Kúszó-mászó baba és kutya együtt (beszélgetős fórum)

Felújítás előtt is bepisilt néha. Párom azt mondja, lehet azért mert én a kutyámmal odaköltöztem. De ennek lassan már egy éve és még most is pisil. Bár így visszagondolva talán már akkor is csinálta, mikor én és a kutyám nem laktunk itt állandóan.

Egyébként kint is pisil, tehát nem az van, hogy minden pisilését bent intézi el. Lehet, nem ér ki valamikor időben, vagy nincs kedve, vagy a fene tudja csak egyszerűen ilyen neveletlen.

Az viszont biztos, hogy apósomra nem falkavezérként tekint, tehát simán megcsinálhatja ezeket a szeszélyeket. Sosem szidja le semmiért. Én viszont párszor már megfegyelmeztem, kicsit tart is tőlem, de a pisi még mindig nincs megoldva. Én mondta azt is, hogy régen a kiskutyák orrát belenyomták a pisijükbe, hogy tudják nem szabad. Lehet, hogy ez nem a legjobb megoldás... Csak az a baj ilyenkor nem jön oda, hogy meg tudjam neki mutatni.

Egyszerűbb lenne a kutya bepisilésének az okát megszüntetni.

Gondolom nem volt ez mindig így.

Így lényeges hogy mióta csinálja.

Kan vagy szuka kutyáról van szó.

És ezt érdemes egy állatorvossal megbeszélni.

Lehet hogy egyszerű a megoldás.

Ha ezt kiküszöbölitek már könnyebb lesz a takarítás is.

És kevesebb lesz a konfliktus is.

Felújítás előtt is bepisilt az a kutya? Mert ha nem, akkor lehet, hogy csak zavarja az orrát valami szag, festékszag, bútor, stb. ami még nem múlt el. Persze, ez nem indok arra, hogy ne kint tegye a dolgát, csak mondom.

Jól teszed, ha szólsz a védőnőnek,talân rá hallgat apósod, ha rátok nem

Megette a fene, ha mar ilyesmihez is az asszony kell... Ez mar inkabb a belatokepesseg hianya.

Marad a kovetkezetesseg. Azert a kutyavizelet nem szukseges jelenlet egy felujitott lakasban - a regiben sem.

Itt nem a diploma a lenyeg; akar a korral is jar az igenytelenseg, legyen az tisztasag vagy eppen a szemermetlenseg, szegyentelen beszed, stb.; ez mar lehet a szellemi leepules jele, a belatokeesseg hianya is.

Itt a fianak kell a sarkara allnia!

Nekem is egy labradorom van. És tényleg abszolút megbízok benne és ismerem minden mozdulatát. Akinek van labradorja, gondolom tudja miről is beszélek. Ez a fajta a leggyerekpártibb kutya. Szerencse, hogy van nekem, mert különben már megőrültem volna.

Ami a rácsokat illeti, sajnos a nappali ajtajàra nem tudom tenni, mert a nappalin keresztül lehet az emeletre menni, ahol a hálószobák vannak. Pedig a nappaliban nagy tere lenne a babànak...

Játszószőnyeg neki is van, azt is a kanapé tetején tárolom a biztonság kedvéért.

Konyhába is beengedi a kutyát, mert mindenhova követi. Persze oda nem pisil, általában a nappali a terepe. Szóval amitől meg jobban tartok, hogy a konyhába tényleg nem tudom majd letenni a babát míg én valamit csinálok ott. Pedig tök jó lenne, olyan sok anyától hallottam, hogy csináltak egy rámolós alsó polcot a babának, hogy ameddig az anya csinálja a dolgát, addig a baba is szórakozik.

Talán erre van egy kis esély, mert a konyha ajtaja csukható. De ez megint mind hiába, mert már most fogadni mernék, hogy ha én nem leszek otthon, akkor ő úgyis beengedi a konyhába.

Egyenlőre azt a megoldást látom, amit írtál te is, hogy a nappaliban elkülönítek egy nagyobb részt rácsokkal, ahol majd tud mászni. Bár így is bemegy oda a kutyaszőr, de mégsem járkálják végig azt a részt.

