Miért vállal babát, aki anyagilag mélyponton van? (beszélgetős fórum)

Hát nem tudom... szerinted "nem annyira szerencsétlen" szerintem oedig nagyonis az, akivel a leginkább a saját szülei tolnak ki, holott épp ők lennének azok akiknek a dolga lenne gondoskodni róluk.

Életrevaló lesz? Kérdés milyen életre való? Kéregetni, segélyért járni tuti jobban fog tudni mint az enyém. Hogy dolgozni hol tanul meg ha a szülők ilyenek, az már nagy kérdés... ha ez az életrevalóság akkor valóban az lesz.

Tudod..ez a "terézanyuság"..lehetne akár gusztustalan is...Ahogy mondod...De ha jól emléxem,az említett hölgyet "jegyzik a tőzsdén" ameddig téged,(és engem) nem...:)

Jó párszor leírtam,én is hülyének tartom,aki a semmire szül.Nekem az a fura,hogy miért nem lehet megérteni,hogy azok a gyerekek,ha nem is boldogok,nem olyan szerencsétlenek,mint ahogy egyesek gondolják...Ugyanis valóban sokkal életrevalóbbak lesznek,mint azok,akiknek anyuci a segge alá tolja a "kész p.cs@ meleg málé"-t:DD

Szándékosan magyarázod félre,amit írtam, ugye? Csak ez lehet a magyarázat,mert ennyire nem értelmezheted félre! Senki nem kíváncsi arra, hogy kinek és hova adakozol! Bár azt nem értem, hogy akkor te minek küldenél minket? Na mindegy! Te is adakozol, én is adakozom, más is adakozik.

Örülök, hogy megdolgozol a jólétedért! Ergo! Nem vagy ingyenélő! Nem szülöd a gyerekeket a nagyvilágnak a nyomorba. Ne adj az "ilyeneknek"! Minek? Úgyis összehozzák majd a 18. gyereket is. Majd ad az állam meg egyéb karitatív szervezet. Ha lenne autóm, biztos, hogy nem álltam volna meg, hogy ne menjek el egy kisebb csomaggal. De ez én vagyok és az áldott jó szívem,meg a hülye fejem. Sajnálom! Én ilyen vagyok! Te meg olyan, másik meg amolyan! Attól még emberek vagyunk. Ugyan más értékrenddel, világnézettel. Bizony vannak a környezetemben is olyanok, akiknek kutyát nem adnék,nemhogy gyereket, de nem a mi életünk. Sajnálom a gyerekeket, de nem mi neveljük őket fel. És mivel nem mi neveljük őket, moroghatunk, zsörtölődhetünk, marakodhatunk, vitatkozhatunk, beszélgethetünk, attól még a helyzet változatlan marad. sajnálom, hogy nem hallottam azt a riportot a rádióban. Érdemben ahhoz nem tudok hozzászólni.

Talán túl sokat mondogattátok, hogy jó ez így nekik, a lényeg hogy valahogy felnőjenek...

Én megdolgozom a jólétemért, úgyhogy igen, úgy gondolom, akkor adok ha akarok (egyébként a csóró is akkor ad, és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy többet ad mint a nem csóró...).

Másrészt, attól hogy nem olyanoknak adok, akik visszaélnek azzal ha kapnak valamit (lásd hiába rendezték a 16 gyerekes családnak egy éve a számláit, nem elég hogy most ugyanott tartanak de még csináltak egy újabb gyereket is... hát erre tényleg nem adok, az tuti - mellesleg ha akarnék plusz egy gyereket finanszírozni, akkor az a sajátom lenne és nem másé). Szóval attól még hogy nem az ilyeneknek adok, honnét tudod te, hogy kinek hogyan-mennyivel segítek vagy nem segítek??? Csak egy példa: a lányom a Bölcső Alapítványnak köszönheti az életét, ha ők nincsenek, talán egy kukában végzi. 5 éve rendszeresen támogatjuk az alapítványt, amivel sok más csald mellett mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy évente 20-30-40 gyerek épségben megszülessen és olyan családba kerüljön ahol szeretetben és minden tekintetben biztonságban nőhet fel, és ezáltal esélyt kap arra, hogy valóban hasznos tagja legyen a társadalomnak, ne csak az ingyenélők tömegét szaporíŧsa tovább. Ennek látom értelmét. Villanyszámlát fizetni azzal a bizonyossággal hogy gyerekcsináláson kívül semmi mást nem tesz akinek segítek, na ezt nem.

