Mit szólnál, ha a 17 év körüli lányod 50 körüli pasival állítana haza? (beszélgetős fórum)

"Lehet, hogy egy teljesen normális fickóról van szó"

Kizárt dolog!

És igen,addig kéne egyengetni mire elmegy a kedve egy lánya korúval hetyegni!!!

Lehet, hogy egy teljesen normális fickóról van szó, és lehet, hogy egy "vén" szatírról. (Ill. a kettő között bármilyen átmenet.)

Aki csak hőbörög, hogy így elkergetné, úgy megverné, az elég felszínes.

Nem normális alatt azt értem, hogy nem megszokott.

Ebből is kisülhet valami jó, ki tudja, de az ember inkább gyanakvó, ha ennyire nagy a korkülönbség.

Szeretnéd,hogy a parkban,a Gellért hegyen,a Margitszigeten csinálják?Ha nem,akkor nem kéne benyitni rájuk...:DDD

Sorry...késő a bánat.

Hm...ez itt nem olyan rossz bőr...:)))

[link]

Azért nem mondod ugye, hogy ez normális dolog???

A jól kinéző, fiatalos 50-es pasi keressen már magához illő 40-es nőt, ne egy 17 éves gyereklányt. Ez már pedofilia..

És jól meg is kell verni az illetőt, egyetértek. Aki nem rúg bele minimum 3-at, az cinkos. Aki nem rúg bele a cinkosba, az is cinkos.

(Vigyázat! A hozzászólás nyomokban iróniát és szemléltető túlzásokat tartalmazhat.)

Kaptál tőlem egy jelecskét, amit a hobbid miatt küldtem :)

Azért magyarázkodom, nehogy félre értsd! :)

Jaj, ne gyere már ezzel a "valakinek ez a szintje" dumával :)

Neked is EZ, mert itt vagy! :D

Feltettek egy kérdést, mindenki válaszolt belátása szerint.

Már hogy ne volna szabad? De ez nem változtat semmin:-)

Nem ismerik az illetőt, csak látatlanban megy az arcoskodás. Mindegy, valakinek ez a szintje, nekem aztán tökmindegy, az ő dolga:-)

Azzal kezdtem az ominózus hsz-em, hogy az ottalvás talán egy kicsit korai...:)

Egyébként teljesen mindegy, hogy mi mit akarunk, ha a gyerek akarja, úgyis megteszi... ha meg nem akarja, nem kell felülnöm a fenyegetéseknek :)ezért én a bizalom jegyénak veszem, ha beavat:)

Így tudom, mire készül, ebből következően észérvekkel meg tudom akadályozni, de legalábbis elodázni azokat az őrültségeket, amikre készül.

Sokan nem is sejtik milyen nyomós érvek rejlenek ezek mögött a kapcsolatok mögött - mindkét részről. Egyszer talán erről is írok, ha érdekel valakit.

Látom, megy a keménykedés, ráadásul látatlanba':-)

(Utolsó lélegzet, nagy verés stb.)

Az összközműves háztartások ellenére a civilizáció nincs még mindenkihez bevezetve.

1. Lola1111 2013-03-12 19:04

Engednéd, hogy együtt aludjanak?

Ez volt az indító kérdés, ha a 20 éves már kereső lány úgy dönt hogy egy magától idősebb férfi kell neki ámde legyen.De hogy egy 17 éves haza hozza az apja korú barátját:))))))))) ugyan ezt te sem gondolod komolyan hogy menne...

Majd amikor keres a kis hölgy magára, maga szabja meg mit csinál, de addig apuci anyuci had ne kerülgessen egy kecskét a saját lakásában:)

A kórházban egyik délelőtt a mellettem lévő ágyra egy 70 év körüli, jól szituált nőt hozott a mentő. Nem sokkal később érkezett a családja: egy aranyakal felcicomázott, ápolt, kissé különcnek látszó 40-es nő, és egy jó 80 éves, meglehetősen szenilisnek látszó öregúr. Igazi polgári család, jó anyagi körülményekkel - futott át az agyamon, de több figyelmet nem szenteltem rájuk.

A kísérők távozása után a néni egyre beszédesebb lett. Megtudtam, hogy a férje évekkel ezelőtt meghalt, a lány a közös gyermekük, a kuka öregúr pedig a veje. 40 évvel ezelőtt a főnökeként szeretett az akkor 20 éves lányba, aki őszinte szerelemmel viszonozta a csinos, 60 éves úriember udvarlását. A család persze nehezen dolgozta fel a korkülönbség miatti kapcsolatot, de átkozódás, késdobálás, kitagadás helyett gyermekük boldogságát tartották fontosabbnak, ezért beletörődtek az addig elképzelhetetlenbe, hihetetlenbe. És a kapcsolatból házasság lett. Igaz, a férfi ráncai gyorsabban gyülekeztek, unoka sem született a frigyből, de az egymás iránti tisztelet, szeretet és bizalom kárpótolta őket. Anyagi jólétben éltek, szakmai karriert építettek, bejárták az egész világot. Ők ezt a sorsot választották maguknak, nem alkalmazkodtak a trendhez, de ki mondhatja meg, hogyan éljünk, mit szabad és mit kell csinálnunk, hogy boldogok, elégedettek legyünk?! Senki, csak mi magunk. Egyszer élünk, és ne engedjük senkinek, hogy irányítsa, befolyásolja az életünet - ugyanakkor mi is tartsuk tiszteletben a másét, elsősorban a gyerekeinkét. Az "én csak jót akarok neked" szöveget töröljük a kifejezéstárunkból, mert azt, hogy nekem mi a jó, rajtam kívül nem tudhatja igazából senki. Sajnálatos módon erre csak 48 évesen jöttem rá. Ha ezt előbb felismerem és harcolok ellene, nem ment volna rá a testi- lelki egészségem. Számomra ezek után már nincs visszaút, de a harcom, ami még mindig tart, az utolsó leheletemig folytatom...