Látogatók várjanak! (beszélgetős fórum)

Húhúúú!

Le a kalappal előtted,hogy ennyi napig is bírtad a kéretlen vendégeket.

Én már az első nap biztos mutattam volna nekik,merre van az ajtó! Mert én olyan is vagyok:ami a szívemen,az a számon!

Nálunk sem volt ennyire a gáz a helyzet, mégis úgy gondolom, a rokonok, látogatók, legalább egy hétig kerüljék el az újszülöttes házat.

Együtt lakunk anyósomékkal, és az anyukám is itt töltött velünk 2 hetet, miután kijöttünk a kórházból. Ez volt a szerencsém. Anyu (nálunk) és anyósom sütött, főzött, kiszolgálta a vendégeket, szóval tartotta őket, amíg én csendben kínlódtam. A gyerekekkel szemben az volt a legdurvább, hogy felzavarták az alvásból, ugyanis bementek a szobába, mert nem bírták kivárni, hogy akkor nézzék meg, mikor felébredt. Én viszont iszonyú rosszul voltam, a gátam égett és hasogatott, nem tudtam sem ülni, sem állni, sem feküdni, legszívesebben sírva fakadtam volna, de nem tehettem meg.

A legszomorúbb, hogy egyedül a barátnőmnek volt annyi esze, hogy közölje velem, legszívesebben másnap jönne, de inkább megvárja, amíg én szólok és hívom, hogy most már készen vagyok a fogadásukra. Pedig neki gyereke sincs.

Tetszik, hogy mindenki hogy tudja osztani az észt.

Nekem úgy tűnt, Eliot is rájött hogy eltolta. Erre nem kell felhívni a figyelmét. Másrészt nagyon kedves tőle, hogy figyelmezteti a leendő anyukákat erre az egészre.

Én még várandós voltam amikor mindenkivel közöltem: ha segítség kell szólok. Amúgy nem szeretnék senkit megbántani, de ingerült vagyok már most is nem tudom szülés után milyen leszek.

Hál'Istennek tiszteletben tartották. Még többszáz kilóméterről is úgy jöttek látogatni, hogy 2-3 órát voltak csak nálunk és indultak haza.

Eliot nektek nagyon jó egészséget és sok boldogságot kívánok!

Egy jó tanács: ha olyan emberek vesznek körül akik nincsenek rátok tekintettel, nektek sem kell arra tekintettel lenni, hogy megbántjátok-e.

Szia!

Sajnálom, hogy ti így éltétek meg az első napokat. Nálunk is azonnal látogatás volt, 10 nap kórház után pénteki nap mentünk haza, vasárnap jöttek a látogatók, kb. 2óránként, pár percre, csendben, mosolyogva, gratulálva...csak rokonok, és azok is csak 10 percet maradtak akik messzebbről jöttek. Egyiknek sem jutott eszébe hogy hozzáérjen a babámhoz, de még a kiságyához sem. Szerintem ez a normális.Én örültem nekik:)

Két kérdés merült fel bennem:

1. hol voltak ezek az emberek, amikor egyedül pakoltál, mostál, főztél, minden segítség nélkül?

2. képesek voltatok mindezt végig asszisztálni szó nélkül? miért nem zártátok magatokra az ajtót???????

Én, miután hazamentünk a kórházból (sajnos 6 napot kellett ott töltenünk, én egyeltalán nem tartom rossznak, hogy ha valakinek semmi baja, gyorsan hazamenjen), kerek perec megmondtam a rokonoknak, hogy egyszerre 2-nél többen ne jöjjenek. Szerencsére enélkül is nagyon tapintatos volt mindenki, anyukám meg anyósom jöttek segíteni, de egyeltalán nem voltak terhünkre, sajnos rászorultam. A barátok mind felhívtak, aztán 2 hónap múlva jöttek látogatni.

Ha magától nincs ennyi esze a rokonságnak, ismerősöknek, bizony határozottan meg kell mutatni nekik a kijáratot.

Szia!

Ne haragudj, de neked és a párodnak kellett volna a sarkatokra állni és megmondani, hogy mikor fogadtok látogatókat.

Persze, először úgy gondoltad, jöjjenek bátran, szívesen mutogatod, mindenki így érez. De mikor első nap után kimerülten érezted, hogy ez nem jó, akkor miért nem változtattál? :-O

Vagy a párod, ő is megmondhatta volna - lehet ám tapintatosan is! hogy ne legyen sértődés - hogy nem alkalmas, pihenni szeretnél, a baba is csak két napos! :-O

A babának is legfontosabb a nyugalom, és a biztonság, meg hogy összeszokjon anyukájával, mielőtt vadidegen emberek rázogatják, kézről kézre adogatják.

