Nem akar a kiságyában aludni! (beszélgetős fórum)

Úgy látszik, azt pont nem olvastad, amit én.

SOHA nem hagytam üvölteni a gyerekeimet és nem kellett óra és mérleg az etetésekhez.

Kipihentek és kiegyensúlyozottak, ahogy a szüleik is, mivel mind átalusszuk az éjszakákat.

Így sokkal több szeretet tudunk nekik adni. :)

Egyszer majd észreveszed, hogy egyre később jön át hozzátok, aztán fokozatosan talán végig alussza az éjjelt, anélkül hogy átjönne:)

ehhez, nem akarlak elkeseríteni, de minimum ovisnak kell lennie a legtöbb gyereknek, mert az oviban kevesebbet alszanak délután, plusz nagyon sokat játszanak, és ettől jobban kifárad, meg az alvásciklus is asszem 3 éves korban kezd el hasonló lenni a miénkhez (persze gyerek válogatja)

Szia!

Köszönöm szépen! Napközben elalszik a kiságyban is, vagy a babakocsiban a levegőn a nagyival. Alvás terén éjszaka van gond. Én nem hagyom ordítani! Akkor alszik mellettünk. Próbálkozunk tovább, aztán meglátjuk, hogy mi lesz. De ordítani nem hagyjuk.

Tudod a védőnő tanácsára az én babám 6 hónapig csak cicin élt, szerencsére sok tejem volt és még van is....

3 óránkjént kellett szoptatni, és a baba felkelt 3 óránként!

Sose kapott tápszert...

Ő ezt szokta meg!

Szerinted mit kellett volna csinálnom?

Nem adni neki cicit, azt hagyni, hogy egész éjszaka sírjon?

Próbálj neki adni egy plüssállatkát, amit ő választ.

Nálunk ez csak a másodiknál működött, de egy próbát megér. A nagyobbiknak nem kellett az alvótárs, a kicsi lépni sem akar a macija nélkül. ÉS pont egy fehér pizsamás maci lett a kedvence, nem pedig a sok színes izé, ahogy én gondoltam. Sokszor ki sem hagyja mosni:SSSSSS

Szia!

Hát az tuti, hogy nem hagyom sírni! Apuka is kiveszi, ha nem lehet megnyugtatni. Majd meglátjuk, hogy mi lesz később. Megpróbálom, hogy ott aludjon, de ha nem megy, akkor jön hozzánk és kész! :-)

Hát pont ez az!

Aki úgy szoktatja, hogy cicin aludjon el, min csodálkozik? Még jó, hogy fel van háborodva az a picuri, mikor ő cicivel a szájában aludt el és mikor felébred, már nincs ott!

Persze, hogy minden gyerek más, de ez egyiküknek sem lenne kedvére!

Nem szerencse kérdése, hogy tud-e egyedül aludni egy baba vagy sem! Meg kell rá tanítani.

Kitartás kell, hogy minden éjszakai ébredés alkalmával átmenj hozzá, megnyugtasd és visszatedd az ágyába, de megéri. Lehet ezt csinálni 2-3 hétig, esetleg hónapig VAGY még két évesen is többször a sírására ébredni és vele aludni akár iskolás koráig.

Egyik sem jobb vagy rosszabb, de a szülő döntése és ő viseli a következményeket is, ha tetszik, ha nem.

:DDDDDDDD

Ez jó! Sőt arra is jó, hogy amikor ők báboznak, olyan dolgokat is elszólnak amit egyébként nem, mert nem kell magukra vállalni, a báb mondja!:DDDD

Pl mikor a fiam szobatiszta lett, akkor folyton a pisi-kaksival volt elfoglalva, én meg mondtam neki, hogy ne beszéljen már mindig erről. Na, ahányszor mi is báboztunk (ő rajzolta a bábot és utána hurkapálcikára ragasztottuk), akkor is mindig előkerült a pisitéma, így rájöttem, hogy hülyeség is lenne beléfojtani, nem szóltam rá, aztán valahogy abbahagyta:))))))))

igy van.Meg igenjo biznisz is..valljuk be!Lehet en is irok egyet:-D na nem ám!De teljesen igazad van.

Sziv szerint nevelni,annal jobb ugysincs!

Aha, mert a mai vilàgban az kell nekik, hogy gépeket neveljünk a gyerekekből, azok majd hatékonyabbak lesznek a munkában stb. ez a gazdaságnak nagyon kényelmes lenne:)

Azóta meg, amióta könyvből nevelnek sok gyereket, még ennyi elfuserált felnőtt nem láttam...Mert a könyvekből nevelt gyerekek kb. mostanra nőttek fel.

Valamikor úgy volt, hogy ha sírt a gyerek, akkor cicire rakták és kész, vagy a család öregasszonyai kézről kézre adták, ringatták, ez volt a normális. Most meg kronométerrel kellene ellenőrizni a szopizások idejét és hosszát. Hova lett az ösztönös nevelés?

