Nem akar a kiságyában aludni! (beszélgetős fórum)

Szia, ha tényleg változtatni akarsz a helyzeten, olvasd el a Suttogó mindent megold c. könyvben a megfelelő részt, nekem az ő tanácsai segítettek (bár én születésétől fogva aszerint neveltem, csak valamikor 1 éves kora körül félresiklott a dolog).

Még be is feküdtem a kiságyba míg el nem aludt, de hamar meglett az eredmény. :)

Szerintem ehhez is idegrendszeri érettség kell,hogy elengedjük anyát éjjelre. Persze ram is rám tör,h na most mi legyen,hogyan tovabb.

Nem hagyja abba az üvöltést,azaz lehet,h egyszer igen,de sztem inkabb akkor atjönne hozzánk.

A kislanyom nagyon-nagyon anyas,de ez nincs hiaba,hiszen kiköltöztünk külföldre és mindig együtt vagyunk.Hiaba baratnösködök,megsem az,amikor a mama vagy a papa elviszi magaval kicsit. Tehat mindig ott vagyk vele.Megijed,ha nem igy van. Bizom benne,h lassan beérik és rájön,h nincs baj,ha nem leszek vele. Egyebkent nins fent orakat a csajszikam,megnyugszik,h ott cok es alszik tovabb.

Voltak rosszabb szakaszok is. Hát irigylem amugy azokat az anyukakat,akiknek nincsenek ilyen problemai.

Miért a szülők?

2 gyerekem közül, a nagyobbik teljesen ilyen volt, még napközben is csak velem akart elaludni, és a hajamat simogatta-huzigálta közben. A kiságyban még nappal sem, sőt, ha vártam míg elaludt és utána tettem oda, akkor bár éjjel ez működött, de nappal meg felébredt rá.

A pici viszont nappal, nemhogy nem kell ott lennem, de egyenesen ki is küld a szobából az ebéd utáni pihinél, és tök egyedül alszik el. ESte nem, akkor megint más rutin van.

Egyiket sem hagytam sírni, üvölteni stb. nem vagyok kényeztető anyuka, ha másról van szó, de ölelést soha nem tagadtam meg egyiktől sem. Mégis 2 különböző karakterről van szó, nem hiszem, hogy mindig a szülők a hibásak.

Ha a gyerek IGÉNYLI a szülői kontaktust, akkor nem szabadna visszautasítani, mert valami oka van. Persze, ha nem igényli, akkor meg éljünk vele, és ne szoktassuk feleslegesen a nagyágyba:)))))

Én egész egyszerűen beraknám az ágyába és kész, főleg, ha ott van a tiétektől karnyújtásnyira. Nem kell engedni a hisztinek, a szülői ágy nem az övé!!! És ez alól a betgség sem kivétel. Ha valaki csak azért, mert beteg a gyereke, maguk közé veszi ne csodálkozzon, ha utána nem akar a kiságyában aludni...

Kisfiam soha nem akart a mi ágyunkban aludni, amikor kicsi volt persze nappal aludt az ágyon, de éjjel soha. És miután karnyújtásnyira van, lát minket, nem tudok okot felhozni, hogy miért ne az ágyában aludna.

Még valami! Olvastam, hogy a szülő soha ne csinálja azt, hogy megvárja, míg elalszik a gyerek és akkor berakja az ágyába! Akkor kell berakni, mikor még ébren van.

Erre az elszakadási félelemre én is gondoltam. Nagyon bújik hozzám, ha átvesszük. Ilyenkor mit lehet csinálni? Én nem fogom hagyni, hogy keservesen ordítson a kiságyban.

A nővéreméknél volt így, hogy a keresztlányom nem volt hajlandó ott aludni. Most már ovis és szépen alszik a saját ágyikójában.

Ugyanígy voltunk mi is, egy éves korában.

Ideig-óráig aludt szépen a kiságyban, aztán éjfél körül jött az ordítás, a hiszti, és mellém költözött.

