Szerintem ez egy elég szokványos helyzet sok ember küzd ez ellen, mint ahogyan én is.
Abban a cipőben járok amiben te, mi 1éve 2 hónapja vagyunk együtt és mi is a kezdetektől együtt élünk. A párom reggel 6-kor kel 10 perc alatt elkészül, elköszön és már megy is dolgozni és csak este 19 után ér haza (jó esteben).
Sajnos nincs megoldás az ilyen helyzetekre csak az alkalmaszkodás marad, de ha szereted akkor minden akadályt együtt legyőzhettek.
Én nagyon nehezen viseltem az elején, de aztán rájöttem értem a családért csinálja nem azért mert annyira szeret dolgozni.
A szerelmünk és kitartás gyümölcs most itt lapul a pocakomban. Most közösen várjuk első babánkat!
Próbálj meg picit lazítani és majd idővel jobb lesz hidd el.
Köszi az eddigi válaszokat. Igen, eddig is a beletörődésem végett működött szerintem jól a kapcsolat, hogy "nem szöktem meg". "Jobb napjaimon" elfogadom, hogy (gondolom) a jövőnkért dolgozik ennyit, de vannak rosszabb napok, amikor tényleg jólesne egy kis figyelmesség, bíztatás nekem is. Ráadásul azért, mert eddig még a kisbabánk sem jött össze. Biztos közrejátszik az is, hogy keveset vagyunk együtt. Egyébként Ő nagyon igényli, hogy ha hazaér szeretgessem, meghallgassam, de kezdem úgy érezni, hogy egyoldalú lesz a dolog. Én is dolgozom + a háztartás, meg a mai világban mindenkinek van idegeskednivalója is - bőven. Szerintetek mit tegyek, hogy észrevegye, hogy valami nincs jól? Már beszélgettünk erről, mindig a türelmemet kéri, ami fogy. Ilyenkor jön az, hogy női praktikára lenne szükségem. Mit javasoltok?
Az én férjem is munkamániás, szerintem "megszoksz, vagy megszöksz". Változni nem fog, legalább is gyökeresen nem. Nekem nagyon nehéz elfogadni, és még most is szokott belőle vita lenni, mivel én úgy állok hozzá, hogy "nyelek", ő meg addig feszíti a húrt, mivel azt gondolja, hogy ha csöndben vagyok, akkor még nincs gond.
Több, mint másfél éve vagyunk együtt a párommal, szinte kezdetektől együtt is élünk. A kapcsolatunk elején is munkamániásnak ismertem meg, de akkor ellensúlyozódott azzal, hogy nagyon új volt minden, nagy volt a szerelem. Mostanában érdektelenebb, ha nincs velem, alig keres. Vállalkozása van egyébként. Hétvégente mikor együtt vagyunk, nincs gond, akkor nagyon jól működik minden. Csak ezt nehéz megszoknom, hogy hétköznap "ilyen", hétvégén meg "olyan". Mit tanácsoltok? Válaszotokat megköszönöm.