Nem akarok gyereket! (beszélgetős fórum)
Különben a férjem azon kijelentése, hogy ő majd mindenképp szeretne úgy rámhozta a pánikot, hogy én aztán nem, nem, nem és nem, soha. Amikor meg azt mondta, hogy kb. úgy 4-5 év múlva, akkor a levegő is megállt bennem. Ha terv szerinte haladok bizonyos dolgokkal, csúszás nélkül, akkor az kizárt. Ebben mondjuk rugalmasan nyilatkozott a 10 év is OK, azt mondta, hogy az én egészségem miatt tartaná jobbnak a korábbit.
Annyira utálok ezen agyalni, de mikor ilyen bizonytalan érzésem van, félretenni sem tudom :P
Nem is tudom a statisztikát, de az 5 év alatti gyerekek között már elég elborzasztó az arány.... fogalmam sincs mi lesz itt akár 5 éven belül is, nagyon elcseszték ezt a szociális rendszert, túl sok minden jár alanyi jogon....
Én úgy vagyok vele, hogy a helyzet nem rózsás, inkább éljünk mi jól, támogatjuk a családunkat és éljük az életünket. Mondjuk nekem könnyű, mert semmi késztetés nincs, megértem azt aki a körülmények áldozata, szörnyű lehet....de muszáj felülkerekedni az ösztönökön, ha egyszer a lehetőségek nem adottak... :( És ezt nem látja be sok ember a "kihalna az emberiség ha mindenki így gondolkodna" szöveggel.
Csak a sok szerencsétlen kisgyerekkel mi lesz? Ha nem is most, majd 20 év múlva? Erre ki gondol?
Én személy szerint nem. Sehol sem fényes a helyzet és mi még nagyon jól elvagyunk. Én inkább arra törekszem, hogy ezzel lehessen valamit kezdeni.
Arra vonatkozik-e? Igen, szerintem igen. Az igazi emberi értékek, a család, kapcsolatok fontossága, erkölcsi szint számomra nagyon durván hanyatlik. A médiumok és az egész életfelfogás a fiatalok részéről számomra visszatetsző. Nem vagyok túlságosan konzervatív, de nem is tudok mit kezdeni bizonyos rétegekkel. A toleranciám még megvan, de leginkább kerülöm a többséget. Ez máshol sem lenne jobb.
Nekem mindig az ugrik be ilyenkor, hogy mégis mire? Nyugdíj tuti nem lesz attól, hogy egy csomó munkanélküli magyar lesz az országban. Ahogy én látom, mindenhol a gépiesítésre törekednek, a munkahely egyre kevesebb lesz. Nem olyan embereket fognak felnevelni a mai anyák, akik majd a mi nyugdíjunkat termelik, hanem munkanélkülieket, akiknek a segélyért még 80évesen is dolgozni fogunk.
Vagy jót teszünk az államnak, és lehetőleg gyorsan meghalunk, mielőtt nyugdíjasok vagy betegek lennénk, hiszen a kórházi kezelésre sem lesz fedezet.
És miért is fontos nekünk 3gyereket szülni, amikor a Földünk túlnépesedik?
Nem tippelni kell, csinálni! :D
Egyébként ahogy olvasgatom a belföldi híreinket és hallgatom az elemzőket bátor, nagyon bátor aki most azt mondja, hogy oké, legyen, több is, elvégre nemzettermelésről 3-tól beszélhetünk...
Bevallom, hogy 2 nap alatt kétszer tippeltem valakinek, hogy van-e gyereke és mindkettőnél félrelőttem :)
Nem megy ez nekem :)
Mindenesetre, akkor ő teljesítette a nemzet szükségleteit és táplálta két plussz munkáskézzel.
Kár, hogy maflának látja a saját gyerekeit.
lehet, hogy ők átláttak az elméletei furaságán :)
Szerintem van neki:
Szülőként mit tennétek topik:
"Semmit. Most már semmit, hiszen már felnőttek.
Gondolkoznák, hogyan, mit kellett volna másképp, hogy ne legyenek ilyen mafla gyerekek."
Ezt még akkor láttam tőle, mikor elkezdett ide írni és megnéztem az adatlapját... már akkor szemet szúrt....
Tippeljünk.
Szerintem: 0
Akkor beszéljünk Egyes szám harmadik személyben?
Én például most olvastam, hogy egy nőnél (legyen donna?) hányszor járt fel a „férj” úgy, hogy a férj felesége terhes volt a második gyerekkel. Még a szülés pillanatában is együtt voltak, szinte ágyból ment a szülőszobába a pasi.
A nő szerint sok oka volt a férfinek, hogy megcsalta a nejét: Felesége teljesen megváltozott amióta anya lett….
Valóban...! Valahogy így van.... Sok esetben már megfigyelték az óriási változást, amely egy nő lelkében végbe megy a szüléssel egy időben.
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a csaj ugyan a gyermekáldás gondolatát elfogadja, de nyugtalan, izgatott, ő szavai szerint "el sem tudja képzelni" hogyan lesz. Úgy tudja - neki nincs kellő vonzódása a gyerekekhez.. (A múltkor is Zsuzsiéknál... - hát...., - nem (!)... - ha ilyenek a gyerekek - nem, nem kell!) Meg aztán, hogyan tudom meg hogy mikor etetni, mikor szomjas, netán beteg, vagy csak az ingecskéje gyűrődött a háta alatt..? "Istenem, dejszen én annak a gyereknek hóhéra leszek, Kell egyáltalán nekem gyerek..??"
És az izgága csaj helyett egy elsimult arcú nyugodt tekintetű "Donna" madonna tekint ránk. Csendes, határozott mozdulatokkal "uralja a helyzetet"....
Há...- hol az a Csaj...?