Úgy vettem észre, hogy ő tényleg nem túl igényes. Pedig egy diplomás, nyelvet beszélő ember. Itt látszik, hogy diploma nem jár együtt az igényességgel. Lehet, hogy a kora miatt sem túl igényes már. Párom is nemrég döbbent rá, hogy mennyire nincs igénye dolgokra. Sajnálom páromat, mert látom, hogy kellemetlen ez neki. Ő próbál tüzet oltani, de persze ez hosszú távon nem megoldás.

Egyébként a lakás nem büdös vagy piszkos, mert 4 hónapja fejeztük be a felújítást. Pontosan azért, hogy mire jön a baba, minden új legyen. Ablakok cseréjétől, bútorok cseréjén át, falak festésen minden ki lett cserélve és meg lett csinálva. Fürdőszobák komplett cseréje, csempe, kád, stb. Szóval nem büdös semmi, főleg mert én egy nap többször takarítók és felmosok, holott nekem is van kutyám, de a szőröket én sem viselem el. Ha én nem tudom a baba miatt megcsinálni, akkor párom felmos, söpör. Bár úgy tűnik ez apósnak fura, mert múltkor megjegyezte, hogy mi miért takarítani annyit minden nap....... na bumm, szerinte miért??? Mondtuk neki, hogy gondolkozzon el, miért is kell ennyit takarítani.

Szóval az jó, hogy lett egy felújított ház, de ez mind hiába, ha nem becsüli meg.

Persze a másik két kutyával nincs baj, ők sokat vannak a kertben, nem pisilnek be, stb.

Senki, de senki, meg az atyauristen sem kenyszerithet arra, hogy egy inkontinens ebbel elj egy lakasban - akar van baba, akar nincs!

Amennyiben az oregur nagyon koti az ebet a karohoz, a vedonoi szolgalathoz fordulnek minimum.

Nehogy'mar a nyul vigye a puskat!

Nekünk is van kutyánk, mi is kertes házban lakunk. A kutya alapból nem jön be a házba, csak különleges körülmények esetén. Pl. vihar, szilveszter, -5 fok alatti kinti hőmérséklet, vagy pl. most hogy munkások dolgoznak a kertben, és folyton nyitva hagyják a kaput. Engem sosem zavart, hogy a kutya és a gyerek egy helyen mászkálnak, ha a kutya bent volt összeengedtem őket. Ehhez hozzátartozik, hogy a miénk fajtája szerint többnyire labrador, és maximálisan bízom benne. Amikor a gyerek kúszni kezd, akkor nem csak az lesz a gond, hogy hová megy a kutya, hanem az is, hogy hová megy a gyerek. Mi legalábbis tettünk egy ilyen biztonsági rácsot a nappali és az előszoba közé, mert az előszobából nyílnak a lépcsők, és féltünk h. leesik.

Egyrészt én azt gondolom, hogy valamennyi kosz nem árt a gyereknek, sőt... ennek ellenére, ha a kutya bent volt, akkor miután kiment felporszívózunk, és legkésőbb este floraszeptes vízzel felmosunk. A kertben is rendszeresen vannak együtt, és a kertben is rendszeresen leteszem a földre a gyereket, és soha nem volt ettől semmi baja.

DE!

Ezek a mi tapasztalataink, egy nagyon barátságos kutyával, aki egészséges és nem pisil maga alá, és nem egész nap van bent a házban.

Ami még hozzátartozik, hogy a gyerek most lesz 1 éves. Emlékszem h. 3 hónapos korában még borzasztó idegen volt letenni a földre csak úgy. Játszószőnyege volt, mosógépben mosható (de van olyan amit meg szerintem le tudsz mosni akár minden nap fertőtlenítős ronggyal), meg nagy járókája. Fél éves korában amikor kúszni kezdett, akkor épp a konyhánk közepén tettem le egy polifoamra, én meg sütöttem a konyhában. De emlékszem, hogy akkor ez még egy szokatlan helyzet volt, az ember szerintem nehezen szokja meg, hogy a széltől is óvott kisbabáját letegye a földre. Most már tök normális...

