Ne ítéljetek el, de feltétlen kell szeretni a férjem előző házasságából született gyermekeit? (beszélgetős fórum)

nagyon jó ötlet! nagyon egyet értek. A gyerekek biztosan megnyugodnának, ha több időt tölthetnének kettesben az apjukkal! Nem kéne mindig együtt lennetek, 5ösben, mert azért Ti nem Így vagytok egy család. Az,hogy a párod vigye el őket sok helyre 3-asban, nagyszerű ötlet!

Ez minden elvált gyermek álma, kettesben/ hármasban az apával, a'mostoha' nélkül, akit 'MUSZÁJ' utálnunk, anyu miatt...

bocsi,nagyon sarkítva,sajnos ez a probléma..

Egyenlőre!!! :-)

Szegény,úgy sajnálom.Mert valóban:a gyermek a szülők leképzése.Vagyis jelen esetben azt mutatják,nagyjából,amit az anyuka érez feléd.. ellenszenvet,komiszkodást, gúnyt.. Próbáld tudatosítani,hogy ezek nem ők,ez csak egy reakció arra, amit otthon kapnak,hallanak, és természetesen mindig próbálnak szolidárisak lenni az anyával..

Igazad van, én is csak felnőttként tudtam szolidáris lenni apu feleségével,és megérteni őt,mint nőt.. Nehéz,nehéz..

Beszélnetek kell,vagy nektek, nőknek,

vagy nekik,az exeknek,ez lenne a legjobb!

Szerintem sem kell szeretned,max.elfogadni.Én a helyedben el is mennék a gyerekemmel,anyóshoz,vagy szülőkhöz,ha ennyire veszélyesek a babádra,amíg ott tartózkodnak.Ezt a párod is megértheti.

Nem kötelező a jópofizás.

Sajnos, valóban,általában a férj a hunyó. Akit nem zavar annyira,hogy tegyen valamit. Pedig ha nem áll ki melletted, a végén még megbánod az egészet..

ez szomorú lenne.

de jó, hogy rájöttél, ez NEM JÓ, hogy nem szereted a gyerekeit. neked semmi okod nem lenne rá. és biztosan hasonlítanak is párodra...

Ez fél siker! Gratulálok!!!

És drukkolok, hogy megold ezt a nehéz helyzetet.

Apukám felesége a mai napig utál engem és aput ellenem hangolja. Ő is arra hivatkozik, hogy az elején nem voltam vele kedves. Miatta váltak el, először azon a karácsonyon láttam, amit már külön töltöttek a szüleim. Hát valóban nem repestem érte. Ezt 20 éve nem tudja megemészteni. Meg azt, hogy pont úgy nézek ki, mint anyu. Rengetegszer próbálkoztunk nála. Az esküvőnkre azért nem jött el, mert ő nem akarja megjátszani magát, hogy nem utál engem. Ezt üzente. No comment. Sokkal gyerekesebben vislkedik, mint én valaha is. Már nem érdekel. Csak azt sajnálom, hogy ez nagyon megérződik apuval való kapcsolatomon is.

Topikindító, Te nem ilyen vagy. Te próbálkozol, bár most nagyon el vagy keseredve. Beszélj a pároddal. Ez az ő "sara". Segítsen Neked!

hú,ez lenne a legjobb megoldás,Valóban!!!

Mert ez az ő meccsük, sajnos. Te vagy az elszenvedője!!!

de ha nem oldod meg,ezek az 'apró hülyeségek' sajnos tönkreteszik a kapcsolatotokat. Szóval, ha te vagy az okosabb, kezdeményezz te..

Sajnos nem a gyerekek a hunyók,nem velük kell megvívnod a harcodat...

Most is ezt gondolom.