- Mosolyog kedvesen, mint mindnyájan azok akik ismerik a nagy titkot - s ennek tudatában a magabiztosság ül ki az arcára...
- Valami "spiri..."...,?
- "...szeretet.....Anyai szeretet..." - és tekintetével megsimogatja a babát...
------------
Valaki nekem szegezett itt egy mondatot, hogy "nem is szült gyereket, hogyan is tudhatj..."
Tisztelettel elfogadom és igazat adok neki...
Aki (még) nem szült gyereket, nem tudja mi az Anyának lenni...
Egy további hozzá szólás tiltakozik az "államnak szülni" ellen....
Hm...! Lehet, tud valaki úgy szülni egy államban, egy nemzetben, egy közösségben, hogy annak nem szülne..
Ha egy nagy panel - lakóházban laksz - nekik nem szülsz..? De igen...!!! Ha tetszik, ha nem...! És az a közösség nagy mértékben (most ne firtassuk, hogy milyen minőségben) a jövendő emberke egészéhez is. Befolyásolja azt..
Ha magunkat mint egy pontot ábrázolunk egy körben - az a mi családunk. Akkor ezt a kört egy nagyobb körbe kell elhelyezni - ez a mi rokonságunk halmaza kör. Amely megint benne van a mi falunk/városunk/szülőföldünk körben. Az viszont a "nemzetem" körben van a még nagyombb "én országom/hazám" halmazban ...és így tovább....
Mindez függetlenül attól, hogy mi a mi fejünkben ezt hogyan és miképp vagyunk képesek felfogni...
Annyira jó , h mindig itt van velünk rewt. Legalább nagyon is él a fórum :) Bizonyára ezen a szép napsütéses délután sem a gyerekeivel focizik,strandol, vagy neveli őket a nagy nemzeti (??) öntudatra. Hanem hoxázik. ( Hál Istennek)
Amúgy vannak sokan akik az államnak szülnek kedves rewt, ott én nem nemzeti öntudatot sejtek...De bennem csak úgy burjánzik a rosszindulat :)
És......., személyi öntudat...? Azzal hogyan vagyunk?
Esetleg - családi öntudat....?
Vagy: rokonsági öntudat....? (Vannak rokonok? Mit jelentenek? Milyen a viszonyom hozzájuk? És az övék hozzám...? Ha segítségre szorulnának..., vagy csak arra jók, hogy "adjanak" valamit...?
Esetleg ezen a vonalon - ha egyáltalán van nemzeted....
(Én is elsírtam magam - már felszáradtak a könnyeim...)
Nemzeti öntudat hát "minnnyá" elsírom magam :)
Lehet, hogy régen állítólagosan volt,de inkább ki van szinezve a jelenkornak....
Az az ember aki gyereket vállal magának vállalja ne a nemzetének,hanem azért mert őt ez a döntés boldoggá teszi, és önként vállalja szerintem.
És ha akarja választhasson másképp, ha ebből nem kér.
Belenevelés kérdés meg elég humoros, erre mondom hogy régen tenyészállat volt a nő, meg takarítógép, és valljuk be ennek köszönhetően szív a modern társadalomban, mert a köztudatban nem ér semmit állítólagosan otthon a helye.
Csak éppen az a világ elmúlt...
Ha meg dolgozik, karrierje van karrierista!
Régen akartam gyereket, de nagyot fordultam e téren, amikor elgondolkodtamm azon, hogyan teremtse meg az ember az iskolára,különórákra valót, hogy indítsa el a felnőtt életbe taníttatás stb, és ezt minden állami támogatás nélkül a saját keresetéből, meg nem a nagyszülők vérét szívva
Emellett meg hiába tellne rá, emellett átgondolva ennek a világnak, országnak gyerek?Pár éven belül ránktör a világháború és a főtt krumpli korszak....
Inkább élvezem az életet gyerek nélkül, és igen halok meg anélkül, minthogy szenvedjen a kölköm ezen a világon.Gyereket csinálni, és szülni tud bárki iq nélkül is de felnevelni kevésbé, csak éppen egy gyerek örök életre szól, és meg kell neki mindent adni.
Úgyhogy az éremnek kétoldala van, és volt is mindig, és ez így jó.
Neked az a hazfi, aki azért szül gyereket, hogy az országnak gondoskodjon utánpótlásról?
Nekem ez nagyon embertelennek hangzik és nyers.
Ezért én sem fogok gyeretket vállalni. Egész más motivációk vezérelnek. Nem munkást szeretnék az országnak.
Remélem ettől még hazafi lehetek :)
Ez már jócskán a témán kívülre esik - de ha már szó esett róla:
A rend hierarchiája: én - én családom - rokonaim -nemzetem - emberiség.
Hogy önző én vagyo - az biztos - de hogy a családom helyett elönybe helyezem a patagóniaikat - az egy kicsit zavaros. Még ha inkább cigányt vagy zsidót szállásolok el a sógorék helyett - még akkor sem van minden rendjén..
És a család a nemzet alapja. Mindenhol. Esetleg ha valaki tájékoztatna, ha valahol másképp helyes..?!
A nacionalista a náció - nemzet szóból származik, nemzet híve, nemzete érdekeit figyelembe vevő - valaki...
Most mindenki aki ezt olvassa, válaszolja meg ezt a kérdést - de csak magában. Ne írjon semmit, csak alaposan gondolja át:
"Híve vagy te saját nemzetednek? Inkább a saját nemzetedet támogatod mint a patgóniaikat...?"
Persze, nem kell senkinek sem "vallania" - mert olyan időket élünk, amikor ez "nem divat".
Rosszul írom, helyesbítek: "nem trendi.."!
----------
Megérne egy misét új témát nyitni erről:
"Miért nem trendi ma hazafinak lenni..? Valóban, miért...?!"