Miért közösítik ki a gyerekek a visszahúzódóbb társaikat? (beszélgetős fórum)

Persze hogy rendben van a leány, kissé félénk. De az nem az ő problémája,hogy egy pár debil piszkálja.

Igen, ezt valóban nem lehet egyik napról a másikra "kinevelni"belőle.

Engem nem bántottak a suliban ,de ha kellett megvédtem magam , még a fiúkkal szemben is ,azért néha verekedésig fajultak a csúfolkodások. Akkor még más világ volt.

Könnyen beszélek , nekem 2 fiam van ...nem tudom mit tennék a helyedben.

Talán sűrűbben bemennék a suliba ,és elbeszélgetnék a többiekkel.

De az sem jó ,hátha jobban rászállnak. Az egész világ teli van gyűlölettel😒

Lökdösik, elgáncsolják, eldugják a holmijait. Idegesít, hogy már első héten ez megy!

Ezért nem tudom mitévő legyek. Sulit már váltottunk...

Egészségügyis szakközépbe szeretne menni, meglátjuk mi lesz belőle. Van még addig két év.

Nyáron lesz 13 éves.

Jó, akkor legyen úgy!

Régen rettegtem kimondani, már simán megteszem. Nem tudnak rámtelepedni. Az önbizalmammal sincsenek súlyos gondok. Nem érzem kevesebbnek a személyem bárki másénál és ez régen nagy gondot jelentett. A gyereknek is erre lenne szüksége. A gond az, hogy egyik napról a másikra nem működik.

Neki sem mindenhol. Csak a sulikban. Itt és az előzőben. Más közösségben nincs semmi gondja.

Csináltak vele mindenféle tesztet a pszichológusok, rendben van.

Már nem vagyok önbizalomhiányos, simán megmondom az igazam.:)

Én erről nem tudok. Mikor kérdezem annyit mond, hogy a volt barátai átpártoltak a bántók mellé. Szerinte azért, mert ők a hangadók.

Ő ugyan elmeséli mi volt a suliban, de nem szoktam szólni sem a gyerekeknek, sem a szüleiknek, sem a tanároknak. Egyszer szóltam az ofőnek, ő nem tett semmit, a testnevelés tanár viszont szerintem is elég bután rendezte le a dolgot. Mindenkit megfuttatott, kivéve a lányomat. Azóta nem szólok.A bántás már ezelőtt kezdődött, így nem ez váltotta ki.

Sajnos megy ebben a korban is. Én is átéltem. Nem beszéltem ki senkit, nem kötekedtem senkivel. Így el tudom hinni, hogy vele is ilyen történik.

Gondolkoztunk rajta, ugyanakkor félek, hogy így mégjobban elszigetelődne.

Még meglátjuk mit hoz a jövő év. Nem kívánom a vírushelyzet visszatérsét, de megeshetnek az ismétlődő otthoni tanulások.

Én is a középiskola újdonságában bízok. Másik városban tervez továbbtanulni, ott viszont elkerülhetetlen a koli. Nem tudom, ez segítene vagy rontana?

Kérlek ne haragudj, de nem gondoltál rá, hogy esetleg....hm Aspergeres....vagy valami Elmondom,miért gondolom.

Gimi nekem is rémálom volt, de a többi ált suli,egyetem,meló minden jó. Szóval, olyan van,hogy az ember kifog egy rossz bandát,de hogy mindig....Nem bántásból mondom, jobb szakemberhez vinném a gyerekemet

Én sajnos, ahogy olvaslak azt gondolom, hogy te sem nőtted ki, és valóban nem tehetsz róla, de ezt adod át neki.

Az iskolaváltás nem megoldás, most meg már főleg nem. Már sokkal nehezebben fogadnak be ebbe korba máshonnan jötteket az összeszokott osztályok.

Tapasztalat!

Én 16 éves koromig egy nagyon csöndes, szégyenlős lány voltam, és igen, engem is bántottak sokat.

De voltak barátnőim, három is, akikkel viszont nagyon jól elvoltam és így igazán kibírtam az örökös piszkálást, verést.

Tehát, az első cél az legyen, hogy legalább erre a 2 évre találjon barátnőt magának a lányod. Egyszerűen képtelen vagyok elképzelni azt, hogy senki nem áll vele szóba, mert ha így van, akkor bizony ő is hibás benne.

Simán elhiszem, hogy nagyképűnek gondolják a többiek, bár fura, hogy 1 évig nem volt semmi gond, most meg hirtelen nagyképű lett és kirekesztett?

Valami történt az iskolába, amit esetleg nem mond el neked. Miért nem meséli el, hogy mi történt?

Miért nincs barátja, ha sok barátja volt eddig?

Nálunk is volt olyan lány, akit nem fogadtunk be és pont hatodikosok voltunk. Még pedig azért, mert állandóan árulkodott a tanároknak, az anyjának, és ennek az volt az eredménye, hogy az osztályfőnökünk állandóan ott lepzselt valakinél és utána kaptunk a szüleinktől a büntiket, azért, mert ez a lány minden kis hülyeséget felnagyítva továbbított.