De visszatérve a kutyapisi témára... mer attól én is kibuknék. Ha a költözés nem opció, és apósé a lakás, akkor esetleg kompromisszum lehet a baba számára lekerített tiszta rész, ahova nem mehet be az öreg kutya, a baba viszont már kedvére gyakorlatozhat. Vannak biztonsági kapuk, vagy ilyen rácsok, amivel akár egy sarkot le tudsz keríteni egy szobából. Nyílván extrém példa a kutyapisi nem feltakarítása, de ha ettől eltekintünk apósodnak a saját házában még akár ahhoz is joga van, hogy ne takarítsa fel, ha nem akarja. Szóval vagy takarítsátok ti fel, vagy költözzetek. Ha az utóbbi nem opció, akkor marad az előbbi.

Bocsánat a csapongásért, még nem ért le a kávé.

Ugy tunik, van rossz apos is...

Nem lehetne babaracsot felszerelni az ajtokhoz, hogy ne tudjon bemenni a kutyus?

Szeretem az allatokat, de van elethelyzet, amikor nem a kutya az elso.

Csak azert, mert az ove a haz, a kutya meg akarhany eve ott el, meg nem ok arra, hogy kutyavizeletet takaritsak na mint nap. Eljen o a sajat szobajaban a kutyusaval.

Kitartóan bombázd a határozott véleményeddel és döntéseddel! Ellentmondáést nem tűrően jelentsd ki, hogy bepisilős kutyának nincs helye a lakásban. Esetleg kérd meg néhányszor a kutyája utáni feltakarításra. És kérdezz rá, mennyire tartja normálisnak, ha egy mászó gyerek beletapicskol a kutyapisibe.

Legyél már egy kicsit karakánabb! Gyerek mellett nekem ugyan senki nem mondhatná, hogy nekem kötelességem egy öreg, inkontinens kutyával együttélnem!

Fopgalmam sincs, mit kell ezen egyáltalán gondolkodni.

A gyerek az első. Slussz.

Hú, hát nem irigyellek. Ez nehéz kérdés, nem egyszerű erre a válasz. Mert vannak a kutyaőrültek, és vannak a kutyaszeretők, akik azért fenntartással kezelik a dolgokat.

Bizonyos kor után minden állat jó hatással van a gyerekekre. De egy újszülött vagy pár hónapos baba esetén azért nagyon elgondolkodtató, hogy a kutya és a baba együttélése mennyire jó vagy éppen rossz gondolat.

Én a kutyákat kifejezetten szeretem. De ezer%, hogy nem engedném kúszó-mászó babával egy helyiségbe. 3 kutya, egy közülük már öreg és bepisilős. Nagy a fertőzésveszély. Lehetetlen úgy takarítani, hogy teljesen kizárható legyen a fertőzésveszély. Főleg, hogy apósod kutyája már megbízhatatlan a koránál fogva.

A babád nemsokára kúszni fog. Az pedig nagyon jó hatással van a fejlődésére, tehát amikor csak teheted, biztosítsd számára a szabad mozgást.

Azért remélem, van olyan helyiség, amiből teljességgel kizárhatók a kutyusok, és csak a baba birodalma. Ott nem engedném kúszni-mászni, amelyik helyiségben szabadon mászkálhatnak a kutyák.

Költözni én minél előbb akarok, párom ráérősebb, persze sok múlik az anyagiakon is. Csak após van, de lehet egy anyós jobban megértette volna a problémámat. Főleg azért is nehéz nekem, mert én mindig is külön éltem a korábbi párjaimmal, sosem volt ott harmadik személy.

Napközben mindig a mi szobánkba vagy a babaszobába vagyok a babával, de azért nem olyan nagyok a szobák. Igyekszem sokat elmenni babámmal és az én kutyámmal sétálni, ez legalább kicsit megnyugtat.