Ki hány évesen lett édesanya? (beszélgetős fórum)
Még nem voltam 20 mikor a "kislányom" született,21 sem voltam mikor a "kisfiam".
16 hónap van köztük,de ha újra kéne kezdenem,akkor is így csinálnám.
Bár lehet,hogy akkor nem így sikerülne!
Egyetértek,csak nehezen tudtam megfogalmazni.Szóval
mostanában divatos húzni az időt szabadság anyagiak stb.Persze van amikor tényleg akadály valamelyik,pl. tényleg kell egy kis anyagi biztonság.
Csak nekem van több olyan ismerősöm, akik mindig erre hivatkoznak(10 éve), és nem akarnak ehhez felnőni(?).De ha 20 évet várnak akkor se bizti,de lehet csak félnek ezektől mert ha bekerülne a helyzetbe rájönne hogy nem is olyan vészes.Én pl. így utólag úgy gondolom, bár csak előbb jött volna a babánk,most megy óviba-szinte elröpült az a 3 év
vele(bizti sírni fogok ha otthagyom az óviba),anyagilag meg lehet úgy csinálni ne érezze az ember hogy a csillagos ég sem elég.
az elsőnél majdnem 24,a másodiknál 29 elmúltam.:))
most 32 múltam,és tervezzük a 3.babát.:))
Abban teljesen egyetértek veled,hogy nem a szabadság vész el,viszont vannak dolgok,amiről egy időre le kell tudni mondani.Az is igaz,hogy cserébe viszont tényleg rengeteg örömet,és boldog pillanatot kapunk,ami mindennél többet ér.Egy gyerek születése után teljesen átértékelődnek a dolgok.Ehhez viszont meg kell érni.És ez szerintem nem korfüggő.Van,aki már 20 évesen megérett a gyerekvállalásra,van,aki csak 40 évesen.Az a 30 éves anyuka valószinűleg még mindig nem volt elég érett,azért nem érzi magát szabadnak.
A másik fontos dolog pedig szerintem az,hogy mind a ketten érezzék,hogy elérkezett az idő,hogy egyformán akarják a kisbabát,mert ha egyikőjük még nem igy gondolja,arra később rámehet a kapcsolatuk.Ha anyuka otthon babázik,apuka meg még szórakozni jár,annak előbb-utóbb nincs jó vége.
Amúgy mi nem a szabadság,meg a szórakozás miatt vállaltunk ilyen későn gyereket,inkább anyagi okai voltak.Na,de ezen is lehetne vitatkozni:)
Teljesen igaz, hogy minden megváltozik a baba érkezésével.De az tévedés, hogy majd várunk, szabadok vagyunk addig is, mert ha valaki most így gondolja lehet pár év múlva ha jön a baba ugyanúgy szenved majd hogy nem szabad.Ezt tapasztalatból írom,
egy 30 évesen lett anyuka még mindig úgy érzi inkább maradna szabad!
Egyébként meg nem a szabadság veszik el,csak átalakul az ember élete-mindent a gyerekért-én legalábbis nem érzem hogy nem vagyok szabad, olyan boldogságot-"szerelmet"-örömöt előtte soha nem éltem át, mint most a kisfiammal!
Én 34 évesen szültem,igy alakult.De nem érzem úgy,hogy öreg lennék,vagy hogy a gyerekem majd szégyellni fog a korom miatt.Sőt,én úgy érzem,hogy egy kicsi gyerek fiatalon tart.Az egyetlen ok,ami miatt bánom,az egy 2.baba,mert ahhoz már idősnek érzem magam.Illetve most még bevállalnám,de ilyen kis korkülönbséget meg nem akarok,úgyhogy szerintem azt gondoljátok át,hogy hány gyereket szeretnétek,milyen korkülönbséggel,akkor kiderül,mennyi idő van még.(egyébként szerintem neked még bőven van időd akárhány gyerekre).
A párodnak meg részben igaza van a szabadságot illetően,hacsak nincs a közelben egy jó nagymama.Egy gyerek születése után minden megváltozik.
Én is úgy gondoltam 20 évesen már anyuka leszek.
Az én anyukám 19 évesen szült és szerettem hogy fiatal anyukám volt, és nem egy "néni" jött értem a suliba!
De nem így sikerült,és remélem még egy belefér.Mert 3 babót szerettem volna!
Én majdnem 22 éves voltam. Most a fiam 20 éves és nagyon jó, hogy ekkora már a fiam.
Én mindig azt mondom, hogy fiatalon kell gyereket vállalni, mert fel kell nevelni a gyereket, és valóban a gyerekek is szeretik ha fiatalok a szülők, és szégyellik ha idősebb:-(