Lesznek még ilyen és ehhez hasonló esetek az életetekben, főleg amíg kicsi a gyermek, javaslom, hogy akkor határozottabban álljatok ki a véleményetek mellett, mert az első mindig a gyermek érdeke és a tiétek, nem az hogy másoknak megfeleljetek!

Jó egészséget és sok boldogságot kívánok a babával! :-)

akikről írtál, nem voltak barátok, de még ismerősnek sem nevezném őket. főleg a dohányosokat, a pezsgősöket, sörösöket

babának nem ilyen ajándékokat kell hozni

enyhén szólva tapló volt mind!

Szia. Nagy falat volt hazajönni a kórházból szülés után, nem véletlen találták ki, hogy bent kell lenni 4-5 napot, a baba és az anya érdekében is, sok-sok dolog akkor alakulhat ki, amire az ember nem is számíthat, pl. a sárgaság, stb...megtanítanak szoptatni...

Az borzasztó, hogy egyáltalán léteznek ennyire figyelmetlen emberek, és akkor szépen fogalmaztam, de a legnagyobb butaságot te követted el, a sarkadra kellett volna állni, és elküldeni őket a francba, vagy egyáltalán nem is nyitni ajtót.

A babának nemhogy az első napokban, de az első fél évben, sőt még tovább is nyugalomra, és biztonságra van szüksége.

Húúúúúúú,de pipa lettem!!!!!!!!!Ez valami katasztórfa!!!!!!!Én a helyedbe az első nekem nem tetsző szitunál robbantam volna.

Nálunk hasonló volt a helyzet.

Én kb.5-6 hónapso várandós voltam de én már akkor kijelentettem hogy páromon kívűl nem nagyon kell hogy bejöjjenek lárótogatni mert senki ne nézegessen majd lestrapáltan.....na volt is nagy felháborodás főleg tesóm részről"hogy ő a babára lesz kkíváncsi....nem rám).Eljött a nagy nap megszületett a kicsi lányunk,6 napig korházba......mikor hazamnetünk csak másnap jöttek a látogatók.Volt olyan hogy a viszonylag kicsi baba szobába 7 ember vette körl Dorkát és ő ezt hangos ordítással majd sírógörcsel viszonozta.Egyik kézből a másikba adogatták mert hát mindenkinek meg kell fogni,itt megint csak tsóm!!!! Jajj ő még meg sem fogta (gyerek közbe már úgy visít hogy lila a feje és nem vesz levegőt a többedik arcba fújásra sem!!!!!Na itt párom bepipúlt és kitessékelt mindenkit.......ja és valóban (én imádom barátnőim)de tényelg azt hiszik hogy most is az van mint a baba érkezése előtt hogy este 11ig bandázhatunk vagy mi????????Én kelek fel hajnalba 2-3 vagy még többszőr is a babához............

Osztom a véleményed!Nem kell 1-2 hétig jönni ,tobzódni a babához...........neki csend kell,nyugalom!!!!!!!!!És egy idióta aki azt mondja hogy szoknia kell.......ez egy marhaság.

Nekem a büdös égegyadta világon senki nem segített de nem is voltam rászorúlva...........meglehet oldani egyedűl is,nem is akartam segítséget.

Véleményem szerint,egy pici újszülött babának nem a rokonok hadára ,zsivajára van szüksége haenm leginkább az ÉDESANYJÁRA.

Csak zárójelbe jegyzem meg hogy mikor ezeket így elmeséltem vagy csak megemlítettem hogy nem igazán kell jönni menni a látogatóknak ,pár emberbe bizots felmerűlt az hogy szülés utáni depressziós vagyok.........ez nem az,ez a nyugalom hetei legyenek és ne a jövés menésé.

Hát igen, a szülés utáni pár nap nem véletlenül lett kitalálva, hogy a kórházban kell tölteni. Pont emiatt, hogy anya és baba is helyrerázódjon a szülés utáni trauma miatt. Valamint abban a pár napban (általában 3) megtanulja az anyuka a baba ellátását.

Az meg hogy ilyen ismerőseid, rokonaid, szomszédaid vannak, szörnyű. Nálunk senki nem jön kérdezés nélkül, sőt még ők mondják, hogy még korai. Szomszédokat meg nem is gondoltam, hogy beengedjek. Itt tényleg a baba a legfontosabb.