Egy ideig próbálkoztam azzal hogy magamhoz vettem, amikor elaludt visszacsempésztem, de egy óra múlva kezdte elölről.

Na ez volt az a pont, amikor feleslegessé vált a kiságya, szóval kipateroltam a házból.

Azóta egy fotelágyon alszik mert annak van "pereme" és nem esik le, felnőtt takaróval, hogy éjszaka ne rúgja le magáról, a párnája körbe van pakolgatva általa kiválasztott plüssökkel, és szépen alszik éjszaka.

Már 3éves, és nagyon szeret benne aludni.

Nálunk ugyanez játszódott le, de kb. 11 hónapos korában a kisfiammal. Éjjel velem aludt el, aztán amikor elaludt, áttettük mindig a kiságyába ami szorosan az mién mellett volt, amikor felébredt, csak átmászott és kész:)

Sajnos a 2 gyerek közül ő a ragaszkodóbb, és így megy ez még most is, hogy 8 éves, nem akar egyedül aludni. A kicsi viszont van amikor velem alszik, van amikor este beteszem a kiságyba, és bár húzza az időt, hogy kér inni, igazítsam meg a takarót stb. (2,5 éves) de aztán elalszik egyedül. Nemsokára mindkettőnek saját szobája lesz, a naggyal már megbeszéltük, hogy nincs többé nagyágy, és megígérte. A kicsit még nem tudom.

Szerintem nem tudod nagyon befolyásolni a természetüket, másrészt én sem hagytam őket sosem sírni ilyen dolgok miatt. Most alakulnak ki az érzelmeik is, a világhoz való viszonyuk, kövezzetek meg, de én inkább egy meleg légkört biztosítanék, amíg lehet, nem pedig elutasítót.

Sajnos a gyerekek ezt ki is használják, de gondolj bele, hogy évszázadokig, vagy még több ideig az emberek úgy éltek, hogy az egész család együtt aludt, a kisgyerekeket soha nem hagyták egyedül. És talán az emberek között több melegség is volt érzelmileg.

Más az, hogy vannak csecsemők, vagy kisgyerekek, akiknél nem probléma ha egyedül alszanak, szerencsés az anyuka:)))))

Sziasztok!

Olyan "problémám" lenne, hogy a kilenc hónapos kisfiam újabban nem akar a kiságyában aludni.

Régebben nagyon szépen aludt ott, este és napközben is. Nem tagadom egyszer-kétszer a mi ágyunkban aludt, amikor volt valami problémája( betegség, rosszat álmodott). Ez nagyon ritka volt, utána ugyan úgy aludt a helyén. Max. felkelt néha a cumija miatt, vagy ivott egy kicsit és aludt is tovább. Aztán mielőtt betöltötte volna a kilencedik hónapot, változtatott a dolgon. Beteg volt egy hétig, akkor köztünk maradt, mert rengeteget felkelt szegény. Köhögött, folyt az orra meg ilyesmi. Azóta nem akar a kiságyban aludni. A mi szobánkban alszik, egy lépésre van a kiságya a miénktől. Alszik ő egy darabig a helyén, de egy idő után felkel (általában éjfél körül, de nem mindig) és nem hajlandó ott maradni. Van amikor olyan, mintha nagyon megijedne valamikor, van amikkor csak hisztizik. Próbáltuk már hagyni, hogy sírjon, de nem jártunk sikerrel. De napközben, ha elaltatom és beteszem az ágyába, akkor meg szépen alszik. Nem is szeretném, hogy ott ordítson. Mondjuk mindenkivel elvolt korábban, aztán meg újabban mindig a nyomomban van. Nem nagyon megy át máshoz, állandóan az én nyakamban van. Ott játszik, ahol én vagyok. Lehet, hogy ehhez van köze? Olvastam, hogy 8-9 hónaposan nagyon ragaszkodóak lesznek. El-el van, de egy idő után követel. Nem tudom, hogy lehet-e tenni valamit érte, hogy visszaszokjon a kiságyába. Előre is köszönöm a válaszokat!

Heni