Mért van, hogy sokan sajnálni tudnak macskát kutyát..és ki tudja mit de egy embert már nem annyira? (beszélgetős fórum)

Pontosan!

Az állatokban én még sohasem csalódtam.

Azt elismerem, hogy bármennyire nincs a csúcson a gyermekvédelem ebben az országban, azért nem lehet mindenféle büntetés nélkül megölni egy gyereket, míg egy állatot azért sajnos igen.

"- kiszolgáltatott gyerekek vs. kiszolgáltatott állatok:

itt is inkabb az allat partjara allok, hisz elegen vannak, akik a gyerek partjara allnak, ahogy Te is es meg sokan masok. Ha a hatosagokat nezem, akkor is elobb kerul a gyerek megfelelo gondoskodasba, mint egy allat. Ettol tudom nem leszek nepszeru, de a nepszerusegert nem fogom azt mondani, hogy igen a gyerek az elso szamomra."

Elfogadom, hogy ez a véleményed, csak nekem furcsa. Nyilván neked meg az én álláspontom furcsa. De ez van, unalmas lenne, ha mindenki egyformán gondolkodna. :-)

Meg csak veletlen sem akartam a gyerekeket belekeverni a dologba, mert az teljesen mas elbiralas ala esik. Illetve en nem vagyok annyira gyerek parti, tehat errol nem is nagyon szeretnek beszelni.

A gyerekvedelem meg mindig erosebb cipoben jar, mint az allatvedelem Magyarorszagon. Akkor es amikor kedve szottyan az embernek akkor oli meg a macskajat, kutyajat stb. Senki nem tesz ellene semmit, hisz csak egy allat.

Amig azert lenyegesen tobb olyan esetrol hallani, hogy elvettek a szuloktol a gyereket es gondatlansag miatt birosag ele allitjak. De itt megis ott van, hogy elvettek a gyereket, amig a gondatlan gazdatol nem veszik el az allatot, siman, szem rebbenes nelkul kivegezheti, mert csak egy allat.

Mondjuk nem is mondtam, hogy szeplelku allatok... pusztan, hogy vedtelenek az emberrel szemben! Amit az ember, akirol allitjak, hogy nem oszton leny, ezt rendre ki is hasznalja!

Bar az is igaz, hogy azokrol a szulokrol is kemenyen megvan a velemenyem, akik a segely miatt vallalnak gyereket, majd mint egy pup a hatukon ugy kezelik a gyereket.

- kiszolgáltatott gyerekek vs. kiszolgáltatott állatok:

itt is inkabb az allat partjara allok, hisz elegen vannak, akik a gyerek partjara allnak, ahogy Te is es meg sokan masok. Ha a hatosagokat nezem, akkor is elobb kerul a gyerek megfelelo gondoskodasba, mint egy allat. Ettol tudom nem leszek nepszeru, de a nepszerusegert nem fogom azt mondani, hogy igen a gyerek az elso szamomra.

Sajnos a gyermekvédelem nem áll a helyzet magaslatán M.o.-on, törvények, hatóságok ide vagy oda.

A mai napig csodálkozom, hogy a lányaimat kiemelték a vérszerinti családjukból, szerintem irtózatosan nagy szerencséjük volt! Nem így a testvéreiknek, akikkel a vérszerinti szülők gyorsan elhúzták a csíkot még a megyéből is, hogy ne vegyék el tőlük. Ők a mai napig ugyanolyan körülmények között élnek, mint anno a lányaim.

A szülőkkel szemben indult bármiféle eljárás, mert majdnem meghaltak a lányok? Hogy 1 évesen, 2 hónapnyi intenzív kórházi kezelés, hízókúra után is alig 7 kilósak voltak?

Semmi! :-(

Ugyanígy sajnos az esetek döntő többségében az illetékesek magasról tojnak az ilyen esetekre, ugyanis az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény szerint egy gyerek legjobb helye a vérszerinti családjában van. Ezt már én teszem hozzá: még akkor is, ha ott éheztetik, bántalmazzák, úgy bánnak vele, ahogy még egy állattal sem bánna senki.

