Kutya-Macska a lakásban! Igen vagy nem? Ki mennyire bír-, vagy nem bír együtt élni az állatokkal? (beszélgetős fórum)

miért?

A szőr miatt?

Én is így voltam:)

Sőt! Mint írtam a cicánk 11 éves és még sosem fogtam meg, nem szoktam simogatni sem és még allergiás is vagyok rá.

A lényeg: én egy kicsit beteg vagyok. Tisztaság mánia:) Gondolom a cicánk azért ilyen rendes, mert erre szoktattam. Már az első perctől tudta, hogy hozzám nem érhet. Tudja, hogy hova mehet fel és hogyan. Annyira aranyos, amikor hazaér a férjem, alig várja, hogy leüljön és leterítse a takarót, amire felmehet:) Ott toporog, aztán ráfekszik a takaróra és csodálja a férjemet:)

Nálunk nincs olyan, hogy cica simogatás, aztán étel készítés, evés, stb. Ebben nagyon szigorú vagyok.

A mi cicánk 11 éves:)

Nagyon rendes cica:) Sosem megy fel az asztalra, ágyra, székre, fotelba, kanapéra, csak akkor ha leterítjük a takarójával:) A szobánkban is van egy kosara puha párnákkal és a konyhában is a konvektor mellett. Nagyon szereti őket:)

A mi cicánk mindig ilyen volt. Tudja, hogy mikor kelünk, így addig csendben van, de ahogy meghallja az ébredezős szuszogásunkat, rögtön ott van és nyávogva mesél:) Amikor nem vagyunk otthon, akkor a szobákban nem lehet bent. Ilyenkor is nagy a területe (konyha, fürdőszoba, előszoba).

Sosem volt még kint a cicánk és nem is fog kimenni.

Mivel perzsa, ezért a hosszú szőre hullik. Takarításnál simán összerakhatnék még egy cicát:), de nem zavaró, mert ez főleg az ő cuccain van csak.

Nem, nem büdös! Amíg nem látják a cicánkat, nem is gondolnák, hogy macska van a lakásban:)

Volt papagájunk is. Nimfa, de őt nem lehetett elviselni! Úgy repült be az ablakunkon és 2 évig nálunk volt, de már nem bírtuk a rikácsolását és a szemetelését és elajándékoztuk a sógornőmnek, de onnan meglépett ismét:)

Nagyon szeretnék kutyát, de a cica mellé nem, mert elég féltékeny.

Nem fog változni...

Ha kicsi, akkor most kell keménynek lenned vele. Ha nem fekteted le az alapokat nála időben, akkor később már kezelhetetlenné válik, nekem ez a véleményem.

Ne várd meg míg megnő, mert addigra ez már egy bevett szokása lesz, és arról már képtelenség leszoktatni.

A mi cicánk egy darabig éjjelre ki volt zárva a háló részből. Nappal bizony vízpisztollyal lelőttük, kiabáltunk rá, tapsoltunk, hogy nem szabad. Egy párszor repült is hatalmasat.

Most olyan 12 hetes körül lehet, és éjjel a kosarában alszik, nem mászik fel hozzánk. :)

Néha rossz, de akkor repül...

Azt, hogy bent aludhasson, azt viszont keményen kihisztizte!

Én megyek el utoljára, ha szól az ébresztő, akkor viszont jön, dorombol, meg harapdál... De ezért nem haragszom, mert párszor megmentett az elalvástól. :)))

Biztosan vannak, de azoknak nem feltétlenül kell látogatniuk engem.

Az én cicámnak amúgy határozottan jóillatú a bundája.

Nekünk két cicánk van, amortizálják a lakást rendesen, de nagyon szeretjük őket.

Ha az ember tudatosan fogad be állatokat a lakásába, akkor felvállalja azt, hogy többször kell takarítani (és még így is marad szőr), a bútorok amortizálva lesznek, és megfelelő felvigyázás megszervezése nélkül nem rucanhat el pár napra csak úgy.

Mindennel együtt szerintem megéri, én szeretem, hogy cicáink vannak.

:)

:) hát az egy külön téma is lehetne...

De én is azt vallom, hogy lehet élni kutya nélkül, de mindek? Komolyan! Én hozzábújok a kutyámhoz és még puszit is adok neki. Valahogy nem érzem, hogy ez olyan szörnyű dolog lenne, hiszen tiszta lakásban, tisza állatról van szó, akinek ápolva van a szőre, a füle, a körme és had ne mondjam, hogy van kutyaruhája is :):) De ez már csak hülyeség/hobby. Nekem mindig is volt és lesz is kutyám, ha csak tehetem.