A párod,és az exneje.. velük mész valamire..:-(

Mondom,mint elvált szülők gyermeke,akit apu mostani felesége a testvéremmel együtt mindig utált.. mert elrontottuk mi is a kezdeti köröket. gyerekként. De ő volt a felnőtt. (de nálunk cikibb volt,mert valóban Miatta váltak el, tehát anyukám végső soron miatta maradt egyedül. Nálatok szerencsére nem ilyen vészes a helyzet. De ma már úgy gondolom, nekünk is meg kellett volna ezt oldani..)

Hé, Clau,bocs, de vannak gyermekeid, vagy gyerek ismerőseid..? A gyerekek a legösztönösebb lények. És ha otthon teletömik a fejüket rosszal az apuka új feleségéről, akkor úgy is viselkednek.

Ebben az egész történetben:

NEM A GYEREKEK A HIBÁSAK!!!

Se nem a te picid, szóval neki sem jár ez a testvérkéitől..:-(

Erről is lehetne az exszel beszélgetni,hogy a te picid nem tehet róla! Legalább ellene ne uszítson,mert ő aztán semmiben nem bűnös.Ahogyan tudod,hogy a párod gyermekei sem. Ezért vannak gondolom rossz érzéseid, mert ezt pontosan tudod,legbelül..

Nem szeretnék vele leülni. Ő nem az a tipusu nő. Lenéz engem/minket.

Tudja, hogy nem miattam váltak el, hanem egy másik nő miatt. A férjem azzal a nővel csalta már 6 éve. Kitudódott, és mindketten elhagyták a férjem. Ekkor jöttem a képbe én, egyfajta vígaszként. Jól megvagyunk, leszámítva ezeket az apró "hülyeségeket".

Sziasztok!

Én kb. ugyanabban a helyzetben vagyok, mint Zsenilia. Azzal a különbséggel, hogy a párom lánya most volt 15 éves. 4 éve vagyunk együtt. Sokáig tartott, míg sikerült kialakítanom egy úgymond normális kapcsolatot a lányával. Sokszor úgy beszélt velem, mint akit a seggéből rángatott ki, bocs a kifejezésért. Persze, itt is közrejátszik anyuci. Most hónapok óta nem is találkoztunk a lánnyal, megtudta, hogy terhes vagyok és azóta, semmi! Engem ez bánt, de nem tudok mit tenni ellene. Ettől függetlenül örülnék neki, ha megint normális lenne a kapcsolatunk, de félek, hogy nem lesz.

Kedves első hozzászóló senkisem ítél el tégedet ez sokakkal megesik az életben nem csak te veled.

A másik feleség valószínűleg nem úgy nevelte a gyermekeit, hanem túlságosan elkényeztette őket ők ahhoz szoktak inkább és tőled is ugyanazt a bánásmódot várnák. Sajnos mindenkinek van híbája hidd el nekem. Lehetséges az nekik nem tett jót ez a változás, de lehet, hogy idő kérdése és előbb utóbb megbarátkoznak veled. Itt az a gond, hogy kár, hogy nem te lettél a felesége. Ne képzeljék azt, majd adsz nekik toronyórát lánccal képtelenek az új helyzettel megbarátkozni. Szurkolok neked sikerüljön valami okos ésszerű megoldást találni erre a nehéz helyzetre, amibe kerültél. Üdvözlettel: Ágnes

Szia!

Teljesen megértelek, az én helyzetem is nagyon hasonló.

szia!

És a párod hogy viselkedik?nem beszél erről a gyerekeivel?kiáll melletted?megvédi a közös gyermeketeket,rájuk szól ha gonoszkodnak vele?

Míg írtam elég sok kérdésemre jött válasz. Azt én sem bírnám elviselni, hogy a gyerekemet bántják a férjem gyerekei. Ez az ami, nálam is tuti kiütni a biztosítékot!

Nehéz az elvált férfiak feleségének, mert mindig ott a múlt.Minden tiszteletem azé, aki ezt vállalni tudja.

Én ezt nem tudtam, ezért is léptem ki egy kapcsolatomból. És milyen jól tettem! Utána ismertem meg a férjem!! :)