Legközelebb már te is fogod tudni, mi lesz a legjobb neki.

Hát ez sajnos nálunk is így volt.

Csak most nem elment itthonról,hanem egész nap telefonált

Szia!

A történet valóban horrorisztikus.DE ! Hibát sokan követtek el, szinte mindenki aki Hozzátok érkezett, viszont ne feledkezz meg a saját óriási butaságáról sem! Végül is ki az , aki mindezt szótlanul, esetleg gyenge kis ellenállást mutatva tűrte? Te magad! A saját házadban te vagy az úr ! Ezt nem lett volna szabad feledni.

A sok jóbarátról, szomszédról is van véleményem: könnyű babusgatni a babát, sokkal könnyebb mint porszívózni, mint meglátni, hol kél el a segítség !Az emberek ilyen önzők,a fenének van kedve takarítani, azt gondolják elég jópofizni és észt osztani. Képzeld, Gödön van egy nagyon szép hagyomány, nem tudom valaki hallott e már róla. Amikor valahol baba születik, két hétig a szomszédok, ismerősök főznek a családra!!! Akkor is ha 3 tagú, akkor is, ha 6 tagú ! KOMATÁL a neve.És oylan is megfőz, aki tudja, hogy ezt viszont kapni nem fogja mert már nagy gyermekei vannak,vagy nincs is neki . DE segíteni akarnak. És nem csak ismerősök, szomszédok. Falubeliek. Híre megy . Egyik adja a másiknak: "figyelj, XY most hozta haza a babáját, be van osztva mikor ki főz, de szerdára nincs senki. Vállalnád?" És vállalják általában.Varga Iza is igen meglepődött amikor hazaért a babával és már aznaptól jött valaki délben, beadta az ételt és távozott. És senki nem erőszakolta, hogy látni akarja a kicsit.

Ezt kellene másutt is elterjeszteni. Csak úgy, jószándékból segíteni.

Én nem ott élek, csak egy barátnőmtől hallotta mindezt és nagyon meghatott. Ilyen is van.

És már meg ne haragudj, de akinek magától nincs annyi esze, hogy nem támadok rá egy anyára, aki két napja szült, és nem támadok le egy babát,akinek csak aludni és enni kellene, az nagyon nagy bunkó kel, hogy legyen ! Aki meg éjjel fél 11-kor kap észbe, arról már véleményem sincs, és ezzel jobban is járunk mindannyian!

Magam részéről mentem volna délelőtt, hogy odaérjek az ebéddel. Vetettem volna egy pillantást Rád és a kicsire, majd távoztam volna. Már ha nem kell bevásárolni vagy valami egyebet segíteni. Ha jóban lennénk, ez így természetes.

Remélem azóta boldogan telnek a mindennapjaitok! Legyetek nagyon boldog is család !

Szeretettel, Dina

Sajnállak, Eliott azért, ami a szülés utáni pár napban történt veletek, de tudd, hogy ez nemcsak a sok bunkó, tapintatlan ember hibája, hanem a Te hibád is.

Előszöris a szülés után még bent maradhattál volna a kórházban pár napot, másrészt már az elején meg kellett volna tenned, hogy nem engeded be a szomszédokat meg akik csak úgy beugrottak hozzátok. Nem két hét, de inkább hat hét az az idő, amíg beáll a baba napirendje - ennél előbb csak a legközelebbi rokonoknak engedtem meg, hogy eljöjjenek hozzánk (szülők, testvérek).

Nem baj, majd a következő babánál másképp csinálod!

Szia!

Sajnálom,hogy így jártál!

Előbb kellett volna úgy döntened,hogy nem engedsz be senkit.

Nekem szerencsém volt,mert mikor hazajöttünk a kórházból a férjem otthon maradt velünk 1 hétig segíteni,de hál istennek nincs ennyi ismerősünk aki jött volna látogatni:)

Én is ledöbbentem, nagyon furcsa.

Bátyáméknál másfél hete született a második kisfiú, de még nem láttam, hiszen messze vannak, nem tudok 20percre beugrani, csak hétvégére menni. De már mondják, hogy menjek, szóval remélem mihamarabb odajutok! Legalább játszok a nagyobbik sráccal is. Sőt, elhatároztam, hogy így az 5. unokaöccsénél végre megtanulok pelenkázni :)

Neked pedig kitartás és sok sikert!