Miért egy gyerek? (beszélgetős fórum)

Mert azt hiszik, hogy igy "mindent meg tudnak adni"... :(

Azt hiszik, tudják ezzel-azzal pótolni a hiányt :(

Hat nem! A jo testver megfizethetetlen, semmivel nem potolhato. A tobbire ott van a mastercard.

Aztan papa-mama elmegy, rokonok elmennek, az egyke meg ott van egyedul :( A vilag egyik legrosszabb erzese!

Szülőként, szülőnek is más. Nem jobb. Nem rosszabb...csak más.

Most már így 52 évesen látom, megélem az unokáimnál/unokáimmal. Jó ha mindketten itt vannak, de teljesen más ha külön-külön jönnek. Mindkettő határtalan élmény mindannyiunk számára, csak máshogy. Ha egyedül vannak itt akkor csak Ő létezik, mindketten a férjemmel lessük az óhaját, kívánságát, ha ketten jönnek, akkor ez megoszlik.

Ismétlem így is, úgy is felemelő és jó.

Szerintem a mai világban hálásnak kell lenni, ha legalább 1 gyermekünk van..Hányan vannak, akiknek 1 sem jön/jött össze, akármilyen okból is...Sokan vannak az ismerőseim között így...Sajnos..

Igazából én is mindig 1 gyermeket akartam. Aztán "kipakoltak", tehát már nem is lehetne több, így nem is kérdés már a több gyerek. Amit nem szeretek, mikor rokonságban, évről évre sajnálkoznak rajtam, mondják nekem, de kár, hogy nem lehet több gyerekem...Ettől a falra tudnék mászni...És ez mindig karikor van, rokonlátogatások alkalmával, tehát valszeg idén sem úszom meg. Miért kell engem sajnálni???? Van egy fiam, és hálás, boldog vagyok minden egyes együtt töltött időért...

Másrészt akik nem tudják, hogy nem lehet, vagy elfelejtik, azok meg minden évben azzal szekálnak, hogy mikor jön a 2...Na, ettől is agybajt kapok..És nem magyarázkodok, hanem annyit mondok, mert nem akarjuk..Néznek nagyot (és tényleg, ez évente újra ismétlődik ezeknél az egyéneknél), és makognak hozzá vmit...

Jó, ha van testvér, örömmel nézem a többgyermekes családokat is...De mi így vagyunk boldogok. Fiam érdekes módom soha nem mondja, hogy legyen tesó, bár én el is magyaráztam neki kiskorában, hogy mi a szitu...És soha nem mondja, hogy de jó lenne egy tesó...

1.) 32 éves távlatból úgy szültem, ahogy a nagykönyvben meg van írva, akkor még is azt mondtam: "soha a büdös életben többet nem". Betartottam.

2.) ezt az egyet elindítottuk, ahogy akartuk. Nem a nulláról kezdte.

3.) a lányom sem akart soha testvért.

Hogy megbántam-e? Nem. De néha eljátszom a gondolattal. Mindenesetre van két unokám:)

Egyke vagyok, mindig hiányzott a testvér. Felnőve 3 vagy 4 gyereket akartam, jó lett volna nagy család, tetszik az élet, a zsivaly. A lányom is boldogabb, ha olyan programon vagyunk, ahol más gyerekekkel bandázhat.

Egy van. 3 éve nem jön a második. Lombikkal sem. Lassan úgy érzem megőrülök, azt érzem, sem a jelen helyzettel megbékèlni sem továbbküzdeni nem tudok....

Tudom, nem ez volt a kérdés, de jólesett leírnom.

Mellesleg úgy gondolom, mindebkinél megvan hány gyerekkel boldog. Azt kell követni, amiről érzi, hogy neki jó.

Egyke vagyok és több egyke is van a családban.

Szerintem nagyon rossz egykének lenni.

Ezért vállaltam 3 gyereket. Több okból nagyon nehéz volt, nem részletezem.

De azt látom a tágabb környezetemben, hogy általában az egy gyerekes szülők a legboldogabbak. Hogy a gyereknek mennyire jó egykének lenni, az más kérdés.

Nehezen kihordott terhesség végén, bár könnyű szűlés volt, a férjem mondta, ne menjünk neki még egy ilyennek, mert még az orvos is mondta, a férjemet is kezelni kellett volna, olyan ideges volt végig. Mondjuk más egészségügyi okból, de kórházban feküdtem a negyedik hónaptól.

Én szültem volna, és egyébként is, három gyereket akartunk nekifutásból.

Mindig nagyon sajnáltam, hogy egyke lett a fiunk, de nála aranyosabb, kedvesebb, szeretetreméltóbb gyereket nem kívánok senkinek. Kicsit önfejű, ez igaz :D

Érdekel azoknak a véleménye,tapasztalata, akik úgy döntöttek, hogy tudatosan egy gyermeket vállalnak.

(Nekem is tudatosan van egy gyermekem.)

Milyen okból döntöttek így, benne van-e a pakliban, hogy mégis máshogyan döntenek, megbánték, nem bánták minden ami egy gyerekes témához kapcsolódik.

:)

A fórumot NEM vitafórumnak szánom,vagy adok-kapoknak- hanem tapasztalatcserének, azoknak akik szeretnék megosztani.