Nekem a gyomrom fel tud fordulni, ha állatkinzásról hallok vagy állatokat használnak fel abszolút felesleges célokra (ezért mindig megnézem, hogy lehetőleg olyan terméket vegyek, pl. kozmetikumot, amit nem teszteltek állatokon), mert el nem tudom képzelni, milyen eltorzult elme képes erre. :-(

Ugyanakkor jobban elborul az agyam, mikor gyereket látok hasonló helyzetben. Sokkal jobban sajnálom a gyereket, mint egy állatot, én ilyen vagyok.

Szerintem a topikindító erre gondolt. Nem arra, hogy

- gonosz emberek vs. széplelkű állatok,

hanem mondjuk

- kiszolgáltatott gyerekek vs. kiszolgáltatott állatok.

Az első esetben persze, hogy ezerszer inkább az állat a fontosabb számomra is, de az utóbbi esetben inkább a gyereket védeném.

Nem errol van szo :).

Pusztan arrol, hogy en nem dobom magam attol hanyadt, ha megvernek egy embert az utcan, max hivom a rendorseget. De kepes lennek nekimenni annak, aki a kutyajat veri pl. (nyilvan, ha erosebb lennek nala, mert azert hulye nem vagyok... :)).

De ettol fuggetlenul nem alakultak rosszul a tarsas kapcsolataim :). Csak nagy altalanossagban beszeltem az emberekrol.

Ugye itt nem arra gondolsz, hogy Magyarorszagon jobban odavannak az allatokert, mint a gyerekekert a hatosagok?

Allattarto voltam otthon, mondhatom, hogy nem igy van...

Ez pusztan az orvosok, noverek nemtorodomsege. Es ha mar felhoztad a kutyas dolgot, sajnos nagyon sok esetben egyaltalan nem tortenik semmi, amikor egy allatot bantalmaznak.

Pl. ember a macskat odakototte a kocsija hatuljahoz, es halalra kinozta avval, hogy hajtott, mint egy barom. Mit kapott erte? Semmit igazan, ejnye-bejnye.

Masik ilyen kocsis tortenet, ezt az allatorvostol hallottam, akihez vittuk a kutyankat. Szinten vadbarom odakototte a kutyajat a kocsi moge, de valamilyen szerencse folytan elszakadt a kotel es valaki latta az esetet es sajat felelossegere elvitte az orvosunkhoz a kutyat, aki ingyen!!! megmutotte es ellatta, lakhelyet adott neki a korhazban. Mit kapott a gazdi? 10e Ft buntetest es ejnye-bejnye...

Azert ennel lenyegesen szigorubb torvenyek vonatkoznak a felelotlen szulore...

Nyilvan bennem is azert alakult ki ez a merhetetlen rokonszenv az allatokkal szemben, mert igazan nincsenek allatvedelmi torvenyek Magyarorszagon, amig minden mas van rendesen. Nem hallottam meg olyat, hogy elvettek a kutyajat valakinek vagy a macskajat, mert eheztette. Ja megjelennek az allatvedok, ahol pl. ki van kotve a kutya es meg csak viz sincs kirakva neki, es lathatoan csont sovany, de nem tudnak mit csinalni, max bemutatjak a tv-ben majd avval lezarjak az egesz hirt, hogy a gazdi nem elerheto. Ennyi. Amig a gyamugy megy es elveszi a gyereket a szulotol. Tehat egy allatvedo, meg a TV igen csekely kis pont a rendszerben, mig egy gyamugyesnek van lehetosege, igazolvanya a cselekvesre.

