Missed ab, 2015 március (beszélgetős fórum)

Ritu, de minden nap reszketni fogok a félelemtől, hogy elveszíthetem. Nem nem vagy hűtlen a Kicsikédhez, sőt, hidd el boldog lesz, hogy ha látja, hogy Te is az vagy. Ahogy Te sem akartad neki a rosszat és mindent megtettél érte, Ő is boldognak akar látni.

Én is ezt mondtam az időről és pont így szenvedtem, mint Te. És tudod mit? A múlt héten olyan,de olyan mélyen voltam, hogy szavakba sem tudom foglalni. De ezt meg kell élni, gyászolnunk kell, el kell engedni, de nem elfelejteni. Én ezeket most érzem, majdnem három hónappal a műtétem után, adj időt magadnak. És engedd meg, hogy szomorú légy, sírj ha kell. Nem kell szégyenkezni, ez nem gyengeség, hanem a tehetetlen fájdalom, a hiány.

Tudnod kell, hogy mindent megtettél érte és nem tehetsz semmiről. Nem mindenbe van beleszólásunk, hiába is szeretnénk visszapörgetni az idő kerekét, nem tehetjük meg.

Ne haragudj, hogy ha bántalak a gondolataimmal, nem áll szándékomban. Segíteni szeretnék, mert pontosan tudom (az írásod alapján) hogy mit érzel.

Nem is kell Őket elfelejteni, örökké a szívünkben élnek.

Nekem sem mondtak semmit a szövettanból. Csak ráírták tollal az előző papíromra, hogy missed ab. Még egy nyomtatott véleményre sem méltattak.

Szia :)én vegyesen vagyok, néha egész jól, néha rosszabbul. Most változott kicsit a felfogásom, próbálok hálás lenni a Gyermekünk életéért, mert ugyan rövid volt, de mély nyomokat hagyott bennünk, sokat változtunk, talán felnőttünk. Persze ez nem könnyű...nem könnyű életem tragédiájában a jót megtalálni, de nem hagyhatom, hogy értelmetlen legyen az én Kincsem halála, büszke vagyok Rá, hisz ki nem az a Gyermekére.

Talán szívtelennek tűnnek ezek a sorok, pedig nem azok, mert még most is haldoklom belül és sírok... De meg kell próbálni, ha kell ezerszer felállni egy nap, hogy a Kistesóknak utat engedjünk. Nagyon sok sikert kívánok Nektek!

nekem nem segit az ido:( tudom meg keves telt el.de volt h 3 hettel a mutet utan rosszabb passzban voltam mint utana 2 hettel.

lesz babank de kepzeld el terhes leszel.te nem paraznal egyfolytában? en biztos. meg azaltal a picihez vhogyan hutlen is lennek.hulyeseg tudom.de ott o lakott...erted...

Hogy vagy Kisritu? Megjött azóta?

Nekem abba sem maradt a barnázás, csak pár napra 6,5 hétig vérezgettem a műtét után. Az első menzeszem nekem nagyon erős volt, a második normális. Sok erőt kívánok Neked!

Igen pontosan. Egyik pillanatban akarok most! masikban úristen dehogy neeeem.

sőt vannak percek h vegigsimitom a hasam es elfelejtem mi tortent..es tenyleg elhiszem 1-2 masodpercre h.minden ok es kisbabat hordok a szivem alatt.majd jon a kopp h nem es o mar sose lesz ugyanaz aki lehetett volna.. ajanlom neked Oriana Fallaci Levél egy meg nem szuletett gyermekhez. (neten is fenn van.) pusz

Én így vagyok a második menzeszem után is. Nem lehet megmondani ebben a helyzetben mi a normális? Legalábbis szerintem nem lehet.

Egyszer úgy érzem, hogy tele vagyok energiával és mindenre készen, a következő pillanatban, meg összezuhanok.

Sziasztok.

Sorstársakat keresek. Érdekelne, hogy hogy vagytok? Hogy haladtok a gyásszal és esetleg próbálkoztok-e már?