Aztán csodálkozott, hogy nem bírjuk és szekáljuk. Hát elintézte magának. Végig kínlódta a 2 évet és örömtáncot lejtve ballagott el, hátra se nézett.

Tehát, én elhiszem, hogy neked a lányod egy tökéletes gyerek, én is így vagyok a sajátommal, de talán túlléphetnél ezen és kideríthetnéd, hogy miért távolodtak el tőle a többiek, mert kötve hiszem, hogy azért, mert visszahúzódó, csendes, mert ebben az esetben max. kevés barátja lenne, de nem piszkálnák. Ebben a korban elvileg már nem az ovis csúfolódás megy...

Olyan voltam, mint a kislányod. Visszahúzódó. Bár sosem bántottak. Nekem egy szerencsém volt, hogy volt testvérem.

Ezért tudom tanácsolni, amit tanácsoltam, mert teljesen másnak neveltem a gyerekeimet, tudatosan tereltem a társaságba őket.

Azt hiszem Ghost írta, hogy egy életen át nem menekülhet. Amikor a fiam elsőbe ment 18 kg volt, kis nyüzüge, aki mindenkit szeretett, ezért volt aki szerette, volt aki a prédát látta benne. Többször megverték. Egyszer bedurrant az agyam és azt mondtam neki, ha még egyszer megvernek, én itthon foglak megverni.

A gyerekemet többet soha és senki nem bántotta. Megvédte magát a maga 18 kilójával, és ő lett az osztály kedvence.

Persze, szerveztem nekik programokat is, volt hogy 10-12 gyerekkel indultam a ligetbe biciklizni, mert a gyerekek közösségi lények, így jó barátságok köttetnek, mint a férfiaknál a "kocsmában" jó üzletek.

Elpártoltak. Az egyik kislány, aki sokat járt nálunk lett az egyik legnagyobb piszkálója. Olyan is akad, aki már csak nem barátkozik vele. Nem történt összeveszés. Legalábbis nem tudok róla.

Az egész úgy kezdődött, hogy két fiú kezdte el bántani. Most már a fent említett lány is. Hárman vannak akik rendszeresen piszkálják. A többiek inkább csak kerülik, vagy néhányuk piszkálja is néha. Az évfolyamán, másik osztályban van egy lány akit szeret. Osztályváltáson is gondolkoztunk, a másik osztályban viszont sok a roma gyerek. Nem tudom mi lenne a vége ha ők kezdenék piszkálni.

Igen, ez lehetséges. Ugyanakkor jómagam tudom, hogy nem az. Az ilyen gyerek nem többre tartja magát, inkább kevesebbre. Retteg az elutasítástól, attól, hogy valami rosszat mond és inkább ezért nem is próbálkozik. Ahány személyiség, annyi nézőpont...

Én ugyan szívesen elhívnám őket. :)

Arra gondoltam én is, hogy beképzeltnek tartják.

Egy próbát megérne, hogy akit, akiket kedvel meghívhatnátok egy próbalovaglásra. A lányod otthon érezné ott magát, jobben felszabaulna, a lányok meg szerintem szívesen elmennének egy ilyen programra. Ha máe 1-2 kislány mellette van, beszélgetnek a szünetben, akkor biztos lassan elkopnának az ellenségek is.

Még eszembe jutott egy dolog.

Mikor ide áthoztam negyedik osztályban elég sok barátja lett. 5. év elején kezdődtek ismét a bajok.

Az volt a nyitó dolog, hogy az osztályban névtelen leveleket kellett írni egymásnak. Ő egy olyat kapott, miszerint ha kevésbé lenne nagyképű be tudna jobban illeszkedni. Szegény gyerek se tudta nagyon hová tenni, meg én se.

Nem a sult galambot kellene varni. Nem a masik gyerekek hibaja, hogy o nem kezdemenyez, es amit a nyito hozzasolasban irtal, hogy "nincs aki megvedje" is kisse abszurd.

Batorithatnad, ha valaki szimpatikus neki, hivja meg hetvegen, nem kell ahhoz szuletesnap, menjenek moziba, vagy ilyesmi.

Örülök, hogy nálatok jó vége lett és megtalálta a saját társaságát!

Pszichológus szerint az én lánykám is teljesen rendben van! Az önbecsülése alacsony, de ezt magamtól is megfejtettem :( Azt is mondta, hogy nagyon szép lelke van a lányomnak. Ezt csak úgy mondom. :)

Utánanézek, köszi!

Én is ezt mondom neki!

Sajnos nem meri. Én sem tudtam magam megvédeni annak idején.

Erről már olvastam én is. Viszont a visszahúzódó gyerek meg azt érzi, hogy ők tartják magukat többre amiért nem mennek oda hozzá. Sajnos neki bátorítás kell, hogy elkezdjen beszélgetni a többiekkel.

Saját magamtól tudom, hogy írtózatosan nehéz önbizalomhiányos gyerekként odamenni a többiekhez. Én szerencsére kinőttem, csak reménykedek, hogy ő is kifogja. Természetesen bátorítom barátkozásra, arra, hogy ő is visszaszólhat.

Vannak barátnői. Lovagolni és úszni jár. Itt a társaival jól megtalálja a hangot. Talán a közös érdeklődés miatt is.