A gyerekek amióta világ világ, sírnak. Ezzel beszélnek hozzánk. Otthagyni üvölteni, olyan lenne, mintha süketek lennénk, komolyan, ha valaki beszél hozzánk, így csinálunk? NEm. Akkor egy kicsivel szemben miért lenne jó módszer, ha üvölteni hagyjuk?

Egyébként én is elolvastam egy csomó ilyen könyvet, de rájöttem, hogy csak találgatnak véletlenül...

De ha cicin bealszik nem fogom felkelteni, hogy berakjam az ágyba.......

Ha meg ébren van , nem akkora a kiságy, hogy bemásszak mellé megciciztetni!!!! :-)

Minden gyerek más !

Neked szerencséd volt, hogy nem akart veled aludni....

Szeparációs szorongás. Igazából nem sok mindent tudsz tenni ellene. Most kezdi felfogni, hogy anya nincs mindig mellette. Az ő tudatuk még csak odáig terjed, hogy amit nem látnak, az nincs. Napközben játsszál vele, ha kimész a szobából mondjuk a konyhába, akkor szóljál neki, amíg kint vagy, kintről folyamatosan beszélj hozzá. Ez eleinte ne tartson tovább pár másodpercnél, utána szép fokozatosan lehet növelni az időt. Sokat segíthet a kukucskálós játék is.

Én soha nem hagytam sírni a gyerekeimet, a nagyobbik másfél évesen szokott át külön szobába-külön ágyba. A kicsi most 14 hónapos, úgy tervezem, hogy őt is majd nyár elején próbálom meg átszoktatni a bátyja mellé.

Ami még nálunk segített, hogy 10-11 hónapos koruk között megtanultak lemászni a nagyobb ágyakról is, így a kiságyról akkor már levettük a rácsot. Amíg rács volt, állandóan felálltak és sírtak. Ahogy elhagytuk a rácsot, már nem volt sírás és az sem volt jellemző, hogy felálljanak, lejöjjenek a kiságyról. Bár a kicsi most még velem alszik éjjel, mert többször ébred (fogzás) és mindkettőnknek egyszerűbb így a visszaaltatás-visszaalvás.

Ja!

És a ragaszkodás...

El nem szakad tőlem, csak az apjához, de ha jön egy idegen ezerrel teper hozzám, hogy vegyem fel.....

Igen, mert megtanulta, hogy amikor kellett a szülői háttér, akkor ott voltak neki, és ez olyan biztonságot adott neki, hogy most már egyedül is nyugisan alszik:)

Plusz, ahogy nőnek a gyerekek, az alvási ciklus is egyre hosszabb lesz, és nem ébrednek fel, végigalusszák az éjjelt, mindegy, hogy hogy kerültek az ágyba, észre sem veszik.

Én a nagyobbikomat meg már nem cipelem, mert megszakadok, inkább megvárom, míg költözünk, és ott már egyedül alszik, megígérte:)

Szia!

Nálunk hasonló a szitu ha a kisfiam éppen fogzik. Vegyétek magatok közé ha kéri és hidd el, abban a pillanatban, hogy nem fáj, nem fog közétek kéredszkedni. Ez egy átmentei állapot, majd elmúlik.

A kisfiunk most 17 hónapos. Már önállóan kibújik a kiságyból mert kivettünk két lécet és éjjal átjön, de van úgy, hogy hajnalban. Olyankor hozzám bújik és alszunk tovább.

Ez is egy időszak. Én azzal vígasztalom magam, hogy majd lesz jobb időszakunk is. Aztán így is van. Ha nem jön a fogacska akkor szépen alszik az ágyikójában.

Estleg meg annyit próbáljatok meg, hogy rendezzétek át a szobát ha van rá mód. Lehet valami vízvonalon van az ágya azért nem alszik jól...

Szia!

Én is ezzel a problémával küzdök...

Az én babám 16 hónapos, napközben 1x alszik babakocsiba a levegőn, este cicin alszik el a nagyágyba, onnan áttesszük a kiságyba, nem telik bele 1 óra felébred és sír...

Ilyenkor ismét nagyágy ,cici, visszaaltatás, visszatesszük a kiságyba...max másfél óra ismét felkel, cici, bealvás, kiságyba visszatevés....

és ez így megy reggel 7 óráig....

És nem tudok mit tenni, próbáltuk a kiságyba hagyni, csak üvölt szegényke, hát én meg nem bírom hallgatni pár percnél tovább...

Ráadásul nem tudom mit szólnak itt a hétemeletes házban a lakók, amikor tök csönd van éjszaka, és csak az én bébikém üvölt, ha hagynám órákig sírni....

Szerintem ott rontottuk el, hogy nekünk is beteg volt, és nálunk ragadt a nagyágyba, aztán túl jól érezte magát ahhoz, hogy visszamenjen a kiságyba...

Na meg az enyémnek ott van a cici is, amiről nem tudom leszoktatni....

Kitartás, csak lesz valahogy!