Megőrülök a férjemtől, pedig nagyon szeretem! Mi a fenét csináljak? (beszélgetős fórum)

Szia! Én is a megoldást keresném, ahogyan te, a gyerekek nagyon kimerítik az apákat, lehet, a munkája is húzós, és most besokallt, van ez így minden házasságban, ahogy leírod, most rendkívül önző

korszakában van, ilyenkor szoktak másik nő után menni, vagy valami szenvedélybe beleesni, tudom tele vagy már, de neked kell segíteni rajta, úgy, hogy először magadon segítesz, hogy te tudjál türelmesebben állni hozzá, hogy az ő rossz kedve, pörgése ne érintsen most meg, próbáld meg a szakembert, magad miatt is, mert te is szenvedsz, csak kívánom, hogy jót találj, mert rendkívül nehéz jó szakembert találni, de addig is türelem, keress magadnak valamit, ami feltölt, ha van a környékeden menj el egy ceragem központba, ingyenes, és feltölt, talán majd veled tart, de nem biztos, türelem legyen a harci eszközöd a férjed hülyesége ellen, kérdezd az apját, ő érzett ilyesmit, talán tud segíteni a fiának, az anyját kihagynám, a nők nőből vannak, a férfiak nem veszik komolyan őket....

Ez nekem olyan tipikus férfi szokásnak tűnik, ha az amire gondolok.

Tudom ideg őrlő is lehet. A férjem szokta időnként eljátszani így a nagyhalált:) Ha beteg pl. akkor állandóan sóhajtozik:) Ilyenkor megkérdezem tőle, hogy meggyógyul e ettől? Válasz: nem, de jól esik.

Én úgy érzem, hogy ti együtt nem nagyon tudtok semmit csinálni. A férjed jár edzésre, jógázni, stb. Olyan nincs, hogy közösen csináljátok? Lehet az a baja, hogy ti együtt "csak" gyereket neveltek, háztartást vezettek, esetleg szeretkeztek. Ez neki kevés szerintem. Ha együtt vagytok mit csináltok?

Nálunk pont fordítva van. A férjem olyan otthonülős én viszont jövök-megyek intézkedek típus vagyok. Ha 2 napnál tovább vagyok otthon, akkor nyűgös vagyok és mennem kell. Ha a férjemnek nincs kedve, akkor megyek egyedül.

Azt gondolom, hogy a férjednek nem arra van szüksége, hogy magára hagyjátok, hanem arra, hogy olyan programot csináljatok, amit szeret, ahol kikapcsolódhat és mégis együtt vagytok. A gyerekek mennyi idősek?

hát ez is lehet.. kedves butternut! megpróbálok aludni bár mostanában nem nagyon megy,köszi amiket írtál,elgondolkodtató..

jóéjt!

akkor komolyan túl jó dolga van! :)

lehetséges, hogy depressziós?

nem az a fajta, mikor az emberek mindenre ráhúzzák, mikor rosszkedvük van, hogy hú hát depressziós vagyok, hanem hogy esetleg tényleg (klinikailag)?

csak pszichés jelei vannak? még az is felmerült bennem, hogy beteg esetleg, attól ingerlékeny?

persze te ismered.. szerinted ez csak hiszti?

nem lehet, hogy csak nincs elég nyugalma?

én is kiborulok, ha tartósan olyan szituba kerülök, hogy soha nincs csend, állandóan áll a bál, zaj van, túl nagy a pörgés

nem lehet úgy rendezni a hétköznapokat, vagy legalább a hétvégét, hogy legyen 2 órája, mikor nincsenek ott a gyerekek, vagy te sem? nagyszülőkhöz menni vagy bármi?

Ezt a típust szerintem be lehet "fenyíteni", mármint ha a bőrén érzi, hogy esetleg elveszíthet titeket, ha így folytatja.. hát lehet, hogy drasztikus módszerek szükségesek, de nem hinném, hogy külső segítség nélkül ezt meg lehet oldani.

