Légy boldog, vonzd be a jót az életedbe, gondolj pozitívan! DE HOGYAN?? (beszélgetős fórum)

egyszer az egyik (most már botrányosan jómódú)ismerősöm mondta, hogy neki akkor kezdett el jól alakulni a sorsa, amikor abba hagyta az aggódást a pénz miatt...

na hát ez az ami nekem nem megy :)))

Éjjel aludni kell ám, ne a mosógépen járjon az eszed. :P Bújj oda a pasid mellé, öleld át, és aludj. Én ezt csinálnám, ha megtehetném. :)

Ajj ajj 25 év? Már most aggaszt? Meg fogsz őrülni. Ne 25 évre előre gondolkodj, hanem mindig másnapra. De azt se éjjel. Válassz egy alkalmas pillanatot ezekre a gondolatokra, hogy éjjel már ne "kelljen" ezen kattogni. Ha ilyen életem lenne, a fene kattogna.

Áhh felejtsd el a könyveket. Tréningezünk eleget nap mint nap, nem kell még a hablaty mellé. :S

látod ez jó kérdés :) így összefoglalva, ha ránézek az írásodra, az kellene válaszolni, hogy nem tudom, mert minden igaz amit leírtál.

viszont boldogabb lennék, ha éjjel nem zakatolna az agyam, hogy vajon holnap mi romlik el, ha tudnám hogy még 25 év múlva is tuti állásom lenne, ha nem kellene aggódnom, hogy a főnököm milyen baromságot talál ki legközelebb, és még sorolhatnám :)

már arra is gondoltam, hogy ezek a könyvek, tanácsok, tréningek illúziót adnak el, ami igazából nem is létezik.... csak arra jók hogy az emberlánya, úgy érezze, hogy nem megfelelő a jelenlegi élete, még többet akarjon...

ez tök jó! látod pont ezt keresem :)

hogy tudod kitolni az agyadból? hogy tudsz nem foglalkozni vele? mire gondolsz helyette?

hogy tudod azt megcsinálni hogy már nem borít ki?

nekem is volt egy időszak életemben amikor egyedül neveltem a két gyereket, és nem volt munkám, az ex gyerektartást se fizetett, és én konkrétan belebetegedtem, pedig akkor is minden megoldódott... mára már más a helyzet, a mostani párom mindenben mellettem van, besegít, támogat, de az aggódást nem tudom kiűzni az agyamból..

igen, ezért is írtam, hogy vannak akiknek nagyobb gondjaik is vannak, pl. nem tudják fizetni.

Annyi helyen olvasom a pozitív hozzáállást, az optimista életszemléletet, önmotiválást és hasonló dolgokat, csak valahogy én nem találom a bölcsek kövét, ami megmutatná, hogyan is tudnám ezeket a mindennapi életben is használni.

persze, szépen süt a nap, van víz a csapban, kaja a hűtőben, szeretet, szerelem, megértés, ezeknek örül az ember és értékeli, csak ismét jön a DE :)

Azt gondolom, ez egy hosszú folyamat.

A DE mindenkiben ott van. Hiába teszel meg minden tőled telhetőt, a körülményeket csak kevés esetben irányítod Te. A kérdés csupán az, hogy ezek belül borítanak-e mindent, negatívvá tesznek-e vagy inkább a megoldást keresed.

Nekem az tud ilyenkor hasznáni, ha visszaemlékezek korábbi megoldásokra, olyan helyzetekre, amik miatt aggódtam, mégis megoldódtak, így vagy úgy. Ezek az un. bizonyságtételek.

Istenben hinni sem utolsó:)) Igazi biztonságérzetet ad. A biblia azt mondja: elég minden napnak a maga baja, a holna baja legyen a honapé. Vagyis kár aggódni a "holnap" gondjai miatt, mert azok megoldása nem a "mai" nap feladata.

Ha adott pianatban, amikor éppen aggódik valami miatt az ember, erre gondolunk, talán kisebbedhet vagy megszűnhet az aggodalom.

Egyébként én is aggódós tipus vagyok:)) A férjem mindig azzal heccel, hogy olyan vagyok, mint Anyám:))))

Ja és még azzal szoktam nyugtatni magam, hogy ma is le fog szállni az este, a dolgok mennek a maguk útján, és én ugyanúgy fogom álomra hajtani a fejem, mint ahogy eddig is...

Nem a te hibád!

Én sem vagyok képes örülni, amikor egy halom csekk áll befizetetlenül, pedig soha nem voltunk munkakerülők!

..mondjuk a szamlakat igy-is, ugyis ki kell fizetni (tudom, nekem sem tettszik, de ezen kar is aggodnunk)..meg jo, hogy tudunk szamlat fizetni- mert megtehetjuk, es hogy vannak egyaltalan ilyen jellegu szolgaltatasok, amik kellenek nekunk (aram, gaz, viz, mert mit szoljanak ott, ahol, ha lemegy a nap, megall az elet..)

Valoszinuleg emiatt felesleges aggodnunk es inkabb eszrevenni akik nekunk vannak (persze azokat is amik, de 1.sorban, AKIK) :)

:)

ezért kérdezem én is.

szerintem arra születni kell... Úgy értem, hogy vannak, akik egyszerűen nem stresszelnek semmin. Ismerek ilyen tipust.. nem akarttal alakutak ilyenné... csak ilyenek lettek.

Én pl hiába mondom,hogy ok, beveszem a lesza...rom pirulát... de lehetetlenség nem rágódni.. csak nem kimutatni..

Egyet értek veled.

Én is boldog párkapcsolatban élek csodálatos kislányommal.....de!!!

Azok a bizonyos számlák tönkreteszik az életünket:-(((((

Félre értés ne legyen, nem vagyok boldogtalan, mondhatni kiegyensúlyozott életem van, párom aki szeret és akit szeretek, gyerekek akikre büszke vagyok, kutya-macska, ami kell :)

DE! (Szeretem ezt a szót és egyben utálom is, mert folyton kifogásokat generál ;) )mindig van valami, ami aggódásra késztet.

Hogy tudnám bevonni a jót, a pozitívumot,ha a mindenapi élet akadályai gúzsba kötnek? Számlák tömkelege, mindennapi rohanások, aggódások…

Annyi helyen olvastam a címben lévő szavakat, de sehol se találom az útmutatót… amikor próbálok, szépre, jóra gondolni, bevillan hogy Úristen, ezt még ki kell fizetni, azt még meg kell venni a gyerekeknek, amazt még meg kell oldani, kit hívjak a bedöglött kazánhoz, megtalálom-e az elkóborolt cicámat, hogy cseréljem ki a beszakadt kádat, holnap lesz-e még munkám?

TI HOGY CSINÁLJÁTOK??? El lehet érni a hőn áhított nyugalmat, stressz-mentes életet, igaz boldogságot?