Valoban, nap, mint nap szembesulok ilyesmivel, de ott a pozitiv oldal is, hogy nem kizarolag az aktivistak/rendorseg veszik el az allatokat a gazdiktol, hanem sokszor van, hogy gazdik hozzak be az allatokat, na nem a sajatjukat, hanem talalnak egy kutyat vagy macskat es mivel nem tudjak befogadni (helyhihany, anyagiak stb.), elhozzak. Jobb esetbe rendelkezik az allat beultetett chippel, ilyenkor hamar hazakerul, van, hogy reggel behozzak, es par ora mulva a gazdinal van ismet. Meg mondjuk itt nem igazan fordul elo, hogy megvesznek egy kutyat a gyereknek es kirakjak, mert nem kell mar, mert gond van vele, stb. Ha ilyesmi elofordulna, kemeny penzbuntetes lenne a jutalma (kb. 3-4 havi atlagfizetes), de ha megsem akarjak mar a kutyat, akkor legtobbszor termeszetesen elobb gazdat keresnek neki, vagy termeszetesen odakerul a kozpontba, de semmi esetre sem az utcara. Szoval itt feltetelezhetoen az utcan koborlo kutya az elszokott otthonrol es nem kiraktak.

Attol mert nem bantana a gazdi egy allatot, meg nem biztos, hogy jo ember :). En sem sorolom magam a jo emberek koze, bar egy allatot sem bantanek, de ettol meg ugyanolyan marad a termeszetem, amilyen. :)

Nem igazan errol van szo, hogy bezarkozom, es az eloitelet kiul az arcomra. Bar ha igy is van, barkit is mi jogosit fel arra, hogy megjegyzeseket tegyen a hatsofelem meretere (vagy barmire)? :P Szoval evvel nem igazan ertek egyet, hogy azt kapom, amire szamitok :).

Itt, ahol elek, pl. egy olyan beszolasert, amivel szembesultem Mo-on nap, mint nap, itt le is tartoztatjak az illetot, molesztalasert :). Talan ezt kellene Mo-on is... bar sokkal tobb szabalyt lehetne atvenni innen, pl. az allatvedelem is csecsemo cipoben jar Mo-on. Kar, hogy csak idetlen dolgokban majomkodik Mo... Pl. idetlen valosagshowk, amiket termeszetesen nagy reszben Amerikabol vettek at (tanc a sztarokkal, esti showder ala Jay Leno show... stb.).

Annak, hogy megharapott kutya, szamos oka lehet, nem a kutya a hibas egyik esetben sem. Legtobbszor a gazdaja, vagy, aki kozelit fele. De szinte minden esetben az eloelete, amit egy kivulallo nem ismerhet. Ha bantottak, akkor eleg egy hasonlo mozdulat (ami emlekezteti a bantalmakra) es megtamad... Es mivel oszton leny, ez alapjan cselekszik.

Az ember meg allitolag nem oszton leny, de megsem cselekszik ez alapjan... ugye. Hanem osztonbol, vagy reflexbol undormanyoskodik...

De ezt nem is akarom boncolgatni, alapjaraton nem ugy viszonyulok az emberekhez, ahogy leirtad, probalom a jo oldalukat latni, de gyakran csalodtam. Fokent, amig Pesten eltem, ez addig igy volt rendre. Mostanaban szerencsere onzetlen emberek vesznek korul, es mivel civilizaltan viselkednek nem szempont szamukra, hogy ki hogy nez ki, vagy kinek milyen a kisugarzasa sot...

De nem akartam eddig sem lesarkitani Magyarorszagra ezt a gondolatmenetet, hogy ott van a legtobb megkeseredett ember, akinek akkor van jo napja, hogyha belerughat az nap valakibe. Mindig ugy gondoltam, talan en vagyok erzekeny, vagy en latom rosszul, vagy eppen rossz idoben vagyok rossz helyen, de be kell latnom, hogy nem igy van.

Ez lehet hogy így van, de egy idő után könnyen átmehet paranoiába :) Vallom, hogy NEM minden ember gonosz, és árt szándékosan. De ha bezárkózol, és előítéletekkel telve viszonyulsz hozzájuk, arcodra kiül, és reflexesen azt kapod, amire számítasz.

