Lehet, hogy alkalmatlan vagyok egy kölyökkutya tartására? Mi ilyenkor a megoldás? (beszélgetős fórum)

Istenments. Csak tartottam a tükröt, hátha belenézel.

Megint csak ott tartunk, hogy magadból indulsz ki, azt hiszed, a világ tőled indul és hozzád ér vissza. Vannak ezzel így páran. Pedig a francokat. Ne pocsékold tovább az időt. 😉

Így szokott ez lenni.

Csak a duma.

Megértelek.

Senki nem közölte, hogy "rossz gazda" vagy.

Semmit nem csináltál rosszul, senki nem írt ilyet.

Mindössze azt írta mindenki, hogy 1-másfél év, mire egy kutya és a gazdája teljes összhangba kerül egymással.

"Okoskodtam" itten Csányi Vilmosról, aki híres etológus, javasoltam a könyveit, arra nem is reagáltál.

Megoldás a türelem, a teljes elhivatottság és a kutya mindenek feletti szeretete.

A "lemozgatás" csak egy nagyon sokadrangú szelete a történetnek.

Személyes hozzáfűznivalóm: a mai napig is nevetve beszélünk róla a férjemmel, felelevenítve az első hónapok történéseit: emlékszel, hogy olyan volt, mintha egész nap kapáltunk volna? Emlékszel, hány szőnyeg közepét harapta ki, hány papucsot szedett szét? Emlékszel, hogy bepipilt és örömében, mikor hazamentünk? Emlékszel, hogy futott a sarkadban lélekszakadva? Bármit megtennénk, ha újra átélhetnénk azt az első évet Vele, de sajnos nem lehet.

További "okoskodás" helyett sok boldog kutyás évet kívánok neked.

Kutya téma: nem tudtál olvasni a sorok között.

De azt biztosan állíthatom, mondhatni relevánsan, hogy aki "örökbe" fogad, majd 2 het után azt mondja, hogy ez neki nem megy, az tudja, hogy mit beszél. Hiába győzködi Julis és Maris, hogy de tuti, hogy neked nagyon jó lesz, mert nekem is nagyon jó lett.

Aki nem ezt mondta, az meg a támadó falka volt 🤣

Támadó falka téma: okoskodás, alázás, stb.

Ez belőled indul ki. Magadat kellene megvizsgálni, vajon miért és honnan ezek az érzések? Te is csak az vagy számomra, akinek én látni akarlak. Mert ahogy te nem ismersz engem, úgy én se téged. Vajon én miért nem azt akarom látni benned, hogy itt most agyon okoskodod magad?

Érdemes ezen elgondolkodni neked is, és másoknak is.

A másfél éves gazdi lét igen releváns bocs, pláne, hogy nekik is pont tacsijuk van, nekem elég frissek a neveljünk tacsi kölyköt emlékeim, illetve nekem előtte is voltak kutyáim, tacsi is meg keverék is és mind-mind kicsi korától fogva neveltem.

Pont mert x éve van kutyád neked is és itt másnak is, pont emiatt meg pláne nem értem az elajándékozási tanácsotokat. Nem szól ez másról mint okoskodásról és a ki ha nem én megmondom a tutit, ahogy itt lenni szokott, van egy megszokott társaság aki összetart és aláz akit csak lehet mert ezzel szórakoztatja saját magát. Örülök, hogy jót mulattál, én annyira nem tudok jót mulatni a butaságokon amiket itt egyesek leírtak.

Még egyszer leírom.

Ha figyelmesen olvasol, láthatod, hogy ő már döntött.

Ha figyelmesen olvasol.

Másrészt meg nem mindenki te. Mert te keresztül mentél rajta.

Ajjaj ... A másfél éves gazdaság már tényleg releváns, az már majdnem olyan, mint a Hoxán törzstagnak lenni ... 🤣

Nem számít, hány éve van kutyám, és ne félj, nem támadlak. Csak egy jót mulattam, köszi. :)

Nem eldőlt kérdés?

Azt írtad, a 2 hét "annyira azért elég, hogy tudjam, hogy ezt tudom-e vállalni vagy sem".

"Tacskó, egyébként. Úgy vállaltuk be, hogy tisztában voltunk vele, hogy ez mivel jár"

Nem, nem tudtátok.

Engem simán kikészített egy tacsi, pedig nem az első kutyám volt. Elajándékoztam.

Van, aki simán kijön a fajtával, és van, aki nem. A Tacsi külön műfaj.

"annyira azért elég, hogy tudjam, hogy ezt tudom-e vállalni vagy sem"

És? Mire jutottál? Tudod vállalni, vagy sem?

Ha figyelmesen olvasol, akkor fel fog tűnni, hogy ő már döntött, és csak mentegeti magát, több hsz-ben is.

Én leírtam, hogy senki nem ítéli el ezért, senki nem "támadja" ( még jó, hogy nem jössz földbe döngöléssel), DE a legjobb lenne, ha jó gazdához kerülne a kutya minél előbb.