Meg lehet bocsátani a megcsalást? (beszélgetős fórum)

Igen, tudom, hogy nekem kell eldöntenem, és akarom is meg nem is. Félek, hogy újra becsap, és összetör. De akarom, hogy jó legyen úgy mint most.

A bizalom az amit valahogy újra kellene építeni(?), mert amíg nem tudok megbízni benne csakis az jár a fejemben, hogy ugyan mit kivel,hol csinál éppen! Arról már nem is beszélek, hogy amikor meglátom a nőt, úgy kiborulok, hogy csak remegek, meg bőgök...

Hiába próbálok bizakodni, valami mindig visszalök...

Oké, ez volt a múlt, megtörtént - tudjátok, hogy hogyan jutottatok idáig? Megbeszéltétek, hogy esetleg mi nem volt jó a kapcsolatotokban, vagy mi hiányzott, amit a párod máshol talált meg?

Szóval a múlton nem lehet változtatni, nem lehet kitörölni, de lehet belőle tanulni, sőt kell is, hogy ne forduljon elő hasonló mégegyszer .... és persze le kell zárni, ha ez megvan. Utána lehet a jelenből kiindulni, hogy most mi a helyzet ..... mennyiben változtatok, mennyiben változott a kapcsolatotok ... Ha szereted a férjedet, és ő is téged, ha hajlandóak vagytok közösen tenni a házasságotokért, akkor túl kell lépned a múlton, és a jelenre kell figyelned, figyelnetek, és új alapokon megerősíteni a kapcsolatotokat.

Szóval Neked kell eldöntened, hogy mit akarsz!

Sziasztok!

Egyetértek Zizisicc-el! Szerintem nincs az az elvetemült férfi, aki azzal a szándékkal lép félre, hogy jól megalázza a feleségét, illetve szétverje a családot! Mindegyiknek más a motivációja, de ez aligha szerepel közte! Mondom ezt megcsalt feleségként, úgy, hogy én is nagyon megalázónak éreztem! Gabó, ha túl akarod élni, csak a jelenre koncentrálj, ne rágódj szándékosan a múlton. Így is, úgy is kísérteni fog, még jó darabig, de ne dajkáld a fájdalmadat! Élvezd azt, amit most kapsz, és hidd el, hogy nem lettél ezáltal kevesebb, sőt erősebb, bölcsebb, jobb vagy tőle!

Szerintem nem lehet megbocsátani!!!

De pl az öcsém éppen megbocsát a barátnőjének.... aki több mindenkivel is megcsalta. Fel rúgta amiatt a lány miatt az új és szépnek igérkező kapcsolatát is, mert a lány mégsem talált jobbat mint a tesóm és most könyörgi vissza magát. A tesóm meg amilyen hülye....

Én biztos nem engedném!

Szerintem rosszul gondolod. Ő nem azért csalt meg Téged, mert meg akart alázni, vagy bántani akart ..... és gyanítom, ha melletted maradt, és utólag bevallotta, akkor szeret Téged. Ilyen szempontból ez teljesen tőled független volt. Ez róla szólt és a másik nőről. ..... gondolom, azóta elmondta, hogy miért történt, őt mi motiválta ..... az egy másik dolog, hogy nem gondolt bele abba, hogy ez téged hogyan érint ...

És abba is gondolj bele, hogy az emberek általában nem tervezik előre az ilyen dolgokat, hanem egyszerűen csak kialakul vmi, és megtörténik .... a megcsalás egy folyamat eredménye általában, és ennek a folyamatnak az elsődleges szereplői ti vagytok a férjeddel, és csak másodsorban a harmadik fél ....

Amúgy meg soha ne mondd, hogy soha, mert nem tudhatod, az élet milyen szitukat tartogat még a számodra ....

hát pont erről van szó, akit szeretek azt nem alázom meg...nem bántom. ez az én nagy bajom!!!

én is úgy gondoltam, hogy soha nem lenne képes ilyesmire, és mégis...

nem azért mondom, hogy akkor mindenki, mert én sem tudnám megtenni, még annak ellenére sem, ami velem történt, de 100%-ig bíztam én is!

sziasztok!

Mi pont ma reggel beszélgettünk a párommal erről a témáról, ugyanis én a hétvégén wellness hétvégére, ő meg katonabuliba megy...sajnos egyiket sem tudtuk arrébb rolni, de lemondani sem akarunk. És egyszerűen annyira biztos vagyok benne, hogy semmi baj nem lesz. Pedig egy csinos, kemény fenekű katona csajszi, aki bátor és erős, tuti, hogy sokkal jobb, mint én;a törékeny, néha aerobicozó, 0 cicimérettel rendelkező nő...Lehet, hogy egyzser nagyon pórun járok vele, de feltétlen bizalom van kettőnk között. tudom, h nem fogunk semmit csináéni a másik nélkül. Ha csinálnánk, nem tudom mi lenne. Lehet, hohy nem tudnék a szemébe nézni többet és lefeküdni vele. Én megalázónak érezném. És akit szeretek, azt nem alázom meg...nem bántom...

A szakember ott van melletted.