Engem pl. kétszer harapott meg kutya, mégsem mondható, hogy minden kutya támad. Inkább optimista vagyok az embereket illetőleg, csak így lehet élni - állatokkal, vagy állatok nélkül :)

Egész délután ezen a témán járt az agyam és eszembe jutott, mire gondolhatott a topikindító.

Mi a lányainkat 2,5 évesen fogadtuk örökbe, de őket már 10 hónapos korukban elvették a vérszerinti szüleiktől. Ez azért történt meg, mert akkor már negyedszerre kerültek kórházba súlyos alultápláltsággal és különböző kezeletlen fertőzésekkel. Végül a kórházban egy lelkiismeretes orvos értesítette a gyámhivatalt, hogy itt valami gond van.

Egészen addig senki le sem sz.rta, hogy mi történik ezzel a 2 gyerekkel, sem a gyerekorvos, se a védőnő, se egy szomszéd, senki.

Sokszor eszembejut ugyanakkor, hogyha ez mondjuk egy kutyával történt volna, már rögtön megjelent volna sajtó, rejtett kamerás felvételekkel, állatvédőkkel, stb.

Biztos vagyok benne, hogy sokkal hamarabb megoldódott volna a sorsuk kutyaként, mint pici emberkeként és szerintem a topikindító erre gondolt.

A lányaim néhány hónaposan ugyanannyira ki voltak szolgáltatva, mint egy kutya, nem tudták megvédeni magukat és akiknek dolga lett volna vigyázni rájuk, azt nem érdekelte. :-(

A válasz egyértelmű... az állat ösztönlény, azért támad, vagy árt, bánt, mert éhes, vagy fél.

Az ember képes koordinálnia viselkedését, fejlettebb az agya minden élőlénynél, gondolkodik, sokszor mégsem tud állatoknál különbül viselkedni, sőt...

"Visszaterve a bejegyzesedre, sajnos minden emberben megfordult elete soran valamikor, hogy annyira duhos volt masik ember tarsara, hogy gyilkos gondolatai tamadtak. Ezt nekem ne mondd, hogy van olyan ember, akinek soha eleteben nem voltak ilyen gondolatai. . . ezt nem hiszem el."

Szerintem minden embernek vannak időnként ilyen gondolatai, de attól még nem rossz ember, hiszen azért szerencsére a nagy többség nem teszi meg! ;-)

Egyébként a lányaim most mentek oviba, én meg állást keresek, de egyáltalán nem az ügyfélszolgálat terén, mert nem akarom megutálni az embereket. Én így próbálok távolmaradni a "sötét oldal"-tól. :-)

Megértem, hogy így gondolod, hiszen nap, mint nap szembesülsz az emberi viselkedés ocsmány oldalával is.

Ugyanakkor biztos te is ismersz, látsz nagyon sok olyan gazdit, aki családtagként kezeli az általa tartott állatot és soha nem bántaná, mert jó ember.

Azzal egyetértek, hogy az állatok nem tudnak védekezni az emberi gonoszsággal szemben.

Meg egy gondolat ehhez...

Erre a kozpontra (ahova eljarkalok idonkent) sem lenne szukseg, ha az EMBER nem bantana az allatokat ok nelkul, vagy okkal (bar nem tudom milyen okot adhat egy allat arra, hogy az ember bantsa...). Nem veletlen kerulnek oda az allatok, hanem az EMBER miatt, kirakjak oket, vagy eppenseggel megverik az allatot es elveszik toluk. Nem pedig azert kerulnek ide, mert vadon szulettek (itt minimalis az utcan elo macskak es kutyak szama azaz itt meg egyetlen egy kobor macskat vagy kutyat nem lattam...).

Sem rendor nem voltam, sem bortonor :). Pusztan pultban is dolgoztam evekig. Mondhatom ez nem az en munkam. Jobban szeretnek ugy dolgozni, hogy ne kelljen idiota emberekkel talalkoznom.

