Negyven pluszosan szerelem és/vagy gyerek? (beszélgetős fórum)

Nekem nem nem volt időm családot alapítani, sose voltam karrierista, hanem elfecséreltem az éveimet olyan emberekre, akikre egy napot se kellett volna. Mert mindig mások igényeit néztem, és magamat háttérbe szorítottam. Mindig csak a nyűglődés volt, vagy agyon voltak hitelezve, vagy távkapcsolat volt, a másik állandóan dolgozott, alig voltunk együtt, szexelni nem akart. Én meg olyan hülye voltam, hogy mindig csak vártam. Majd változik, majd másképp lesz, majd így, majd úgy.... Aztán persze miért ne, pm. beteg lettem, olyan kezelést kaptam kettőt, ami miatt nem vállalhattam kb. 3-4 évig gyereket. Aztán mikor már vállalhattam volna, nem volt kinek (na nem mintha előtte akart volna bárki.). Voltam férjnél régen, de 9 év után elváltunk, abból a kapcsolatból nem lett gyerek. Először én akartam, ő nem, aztán meg már fordítva, mert már rezgett a léc.

Aztán elkezdtem járni pszichológushoz meg kineziológushoz, akkor azt mondta addig nem lesz párkapcsolatom olyan amilyet szeretnék, amíg nem tanulom meg értékelni magam. Na hát ez sikerült, túl jól is. :(

De mire az idő eljött, már közel voltam 40-hez. Közben lettek női problémák is, egy kis mióma, egy kis ez-az, mire eldöntöttem hogy egyedül belevágok. Ezeket rendbe kellett tennem, aztán belevágtam. 1 éve próbálkozom egyedül. A lombikom sikerült, de sajnos meg kellett szakítani. Abból gyógyulgatok, legfőképp lelkileg, aztán megyek tovább. Egyébként az utolsó hosszú kapcsolatomból terhes lettem, mikor elmondtam hogy terhes vagyok... na azóta nem láttam az exemet. Az a baba elment. Akkor döntöttem úgy hogy na ennek itt van vége. Velem ezt nem csinálja senki. Aztán mikor a miómám elkezdett nőni, akkor az orvosom azt mondta, nagyon telik az idő, és minél előtt ide babát kell betenni a pocakba így vagy úgy, mert gondok lesznek. Innentől egy percig sem vártam tovább. Ezért is mondom, hogy én senki két szép szeméért nem állítám le ezt a projektet csak akkor, ha azt mondaná figyelj, ne menj lombikra,legyen inkább közös gyerek mert szeretnék tőled, vagy ha lombik akkor én akarok az apja lenni.

Egy miómám így is bent maradt a hátsó falban, és félek hogy a hormonoktól beindul. Szorít az idő. Sehogy sem fér már bele hogy várjak a hercegre.

Valószínű laza kapcsolatocskáért. :)

Amúgy szerintem sok már a 40-esek között olyan, aki ugye elvált, ott van a gyerek vagy gyerekei, és akar ő kapcsolatot, meg társat, de csak úgy hogy nem élnek együtt mondjuk, nincs közös gyerek, stb. Ő ott, én itt. Ez a párkapcsolat egy formája, ezt viszont tisztázni kell ki mit akar. Felnőttek vagyunk, jobb már az eljén tisztán látni.

Igen, ez is igaz.

Hát, mondjuk olyan 33-34 évig lemennék. 34-44 év között keresgélek amúgy. Valóban oda vannak az idősebb csajokért. :)

Igen, hát ebben valószínű igazad lesz.

Most változtatok a stratégián, és nem mondom el. Ha lesz valami belőle, akkor talán majd egy alkalmas pillanatban. Valószínű amúgy én is sokkot kapnék, ha valaki azzal kezdené mondjuk, hogy hááát, szingli vagyok mert már elköltöztem ugyan az asszonytól 4 hónapja, de azt tudd nemsokára lesz egy gyerekem mert közben terhes az exem ... paff =D

Jajj, az nagyon nem jó ha így álltok a pároddal. Nem menthető a dolog? :(

Látod, mindenkinek megvan a maga baja és terhe amit cipel. Kinek az, kinek az.

Aranyos vagy, köszönöm.

