Negativitás, magányosság, üresség (beszélgetős fórum)
Elolvastam az összes hozzaszolast, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy rajtad nem lehet segíteni! Senki sem tud megvaltozni helyetted!
Minden amit leirtal, az csak rinya, és mindenen amit leirtal LEHET változtatni csak te nem akarsz. Kényelmesebb nyavalyogni és sajnálni magad. Mert ez csak sajnáltatas! A munkám miatt rengeteg olyan emberrel találkozom, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mégsem ennyire támadóak. A re modorod miatt én sajnálni sem tudlak, be haragudj.
Senki sem támadott téged, sőt, nagyon türelmes emberek vannak itt, hogy nem küldtek el téged jó melegre....
2 mondatot nagyon jegyez meg: Azt kapod, amit te is adsz. Illetve segíts magadon, Isten is megsegít!
Nekem teljesen úgy tűnsz, mint egy hisztis menstruálo tinilany.
Bár írtad, hogy 35 éves vagy, én ezt nagyon nehezen hiszem el.. Leragadtal valahogy 15 éves szinten.
Kívánom hogy minél előbb vedd észre a szép dolgokat magad mellett és hogy szerencsés vagy, esetleg vállalj önkéntes munkát egy gyermekkkorhazban, máshogy fogod látni az életet!
Ne pocsekold el rinyaval a következő 35 évedet.
Minden jót!
Segíteni csak annak lehet, aki változtatni szeretne.
Ez nem az az eset. Neki talán szakember tudna segíteni.
Hallasz minket?Elolvasod amit írunk?Nem csak azt értem,hogy a szemeddel elolvasod,hanem a lelkeddel olvasod el!
Segíteni akar X ember!Végig olvastam és csodálatos emberek próbálnak segíteni Neked!
Nyílj meg kérlek,adj egy esélyt ha már segíteni akarunk!Hidd el itt mindenki sérült egy kicsit,ki így ki úgy !Mindenki elveszített valakit és mindenki szenved valami miatt,de talpra állunk,megyünk tovább remélve,hogy ha jól csináljuk,akkor sikerülni fog!Kérlek nyisd meg azt az ajtót amelyik beengedi azt a sok jót amit Mi küldünk Neked!Halld meg a hangunkat!
Nem, ezek nem alapvető dolgok. Te saját magad teszed magad az alsó polcra, mert ez az értékrend rögzült benned.
Miért ne lehetne boldog valaki társ, gyerek nélkül? Van olyan jövőképed, amelyikben ezek nem szerepelnek és mégis boldog vagy?
Ha nincs, akkor kezdj el dolgozni azon, ami boldoggá tesz majd, és ne nyavalyogj!
Sosem veszek ilyesmit figyelembe. Ha valakivel elkezdek beszélgetni, nem kérdezgetem ki a családi állapota felől.
Szerintem sokan mások sem.
Kár egyesek kíváncsiságát szorongássá növelni magadban.
Vagyis semmiképp sem azt, hogy kövesd őt, hanem azt, hogy megtaláld a boldogságod.
Nos, elárulom: az emberek azon része, aki azt hiszi, hogy megtalálta a boldogságot soha nem tudta mire vágyik. Kapott egy helyzetet, amiben annak érzi magát.
Te magad sem tudod megfogalmazni mi tenne boldoggá, ahogyan más sem. Közhelyeket pufogtat mindenki. Gyermek, család... de miért kéne ezzel boldognak lennie mindenkinek? Máshol nem lehetne megtalálni?
Ez a baj h en mindig csak adtam és adtam es szépen kihasznaltak . Soha semmit nem kaptam vissza.
Vajon megbiztam olyanokban akikben azt hittem meglehet.
"Csak azt adhatod, amid van.
Aki boldogtalan, nem adhat boldogságot, aki sikertelen, nem segíthet másokat sikerre.
Első dolgod, önmagadon segíteni, hogy ne legyél másoknak teher, nyűg, probléma.
S ha már van benned elég szeretet...akkor tudsz önzetlenül adni...elvárás nélkül.
Ha van benned tisztelet...akkor a másikat is tisztelni fogod.
Ha bízol magadban...másokban is bízol.
Ha van hited...másoknak is erőt adsz hitükben.
Az életben...s a szerelemben...nem csak kapni akarjunk...hanem pont olyan arányban adni is. "