Ha az alapitvanynal tartunk. Ott is ugy latom, hogy am embereknek szolo alapitvanyok... nem lehuzni akarom, de meg mindig ugy gondolom, hogy am ember nem vedtelen, meg tudja magat vedeni, tud magan segiteni, ha akar.

Per pillanat en menhelyen dolgozom, azaz nem igazan munka, mert nem fizetnek erte, de nekem tobbet jelent eljarni az allatokhoz (kutyak, macskak) es napi problemaikat orvosolni. Egy ember szamar eltorpulnek ezek a problemak, de megis vannak.

A nagy szerencse, hogy ezek az allatok pusztan szeretetet adnak vissza a torodesert. Egyetlen egy nincs kozuluk, aki sajat hibajabol lenne vad, emberellenes vagy barmi. Egy kutya van, aki annyira fel, hogy akar az embert is megtamadna szive szerint, nyilvan ot elvettek a gazdajatol es rehabilitacion van a kozpontban. Es nem tudom megerteni a gazdajat, minek neki kutya, ha ennyire utalja, hogy csak verni tudta? Na mindegy nem is a temahoz kapcsolodik kozvetlenul, csak kozvetve.

Visszaterve a bejegyzesedre, sajnos minden emberben megfordult elete soran valamikor, hogy annyira duhos volt masik ember tarsara, hogy gyilkos gondolatai tamadtak. Ezt nekem ne mondd, hogy van olyan ember, akinek soha eleteben nem voltak ilyen gondolatai... ezt nem hiszem el.

A masik dolog meg, nem konnyu ugymond "jo" emberekkel korulvenni magad, ugyanis a legtobb ember nem "jo"... lehet a jo oldalukat latod eppen.

Szamomra az az igazi "hos", aki onzetlenul tud elolenyeken segiteni, nem lesarkitva az emberre. Itt az alapitvanynal, ahol allatoknak segitunk mindenki onzetlenul jon boldogan teszi a dolgat, meg az orvosok is, amit ugye tudunk, hogy Magyarorszagon sem a legolcsobb az allatorvos, es mind szepen elkeri, ami neki jar. Itt ezek az allatorvosok, akik ezeknek az allatoknak segitenek minden juttatas nelkul teszik munkaidejuk utan boldogan jonnek, hogy segithessenek az allatokon. Mondhatni jo emberek, ahogy Te mondod.

Persze, én is találkozom nap, mint nap olyannal, aki az emberiség alját képviseli, de én ezekkel, amennyire csak lehetséges, megszakítom a kapcsolatot, nem veszek róluk tudomást.

Igyekszem jó emberekkel körülvenni magamat és bátran kijelenthetem, hogy a rokonaim és a barátaim döntő többsége nem fojtana meg senkit, akkor sem, ha erre felhatalmazást kapna.

Nem akarom magamat fényezni, de én sem szeretek senkivel sem konfrontálódni, sőt, szeretek segíteni, én például ezért dolgoztam hosszú évekig ügyfélszolgálatosként. Nekem nagyon sokat jelentett például az, hogyha megköszönték a munkámat, a plusz segítségemet. Ezek az emberek sokkal többet jelentettek, mint a bunkók, pedig számszerűen a normális ügyfelek voltak kevesebben.

Ezenkivül, mindenféle díjazás nélkül veszek részt egy alapítvány munkájában az ezzel járó terhek viselése (pluszmunka, költségek, nyilvános szereplés)

mellett, pusztán azért, mert szeretnék segíteni olyan embereken, akik hasonlóan hozzám, természetes úton nem tudnak/tudtak szülővé válni (és most készülünk néhányan egy egyesületet létrehozni, az örökbefogadó szülők megsegítése céljából). Emiatt aztán sok hasonló embert ismerek, akik önzetlenül igyekeznek segíteni másokon, ellentételezés nélkül, pusztán azért, mert ilyenek.