Velem az a baj, már túl céltudatos vagyok. Engem innen már semmi se állít meg, max. a biológia (de még az sem, mert ott az örökbefogadás is), hogy gyerekem legyen. Nálam már csak két opció van, vagy akar velem valaki gyereket, vagy nem. Ill. három. Elfelejtem azt hogy az őszinteség az alapja mindennek, befogom a szám és csak élek bele a mának addig is míg nem jön a következő lombik, randizom, lesz pár jó estém, és ha rákérdeznek a gyerekre, azt se fogom tudni mi az a gyerek. :)

Mindenki azt mondja, őszinte embert akar meg olyan nőt aki tudja mit akar. Mikor megkapják, akkor meg hoppá. És sajnos ha ezt elmondom, hatalmas támadási felületet biztosítok vele magamnak. Az online térben ismeretlen emberektől jön az ítélkezés a tűrhetetlen hangnem. Ezt elég nehezen viselem, az az igazság.

Ha 40 év körüli férfi, sőt mit több 40+ akinek nincs gyereke, azt mondja hogy komoly kapcsolatot keres, és majd 3-4 múlva akar gyereket, azért azért ledöbbenek, hogy ezek normálisak? Azért ha valaki itt tart ilyen idősen, azokkal nagyon komoly problémák vannak. Normális esetben régebben mikor összejöttünk valakivel, nem voltak ilyen kérdések. Mi sem agyaltunk ilyeneken. Együtt voltunk, éjjel nappal szexeltünk mint a nyulak, van aki védekezett, van aki nem, és jött aminek jönnie kellett, így születtek gyerekek. 40 évesen elkezd az ember aggódni és mindenben tudatos lenni, és itt van a gond. Hogy már fontossá válnak dolgok.

Ha nem volt megfelelő az időzítés, minek megy el a pasi a randira?

Tegyük fel, hogy a topicindító egy alkalmas pillanatban mondta el, hogy gyerekre vágyik, mégis nemet mondott a pasi.

Ezt így nem olvastam mielőtt kommenteltem. Hát így randi előtt pacekba mondani, hogy lombikozol, stb... eléggé durva. Viszont az, hogy ezt te közölted, becsülendő.

Mindig azt szoktam mondani és tartani magam ahhoz, hogy meg kell teremteni a megfelelő légkört és időt ahhoz, hogy közölj valamit a másikkal. Mert úgy is lehetsz őszinte, hogy nem csapod arcon vele. Így érthető, hogy elmenekült. A másik hozzászólásomat is fenntartom, igaz így más a helyzet.

Elmesélek egy nagyon kis tanulságos történetet.

Szombaton volt egy hete, hogy randiztam egy 44 éves pasival. Elvált, van egy 8 éves lánya akivel elmondása szerint CSAK szombatonként találkozik (?). Azért ez is fura... na mindegy.

Anyukájánál lakik, most vett lakást a válás után, van egy kis hitel is és most költözik majd még el. Szóval ugyanaz a szitu mint a kérdezőnél.

Mikor beszédbe elegyedtünk társkeresőn, mondja hogy szeretnék e vele randizni? Mondom, hát ha akarsz gyereket akkor igen, amúgy ne raboljuk egymás idejét, leírtam neki hogy én épp lombikozom, stb. Mondja, ok, igen, randizzunk, nem gond.

Találkoztunk. Mint pasi még csak-csak bejött volna, bár hazudott eleve, mert azt írta 175 cm, de alacsonyabb volt mint én... (168 cm).

A beszélgetés tárgyát képezte hogy természetesen én akarok gyereket, és nem 2 év múlva szeretnék ennek a projektnek nekilátni érthető okokból, hisz nekem erre már nincs időm, hogy még egyáltalán akkor álljak neki (44 évesen) gyerekgyártásnak. És ezt ők halálosan komolyan gondolják, sőt mi több bele se gondolnak ezekbe.

Elmondtam hogy örökbefogadás is folyamatban van, igazából akármikor lehet úgy hogy hopp van egy gyerekem.

Azt gondolom őszinte voltam, nem árultam zsákbamacskát, nem itattam le, nem vittem haza szó nélkül és nem vertem át egy félig üres levél fog.gátlóval vagy nem lyukasztottam ki a gumit, stb. Mert simán megtehetném hogy hazug ribi legyek, aki elveszi ami neki kell, aztán hello.