Ha csak nem csapod a hónod alá a gyerekeket kerek perec és költözöl el. De azért ennyire talán nem vészes a helyzet.

igen,ott a pont. h ő nem szivesen csinálja amit csinál,inkább kötelességből.

de akkor mi a megoldás? a szakember erre is tudhat valamit?

közben meg hajtogatja h mennyire szeret minket. de egy hiszti a gyerektől,vagy egy koszos tányér és már teljesen kiborul.

de álomvilágban nem lehet élni olyan nincs!!

hát csak te szívesen csinálod...

nem lehet, hogy úgy van vele, hogy idesanyám, én nem ilyen lovat akartam... ?

Persze, hogy ér. Már attól, hogy leülsz és összefoglalod neki a problémát, bizonyos dolgok a te számodra is világosabbak lesznek.

Na meg egy ilyen szakember ezer ilyet látott már. Biztos, hogy nagyon sokat tud segíteni.

Szerintem még trükköt is tud, hogy hogy vedd rá a férjed, hogy ő is menjen. :)

2 komolya kapcsolat volt előttem. ő vágyott már nagyon családra. sokat voltunk kettesben is,ő mehet egyedül is ahová akar. én is tudom h nem könnyű a felelősség,de h a nap 24 órájában ez határozza meg az életét?

felelősség bennem is van,nem anyagi az igaz,de én vagyok a gyerekekkel az enyém meg a nevelés a vigyázás felelőssége. az sem kevesebb.

:(

két kisgyerekünk van akik rajongással szeretik. én is szeretem,igyekszem tehermentesíteni,támogatni,de ő mégis folyton kedvetlen,unott,rosszabb esetben ordibál és káromkodik. hiába kérem,ha megszólalok,velem is üvölt. ha nincs itthon,hiányzik,ha itthon van mindenki idegbajt kap. próbáltam mindent megtenni,de semmi sem jó. és mindenre van valami jó kis válasza,h miért nem jó kedvű.

ha dolgozik,azért. ha itthon van,akkor a gyerekek miatt. ha kocsival megy a munkahelyére,akkor a vezetéstől.ha bkv-val,akkor az emberektől. ha minden klappol,akkor éhes.ha nem,álmos. ha az sem,akkor szeretkezni AKAR. ha edzésen volt,fáradt. ha nem jutott el edzésre,akkor mozgáshiánya van. nemrég 4 napig volt külföldön-céggel-ahol kikapcsolódhatott. hazajött,nyűglődött,kérdeztem h mostmáraztán mi a fene baja van?? nem aludta ki magát. kérdeztem h miért nem pihent. válasz: nem aludni mentem. ha meg kirándulni mentél mit panaszkodsz???

eszem áll meg!! :(( mondtam már neki h ha ennyire szenved menjen el egy kicsit külön,aztán majd meglátjuk. de nem akar. viszont az itthoni dolgoktól/ vásárlás,beteg gyerek,éjszakai felébredés,/szenved és szenved állandóan!!!!! folyton az unott képét látom,és a monoton hangját hallom meg a nagy sóhajokat. a gyerekek alig várják h vele lehessenek,de ő mindent rohanva csinál és csak az órát nézi h mikor mennek már ágyba..:(

én egy ideje külön alszom tőle mert megőrjített h beszólt h miért olvasok,miért tv-zek,kattog a biullentyűzet,fénylik a tv-baldachin takarja az ágyat,mondtam neki tán csukja be a szemét,de közölte h átvilágít a szemhéján!!!!!!

azóta meg az a baja,h nem fekszem mellette és kevesebbet szeretkezünk. de ki a fene akar szexelni egy búbánatos lovaggal,akinek az az előjáték,h mgmarkolja a fenekem,aztán ha elhúzódóm-mert mondjkuk ott a két gyerek-akkor megjegyzi,h : na látom ma se lesz semmi. ez aztán a kedvcsináló mi?

kb 1 éve ilyen,és már semmi ötletem,viszont azt érzem egy ideje,h már minden idegesít,1 pillanat alatt a plafonon vagyok tőle,és ez nagyon fáj,nem így akarok érezni..:((

mindenféle segítséget elutasít-pl párterápia-mert szerinte ő indokoltan nyűgös..

volt h azt mondta legyünk pár naop kettesben,az majd helyreteszi. hazajöttünk,gyerekek a nyakunkban erre: na kezdődik megint a rabszolgaság..:((((

érzem h a gyerekeknek se jó de nem válni akarok hanem megoldani!!!

valami ötletetek van? :((((((