Tényleg nem magamat akarom futtatni, csak azt akartam leírni, hogy én nagyon sok jó embert ismerek. A rosszakkal meg nem kell foglalkozni, ki kell rekeszteni az életünkből, amennyire csak lehet.

Elismerem, hogy valamennyire szerencse kérdése is, hogy milyen emberekkel találkozol, ezt nem lehet mindig szűrni, így azt sem, hogy például milyen családba, környezetbe születik az ember. Nyilván az is döntő, hogy mit dolgozik az ember, nagyon lesarkítva, mondjuk egy börtönőr vagy rendőr szinte csak azt látja, hogy minden ember rossz. Szóval megértem, ha neked valami oknál fogva rossz tapasztalataid vannak.

Amikor mi hazahoztuk a lányainkat (2,5 évesek voltak, mikor örökbefogadtuk őket), akkor annyira meg voltak rémülve a sok változástól, hogy 1 centire sem mozdultak mellőlem.

Hozzá kellett szoknom, hogy bármennyire is elképzelhetetlennek és egészségtelen dolognak tartottam korábban, de igenis ott álltak velem szemben, mikor a wc-n ültem és ott álltak a kád mellett, mikor gyorsan lefürödtem.

Akkor persze nagyon kínos, furcsa volt az egész, de most már inkább vicces visszaemlékezni, mikor az ember éppen a nagydolgát végzi és két kisgyerek néz vele farkasszemet, aztán persze meg kell nekik mutatni a "produktomot", mert érdekli őket... :-D

Szerencsére ma már egyedül wc-zhetek. :-)

Szerintem pont az ellenkezoje... Ennyire jol ismerem az embereket! (de nem ti, hanem en...)Eppen elegge, talan tulzottan is. De nem lehet visszaforditani az idot, hogy barcsak kevesbe ismernem az embereket, akkor talan nem lenne ennyire negativ velemenyem roluk... Amit nem tudok, az ugye nem faj.

Mutass jo embereket!! Akiknek nincsenek olyan gondolatai pl. hogy szive szerint megfolytana valakit egy kanal vizben neha, es ha lehetosege lenne, ill. nem tartana a kovetkezmenyektol, akkor meg is tenne.

Hidd el az allatokban ilyen gyilkos indulatok nincsenek. Pl. egy kutyaban meg eletemben nem csalodtam, pedig elhiheted par ev kihagyassal mindig volt kutya mellettem. Meg eletemben nem tamadott meg kutya, nyilvan nem tettem ellene. De az emberek nagy altalanossagban igen, bantottak, bantjak a masikat, ugy is, hogy nem tettem ellenuk semmit.

Egy pelda: leulsz kajalni egy cukraszdaban, mondvan most lenne kedved egy sutemenyhez, sulyod nem csekely, potom 100 kg, tehat nem a csonti kategoria. Ok nelkul a szomszed asztalnal ucsorgo salatat ragcsalo lanykak megjegyzeseket tesznek ugy, hogy rajuk sem neztem. Tesz ilyet egy allat, erdekli az allatokat, hogy hogy nezel ki pl? Es ez csak egyetlen egy pelda a sok kozul...

Persze hogy kellett! Képzetlen, neveletlen kutyával nem lehet dolgozni!

Én Miát terápiás kutyának képeztem ki, és akkor mutatkozott meg nagyon hogy mennyire önálló a beagle, amikor megadtam a jelet, de ő nem csak az adott jelhez tartozó trükköt csinálta végig, hanem még hozzátett egy másikat, vagy többet is. Ha nevetett az a kisgyerek, vagy bárki, akkor tetézte a többi trükkel :)

De nem csak az önállóság látszik rajta nagyon, hanem a vadászösztön is. Többször volt már, hogy szagot fogott, és egy macskaalomig vezetett minket, legutóbb pedig nekiugrott a szüleim házában lévő közműszekrénynek. Megnézték, és patkány volt benne. Még a házat is rendben tartja :)

Saját tenyészeted van? Hány vér-bejglid van?