Tessék elmondani neki amiket érzel,vagy gondolsz!:)

eszembe jut mostanában sokszor, hogy valamiféle szakembertől segítséget kérek, mert így csak tönkreteszem magam! belül, mert kifelé nem mutatom ám ezt a sok rosszat, ami itt kavarog bennem (nem is tehetem, 3 gyerkőcömet nevelem)!

attól tartok néha, hogy bekkattanok...

a férjem azt mondja az idő megoldja, és ha kell ő minden nap megvigasztal, és mindent megtesz, hogy jó legyen ( és most kicsit kibőgöm magyam...)

Két lehetőség van:))

Megbocsátani,maradni,vagy nem bocsájtani,menni:))

Nem lehet nem megbocsátani,bizalmatlannak lenni és maradni,abból csak minden fél számára rossz sülhet ki.

Dönteni KELL.

teljes mértékben megértelek,sajnos:(

én is így érzem,de tényleg mérlegelni kell mit akarunk.

Ha vele,akkor kár emészteni magunkat,bár én is ezt teszem,de tényleg kár.Ha úgy is együtt maradunk,akkor próbáljuk valahogy feldolgozni,nekem úgy sikerül néha,hogy arra gondolok annak amit tett én is a kiváltója voltam,és akkor kicsit megértőbb vagyok.

Szóval ha megbocsájtunk szívben és fejben akkor nem szabad pl. nmeki mondogatni mit tett,miért tette.Valóban a sarkunkra kell állni (ahogy írta is valaki)és a legjobb formánkat mutatni,illetve szívből adni.Elfogadni a helyzetet,hza úgysem válunk akkor csak ez a megoldás,és jobbá lehet tenni mint volt,szerintem,de ahhoz mindkettőnknek tennie kell,de erőlködésből hanem érzésből.

Tudom nehéz annak akit megcsaltak,de gondoljatok bele valószinűleg annak sem könnyű aki megcsalt,ha valóban megbánta,és minket szeret.Neki is nehéáz a tudattal együtélnie képes volt erre.

ebben tök igazad van.

Csak a női büszkeség és a megalázottság hoz olyat ki az emberből hogy pl. ha meg tudnám oldani az életem nélküle,megtenném......

de akkor jön a jól ismert érzés,szeretem,és nem teszem.Az hogy gondolok rá,pontosabban azt gondolom hogy megtenném ha pénzem lenne,nem jelenti azt,hogy abbana helyzetben tényleg megtenném-e......:)

tudom, hogy így van, de annak aki ezt átélte nem ilyen egyszerű. egy megcsalást nem lehet megbocsátani. tudom azt is, hogy senki más nem zárhatja le az egészet csak én, de mégsem megy...

én is szeretem a férjemet, azért amilyen, rengeteget pedálozik, és még álmából felébredve is azt mondja szeret, de gyűlölöm azért amit tett, és ezen rágódok egész nap, hogy hogy tehette ezt velem, és persze, hogy nem teszi-e majd meg újra vagy nem folytatja-e még mindig titokban. a bizalom elszállt...

Két lehetőség van.

Vagy megbocsájtod neki és elfelejted,vagy nem.

igazad van,...

egy ideggombóc vagyok most is, és rögtön ugrok...

Miért áltatjátok magatokat,hogy SZERETITEK a párotokat?:))

Egy frászt.

Aki egy kis pénzért elhagyná,az most is ugyanúgy megtehetné,ráadásul sokkal őszintébben ,egyenesebben.

..hasonlóan érzek én is.Nálam már 11 hónap telt el az eset óta.

én is így érzek,ha nyerek a lottón,akkor csá.

De szeretem azért ami előtte volt,és azért amit azóta tesz.ha érdekel olvass vissza egy másik fórumban,megcsaltak,megbocsájtottam,lehetek e boldog.......

Én 2 hónapja tudtam meg, hogy megcsaltak...senkinek nem kívánom! A baj, hogy gyerekünk van közös, kettő is, és anyagilag nem tehetjük meg, hogy szétmenjünk. S a gyerekeknek sem kívánnám, hogy lejjebb adják. Persze a férjem teperne vissza, de egyenlőre úgy érzem, hiába tudnék bocsájtani, csak ugye a bizalom......

Senki nem gondolná a környezetünkben, hogy mi van, mert a férjem nem az a csajozós típus, és kívülről eléggé idilli családképét festjük...de sajna már csak tényleg festjük.....

Szóval ha nyerek a LOTTO-n lelépek, de addig inkább konfliktusmentesen tűrök, legalább a gyerekek boldogsága miatt. Nehéz lesz..úgy látszik ez van nekem megírva... :(

sziasztok,új vagyok,bár egyí másik fórumon hasonlóehhez,le van írva az én esetem.

Egyszer úgy érzem meg kell bocsájtani,mert meglehet,de máskoir azt érzem,ha ezt megtudta tanni,képes volt rá,akkor nem kell nekem ez az ember.Naponta 1x ezt érzem 1x meg a másikat.Nálunk 11 hónap telt el,de még mindig zombi vagyok,és nem a páromon múlik hogy boldogok legyünk,hanem rajtam.A szívemen,a megbánottságomon,a kiábrándultsgomon,a miérteken,a bizalamtlanságon.

Úgyhogy nem is tudom,de azt igen,hogy érzelmmel tarkított megcsqalást már nem élnék túl és nem is akarnék túlélni.