Közösségi közlekedés és a vágyálom... (beszélgetős fórum)

Az emberek nem fognak változni.

Vagy Te változtatsz (autós leszel) vagy beletörődsz.

Így, ahogy mondod, ezeket a dolgokat el kell tűrni, ha az embernek más emberekkel kell együtt utaznia.

Vannak udvariatlanok, tapintatlanok, neveletlenek, büdösek.

Meg van sok normális illemtudó, jó illatú utas is.

Nem mondom, hogy engem nem zavar.

De próbáld meg a gondolataidat ilyenkor elterelni, és ne tűrésnek éld meg az utazást, hanem egy szükséges rossznak.

Gondolj például arra, hogy hányan szeretnének a helyedben lenni, munkába járni a fránya közösségi közlekedéssel nap mint nap.

Meg hogy mi minden szép dolog vár még rád azon a napon.

Bocsánat, hogy ezt mondom, de ez az írásod csak egy nyafi.

Nem tudom ki hogy van vele, de nekem megterhelő a közösségi közlekedés. Nem szószerint maga a közlekedés közösségben, hanem azok az impulzusok amik érnek. A vágyálmaim netovábbja lenne a kulturált közlekedés. Minden értelemben. Tekintettel lenni egymásra.

Zavar az állandó mobilozás, az ezzel járó hangzavar a lökdösődés, nyáron a mosdatlan emberek. A fiatal kismama , az idős rozoga nem kap annyi udvarias gesztust, hogy biztonságban leülve tegye meg az utat, a gyerekek egymással úgy beszélnek, hogy kedvem volna szappannal kimosni a szájukat.. 20 évvel ezelőtt már volt mobilom, de valahogy nem voltunk szimbiózisban vele, azt a sok hangos fecsegést, aminek tartalmilag nincs jelentősége és muszáj végig hallgatni mert mégsem mondhatom hogy figyi, az a szitu, hogy a hangod sérti a fülemet a szöveged mag annyira sekélyes, hogy az már fáj... ráadásul szerinted mennyire tartozik mindez rám?... Vagy az agyzsugorító zene ordít a fülébe de sajnos az enyémbe is.. Neki sem mondhatom, hogy én nem terhellek a saját zenei ízlésemmel, kérlek ne tedd te sem... Szóval, imádkozhatok, hogy ne legyen dugó és mihamarabb elérjem a kitűzött célállomást.. Nyáron jobb mert kerületen belül biciklizem de át a városon, nem ok..

Nincs más alternatíva számomra, vagyis tűrni kell...