Az önállóságra nevelés hogy jön ide szerinted??? Már amennyiben nem arról van szó, hogy önállóan szerzi be a napi betevőt??? Képzeéd az én lányom pl. a fájdalmas jólétben is igencsak talpraesett és önálló gyerek... még úgy is, hogy nem ő hozza az óvodából a család vacsoráját.

Válaszoltunk már párszor, csak az valahogy mindig feledésbe merül.

Hol olvastad, hogy ezekre nincs szükség szerintünk? Szerintem te már annyira el vagy szállva a jólétedben, hogy az már fáj....

Tudod, elég szomorú, hogy a csóró segít a csórón, aki meg megtehetné, hát.... Segít, ha akar. Tudod, sokszor életrevalóbbak azok a gyerekek, akiket önállóságra neveltek.

Úgy látom fölösleges köröket futtok itt "terézanyukkal"... Mert szerintük ezekre nincs is szükség, nem kell mese, törődés, gyógyszer, egészséges étel, odafigyelés, foglalkozás... a lényeg hogy megérje a 18-at... agyrém.

Komolyan csak azt nem értem, hogy akik itt ezt hirdetik, azok miért nem így élnek??? Vagy miért nem rohantak már régen el ehhez a nagyonboldogésnagyszeretetbenél családhoz segíteni??? Hátha lenne kedvük még néhányszor összebújni és világra potyogtatni még 5-10 honpolgárt... erre miért nem válaszol egy sem azok közül akik szerint ez annyira rendben van???

itt nem csak a nyomorról van szó, hanem amit nyilatkozott anyuka egy rádióriportban, írtam pár napja... mesét olvasni minek hisz ott a tv; nincs neki ideje reggeliztetni, fürdetni, feneket törölni; aki eszik-eszik aki nem nem; aki nem tanul meg 3 éves korára önállóan fürödni az meg így járt... pffff valóban szép és nagyszerű lehet náluk az élet gyerekként

másrészt az amilyen körülmények között élnek még nem lesz tök frankó attól hogy vannak akik náluk is carabbul tengődnek

Leírtad a lényeget: FELELŐTLEN szülők.

Nem, nem jobb szapulni őket.

De tudod, ez egy fórum. A fórum azért fórum, hogy hozzá lehessen szólni a témához. A téma pedig: Miért vállal babát, aki anyagilag mélyponton van?

ÉS mivel a 16gyerekes család a mélyebbnél mélyebb ponton van, ezért szerintem idevágó a téma, hogy megvitassuk, és megosszuk a véleményünket.

Nem pattogunk, csak kommunikálunk.

És ne haragudj, de az a baj, hogy mi vagyunk az "okos" oldal (és csak a TE hsz-ed alapján írom, hiszen én is osztom az észt), Te és még néhányan meg vagytok a "Terézanyaakaroklenni" oldal, akik megpróbálják megvétózni azt, ami nyilvánvaló.

Azok a gyerekek nyomorognak, egészségtelen az életük, az ételük, a lakhelyük, mindenük. EZT nem lehet vitatni. Pont.

És nem fogok glóriát aggatni anyuci, meg apuci fejére, amiért hamargyorsan összedugtak ennyi gyereket FELELŐTLENÜL, a semmire.

Egyébként inkább pattogok, mint azt tegyem, amit te...

Próbálod belelátni a boldogságot azoknak a gyerekeknek a tekintetébe, holott abszolút nincs ott. Épp csak fényesre nem nyalod a felelőtlen szülők fenekét itt, mintha olyan nagyon jó dolog lett volna a SEMMIRE, NINCSRE NYOMORRA megszülni azokat a szerencsétlen kölyköket.