No hát persze, persze, játszotta a megértőt. Aztán persze megütötte két mondat a fülem. Az egyik hogy hát neki a lombik az idegen, és szerinte ha nem jön valahova a gyerek, akkor azt így akarta a jó Isten, mert hogy ő kicsit vallásos. A másik meg az volt, hogy elmesélte, a felesége két év után ultimátumot adott neki, hogy vegye feleségül és legyen most már valami mert ketyeg az óra. Ő nem akarta, mert hogy ez nem így működik, szerinte mindennek idő kell.... =D

Majd bekeményített az asszony, és megmondta neki, hogy vagy elveszel vagy keresek mást és vége.

Elvette. Ezek után (meg azt tudva hogy bár nagyon hiányzik neki a lánya, de mégis csak szombat reggel 10től délutánig van nála) biztos hogy pisztolyt tartottak a fejéhez szex közben ,hogy nem veszed ki apukám, itt bizony gyerek lesz.

Kedvesen megköszöntem a teát amire meghívott, elkérte a számom, még aznap este jött is az sms, hogy jó volt a randi, és szilveszterkor is találkozhatnánk. Válaszoltam hogy igen, nem volt rossz és még bármi lehet szilveszterkor.

Erre másnap (vasárnap) reggel 6.13 perckor jött egy üzenet sms-ben, hogy hát ő szeretne velem kapcsolatot, de ő még most teszi rendbe az életét, és ő két évig biztos nem akar gyereket.

(jelzem szerintem utána sem, pláne nem 46 évesen ha most 44). És én sem, miután addigra betölteném a 44-et.

Aztán írtam neki viberen, hogy köszönöm de ez így nekem nem opció. Erre elkezdett savazni, hogy én így soha nem fogok pasit találni, ha a gyerektémával kezdem, meg hogy azonnal gyerek, meg ilyenek. Aztán én is kifejtettem a véleményem a vasárnap reggeli 6 órás üzenetekről és gyerek témával kapcsolatban is. Az utolsó üzenetét olvasás nélkül töröltem.

Biztos vagyok benne, hogy ez a pasi soha a büdös életben nem fog többet gyereket csinálni. Ennek csak kósza kufirc kellett volna, te ott-én itt lakok jellegű laza kapcsolat szintjén. Hát én köszönöm, de ilyenből nem kérek, mert (élet)társra vágyom nem egy fiúkára akivel együtt járok mint 18 éves koromban, és az is biztos hogy nem fogok hónapokig, évekig járogatni senkivel, vagy költözzünk össze vagy hagyjuk. Én ehhez már öreg vagyok. Ez a pasi is

simán elvette volna lelkiismeret furdalás nélkül a maradék éveim,csak mert ő még 44 évesen vakargatja össze magát a romjaiból. Várjak azért hogy lehet 1 év múlva azt mondja, köszi de helloka.... Na nem.

Soha nem bocsátanám meg magamnak 60 évesen mikor egyedül tengődnék család nélkül, hogy volt lehetőségem hogy legyen gyerekem, és nem éltem vele. Lehet hogy így sem sikerül. De legalább mindent megtettem érte hogy sikerüljön.

És ha nem találok olyan férfit, aki szintén gyerekere vágyik és felfogja hogy ilyenkor már rezeg a léc és itt már nem lehet töketlenkedni, akkor nem találok, de már lassan nem is érdekel. Én azt is megértem hogy riasztó lehet ez, de én úgy gondolom hogy annak, aki maga is családot szeretne, annak ez nem szabad hogy az legyen. Ha mégis, akkor ott már sok-sok kérdőjel van.

Hála égnek a tudomány állása miatt már nincs szüksége a nőknek feltétlen arra hogy férfi legyen fizikálisan mellettünk egy gyerekhez. Én úgy fogom fel, hogy az a pasi is leléphet, és ugyanúgy ottmaradhatok bármikor egy gyerekkel, magamra és akkor pont mindegy.

A manuszt alig ismered, ráadásul közölte, hogy nem akar gyereket. Mi a kérdés??

Ha Te tényleg annyira nagyon akarsz, akkor gyorsan kell cselekedni. Pár éved van, ezt nyolcan tudod. Manapság azonban már több út is van.

Arra várni viszont, hogy a fickó meggondolja magát, ostobaság, mert ha nem jön be a számítás, akkor Te végleg kicsúszol az időből sajnos. Teherbe esni 40 alatt se olyan egyszerű mindenkinek.