Kutya a lakásban (beszélgetős fórum)

Ez így igaz. Majdnem tíz évig osztottuk meg otthonunkat egy rottweiler fiúval, s tényleg úgy élt velünk, mint egy kisgyerek. Volt ajándék a fa alatt, sőt még vállalkozó szellemű keresztmamára is szert tettünk:-)

Óriási trauma volt, amikor elpusztult, mind a mai napig könnybe lábad a szemem, ha rágondolok.

Az allatokat 2-szer kell egy nap megetetni nem egyszer!hehe :DD

Egyebkent en is pont ugyanugy gondolom,mint te!Nekunk is bent van a kutya is es a macska is.Igaz az en kutyam meg csak 7 honapos es eleg sok kart csinalt de,mint ahogy te is mondtad "na es akkor mi van"?(Majd kinovi.)Viszont az o szemelyebe egy csodalatos es huseges tarsra talaltam. :)

Nálunk is azok.

A gyerekek is ha a családról rajzolnak,vagy számolgatják hányan vagyunk,akaratlanul is hozzárajzolják,vagy számolják ,a Csikit,meg a Vukit.

Nincs akkora nappalim,sem kanapém ,hogy elférjen:)))

Pontosan ezért választottunk kiskutyát.

A menhelyről akartunk hozni ,de ott mind nagyok voltak ,sajnos,így kénytelenek voltunk venni egyet.

Nekem kettő rottweilerem van,de ők nem szeretenek házat őrizni inkább a családtagok közelében szeretnek lenni és miránk vigyáznak:)A nagyobbik az majdnem beszél:) annyira ért, szegényem már 11 éves.

A kanapé mögé fekszik,a másik a szélfogóba megy.

Egész nap nincsenek bent még csak az kellene nagy az udvar járőrőzzenek.Sőt kanapéra még a lábukat sem teheti föl mert leverem, nem ugrálnak csak alszanak mélyen, éjjel úgy is a kapunál figyelnek.

A követ csak fel kell mosni nincs szönyeg, hogy megtapadjon a kutyaször azért nem is bánom, hogy bent vannak kicsit.

Családtagok a fiúk nálunk:)))))))))

Miért?

Nem mindegy,hogy kiskutya,vagy nagykutya?

Aki szereti megosztani a lakását a kedvencével,annak teljesen mindegy,szerintem.

Én úgy gondolom,hogy a kutyusok maradjanak kint és vigyázzonak a házra.

Nekem ez a véleményem!

Én családi házban lakom,de a kutya is és a macsek is lakásban van tartva.

Egyszerűen nem tudtam elnézni ,hogy kinn van és kaparja az ajtót.

Az egész kanapé a kutyájé:)))

Hát igen ,rengeteg sarat hord be,mindkettő ,latyakos időben,na és akkor mi van?

Szétrágott 2 pár papucsomat amíg kicsi volt,na és akkor mi van?

Képtelen vagyok a hátrányait előtérbe helyezni avval,hogy együtt él velünk és nap mint nap láthatom ,hogy milyen lökött,ha odabújik mellém a fotelba és símogathatom :)))

Nem azért tartok állatokat ,hogy naponta egyszer kimenjek megetetni,hanem azért mert szeretem őket.

A lakás pedig nem múzeum,vagy könyvtár,ha kosz van ,majd kitakarítom.

Apám mindigis tiltakozott,hogy állat legyen a lakásba,de mikor szétmentem a párommal,annyira magam alatt voltam,hogy megmondtam neki,hogy akkor költözök haza,azaz hozzájuk,ha Molli velem aludhat,mivel már 2 éve nem laktam velük,ezért nem volt más választásuk,mint megengedni.De mára már családtag,apámis imádja,s úgy vigyáz rá,mint a szeme fényére,kocsival hozza-vizsi.

Sok kárt csinált eleivel,a szobatisztaság nezéz ügy volt,végül szőnyeget kellett cserélni,de mostmár szobatiszta.A telefontöltőket rágta szét,meg a virágok estek elsősorba áldozatul,megemlíteném anyám 16 éves fikuszát,amit miszligre szedett.A véleményem,ha sokat foglalokozol a kutyával főleg az első fél évben,akkor nem csinál kárt.