosem volt csábító, azt hiszem a mai fiatalok fejével már nem igazán tudok gondolkodni.
De akkor mi jön most? Mi lesz 10-20 év múlva?
Szerintem ez a túlhajszolt élet teszi őket annyira beszűkültté és fásulttá, hogy egyszerűbb valaki más döntése szerint élni, mint a sajátjuk. Erre tudok csak gondolni.
mert választási lehetőség mindig van. A kérdés, hogy erő, kapacitás, igény van-e rá.
Nem tudom, hogy ki tudom-e fejezni írásban amit gondolok...