Nektek volt segítségetek, mikor hazamentetek a kórházból a babátokkal (párodon kívül), egyáltalán érezted, hogy kell segítség? (beszélgetős fórum)

Nekem anyukám segitett otthon anyosom meg fözött nekünk.De örültem hogy ha a kislányomhoz fel tudtam kellni az elsö hetekben mrt császárral született és begyulladt a vágásom elég csunyán ami miatt tovább kelett bent maradnunk a korházban és mikor kiengedtek minden nap vissza kelett mennem kezelésre.(fecskendövel nyomtak a vágásomba valami folyadékot meg fertötlenitövel kenték be borzasztoan fájt föleg az amikor a doki teljes erejéből nyomta a vágásomat hogy kinyomja a vérsavot.)

Ugyhogy én nagyon örültem a segitségnek és kelett is!

Nekem sem,segített senki a férjemen kívül,anyós nagyon akarta de mondtam neki inkább hanyagoljuk ezt a témát!

Jóvolt így trióban!

amikor megszületett a kisfiam jópár hétig úgy éreztem, hogy zavar a tásraság - a férjemen kívül persze. Azt gondoltam, hogy majd ugyanúgy mosok, főzök, de az erőm és az energiám hamar felemésztette az álmatlanság.A szüleim és az anyósom segytett egy darabig, de a vendégeket az első 6 hétben nem fogadtuk.

A férjemre és az ő lelki támaszára volt nagy szükségem.

Nálunk mondjuk vendégjárás egyáltalán nem volt.

Viszont ami fura, hogy a férjem akkor 16 éves lányára sem számíthattam semmiben, a baba körül sem, és a házimunkában sem. Apuci pedig nem tette helyre, tudod, milyen egy férfi, nehogy már vita legyen.

Viszont eltelt 12 év, és jön még a kiccsaj az én utcámba, gondolom, ő is szül majd egyszer :))))))))

Én is főztem. mostam, mosogattam, takarítottam az első perctől fogva segítség nélkül plusz itt lábatlankodott a Férjem alkesz Apja.

Nesze nekem el is ment a tejem!

Pedig Anyámtól az is jól esett volna, ha befizet valami kajaszállítócéghez minket...

Zitamita, teljesen igazad van!!!

Gondolom a te férjed is azt hiszi, akkor te mindent megoldasz és egy frankó nő vagy (nem vonom kétségbe), akinek egy percig sem kell segítség...

Nem kellett segítség. Főztem is, itthon könyveltem is, babáztam is, férjem két lusta kölykét is elláttam. Igaz, hogy magamra 5 percem nem maradt. Én sem terhesen, sem kisbabásan nem dőltem le pihenni 5 percre sem.

(Most utólag bevallva, "rájátszanék", és körbeugráltatnám magam:)))

Nekem nem volt,de én kértem is hogy ne jöjjön senki segíteni./ha netán mégis jött valaki,akkor Őt is csak körül kellett ugrálni:((((/

Tökéletesen el tudtam látni a babát is és a férjemet is mindig tiszta és rendezett házzal tudtam várni.

Nekem első gyerkőcnél anyukám jött egy hétre, másodiknál már nem jött senki, de nem is igazán hiányzott. Nekem is csak a háztartásban kellett segítség, főleg főzésbe segített be anyósom. Arra is csak azért volt szükség, mert a második kisfiam nagyon sírós baba volt, kb. 2 hós koráig vagy sírt, vagy aludt.

Szerintem a babától is függ, hogy kell-e és mennyi segítség. Nálunk az első gyerkőc evett, aludt, mosolygott, a kicsi pedig egy igazi kis bőgőmasina volt.

Én itthon szültem, az első két hétben nem kellett főznöm, mert anya minden nap hozott kaját, de ezen kívül az első naptól kezdve mindent csináltam. Szülés utáni nap már felmostam, pakolásztam. Néha anya besegített, mert azt akarta, hogy pihenjek, de jól voltam, nem esett túl nehezemre semmi. A babát meg rajtam kívül senki se fürdette, pelenkázta, stb. Már legelső nap is magam fürdettem. Egy hetes volt a lányom, amikor már sétáltunk, kinn voltunk a tanyán, néztük a pacikat.

Nem is igényeltem a segítséget, jó volt, hogy mindent úgy csináltam, ahogy nekünk tetszett.

Nekünk anyu főzött, de nem volt itt -nem is akartam, hogy itt legyen.

Megfőzött és hozta vagy küldte az ebédet apuval.

Ez nagy segítség volt mindkét gyereknél.

Másfajta segítséget nem is kértem és nem kellett senkitől.

Anyósom segített a háztartásban 2-3 hétig.

Nagyon kellett, gyenge voltam, de a babát én rendeztem.

Anyukám átjött néha az első hónapban, hogy elintézze a bevásárlást, esetleg főzést. Aztán anyósom is átjött néhány napra, de a babás dolgokat nem szívesen adtam ki a kezemből. Azt gondolom, hogy az a szülök öröme és felelősége ilyenkor. Kaját meg végsősoron rendelni is lehet... :))))

Most, hogy ismét babát várok már nehezebb lesz a helyzet, ha segítséget kérek az eleinte inkább a fiammal kapcsolatos feladatok ellátása lenne.

Persze az első hetek után meg az lenne a jó ha picikével sétálgatna valaki amíg én a naggyal az elveszett időt pótolom. :)))))

Remélem ezt időben sikerül tisztáznom a családdal....