MONDAT játék - az előző mondat UTOLSÓ szavával kezdj új mondatot! (fórumjáték)

Vizit után beszéltem az orvossal,szerencsére megnyugtatott, édesanyám pár nap múlva hazajöhet végre.

Időpontot kaptam a halottkémhez, de nem tudtam elmenni, mert közbejött valami; remélem, kapok másikat, vagy nem is tudom, nem is biztos, hogy túl sürgős lenne nekem az a vizit.

Szorítjuk össze a nadrágszíjat,egyre több idős ember nem tudja a gyógyszereit sem kiváltani, enni a legolcsóbb,silányabb termékeket veszi-de sok középkorú is vakarja a fejét amikor a számlákat kézhez kapja-szomorú ,dühítő világot élünk,sajnos- visszafelé fejlődtünk, kórházakban hosszú várólisták-de még magán orvosnál is hetek múlva kapsz időpontot.

...,hanem magunkhoz szorítjuk.

Emberség talán hiányzik belölük, mert magukra maradtak,s nincs ki egy jó szót vetne eléjük, minden emberrel alázattal kell bánni, a síró gyereket sem pofonnal nyugtatjuk

Sötétség van a fejében vagy gonoszság,magam sem tudom,de hogy valakinek öregkorára az legyen a legnagyobb gondja,hogy az utcára született cicákat-az utca koldusait etetem,ez számomra undorító,az ilyen embereket szelektálnám a társadalomból,hiányzik belőlük az emberség.

Holdjáróval vagy banyamobilon, lila virág a kalapon, rózsaszín esernyő, égszínkék napernyő, fekete pepperlandi erdő, szétnyíló kimonó, és jöhet a parti őrség, vagy jöhet a sötétség. :)

Piacra hölgyikék nem igazán szoktak járni az a tapasztalatom, azok a plázákban szemrevételezik a legújabb divatot, háziasszonyok azok, kik kosárral, szatyorral járnak, netán a holdjáróval. :)

Nevetni nem szabad azokon akik óvják egészségüket, igaz nem tudják az emberek, hogy egy 30-40 évében járó hölgyike miért banyatankkal jár a piacra.

Piacnapokon fogom a banyatankom, s a rózsaszín kalapom, magam előtt tolva kosaram, teszek én a világra ki és mit szól, nem fogok én cipekedni, a gerincem tönkretenni, ezt teszi a bölcs angol is, ha nem éppen házhoz rendel, nem tehetek róla, hogy nálunk az a trendi, ha valaki könnyít a helyzetén , azt szerintük ki kell nevetni.

Lát az ember sok minden csodát az életébe, de nekem rémes ez a Hoxa arctalan világa, mert én mindig azt hittem, hogy Te már régen egy totyogó nénike vagy aki totyogva jár, és dühödten rángatja maga után a banyatankot piacnapokon.

Lettem felnőtt, mert voltam gyermek, de isten tudja leszek-e nénike, ki totyogva jár, akinek a gondolata folyton a múlton jár, mert szépet csak a múltjában lát.

Melle (csöcsei) belelógtak a forró levesbe,de ő vidáman kanalazott tovább, Bendegúz a lócán ült és nézte a vén boszorkányt,és azt mondta: Én mindig is jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem,mindig rossz lettem.

Ventilátorral hűtötte a teáját, melyben áztatta marihuánáját,megkérdezte a lánytól, kér-e a teából, naná, hogy kért, előrehajolt érte, miközben a kimonó szétnyílt, így meglátta kivillant melle.

Fújta a hicsirikit is, de sajnos nem volt elég levegője hozzá, főleg a trükkösebb, hosszabb trillákhoz nem, és így nagyon sajnáltam, hogy kidobtuk azt az orgonát a hatalmas elektromos fújtató ventilátorral.

Kezed a kezébe fontad, fejed a mellén nyugtattad, mielőtt elváltak az útjaitok tudtad, hogy ez bekövetkezik, néhány hónap, hét, talán nap múlva,miután orrát a kimonóba fújta.

Játszódhat agyadban sok bolond gondolat, de kimonód ujjába ne fújd az orrodat, orgonád mellé hicsirikit teszek, abba fújj esténként, ha nem remeg a kezed.

Viselhet akár kimonót is, ha elmegy Japánba, derengett fel bennem a gondolat, annyira csak magamra és a szárimra gondoltam eddig, hogy sose gondoltam arra, ami vele történik, ami benne játszódhat.

Szövevényébe többféle színű és állagú fonalat is beleszőtt, így téve azt érdekesebbé és különlegesebbé, és leginkább melegebbé, hogy ha megint hideg és nedves lesz az idő, ebből készítsen poncsót, amit az esernyő alatt viselhet.

Romantikára nem volt időm, magányra vágytam,éjjel magamat keresve bolyongtam a rakparton, rádőltem a korlátra és bambultam a Dunát, és belegabalyödtam az álmok és emlékek szövevényébe

Monitorról szólva a régi dinnyehéjas idők jutottak eszembe, amikor a dunai flotta ilyen hajókon cirkált és megakadályozta, hogy átússzunk a szigetre egy kis romantikára.

Mit oktat ki engem ez a fickó gondolta, és az ajkába harapott, igyekezett tartani magát, nehogy úrrá legyen rajta a düh, önkéntelenül a szívére tette a kezét, felnézett a monitorról...

Kínról legjobban a rövid mondatok árulkodnak: az íróéról, aki akarna írni valamit, de nem tus, és az olvasóéról, aki szeretne olvasni valamit, de nincs mit.

Mondatba, sőt összetett mondatokba, szövi minden gondolatát az író, bajáról, öröméről és sok-sok kínról.

Kezdjen bele egy új mondatba.

Körül kell vennünk az egész templomhegyet, ha nem akarjuk, hogy a menet bejusson a városba és ott is randalírozni kezdjen.

Indul a menet a templom körül

Gra Tuula, az unokatestvérem finn feleségének nagyanyja, amikor egyszer egy észtországi vasútállomáson járt, nem egészen értette, hogy mit zagyvál a hangosbemondó, amikor ezt mondja: a vonat Tuulába a negyedik vágányról azonnal indul.

Bohóc minden kutya, neki a gazdája a mindene, mindegy fiatal vagy, netán öreg, neki a legszebb és és a legjobb vagy,lehetsz szegény, avagy gazdag, a kutyák a koldust is imádják, ha gazdáját bántanád, ruhád lecibálnák, ember ily áhítattal, szeretettel nem vár naponta haza, mint a kutya.