Kedvenc Dalszövegek (beszélgetős fórum)
Bármilyen nap sodor,
bármilyen csönd felé,
csak Neked mondhatom el,
ha rámfigyelsz.
És éjjel nincs velem,
a megszokott félelem,
ha úgy alszom el,
hogy átölelsz.
Reggel itt marad
az illatod a párnán,
amikor nincs
már a kocsi sem a hát elött.
Szürke szalagok,
kis patakok a járdán,
és a felhőkbe bújva
úsznak a háztetők.
Rossz idő,
csak szerelemre volna jó!
Ma éjszaka mondd,
milyen évszak várható!
Ez a nap többször úgyse jön,
elveszik végleg, ha elköszön,
ha vársz, nem lesz a Tiéd!
Ez a nap kétszer úgyse lesz,
csak ma ölel vissza, akit átölelsz,
ha vársz, nem lesz a Tiéd!
Reggel itt marad,
az illatod a párnán,
estefelé már hiányzol,
és így a jó.
Szekeres Adrien- Olyan, mint Te
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Jártam a sziklás hegyeken,
Jártam a kincset rejtő szigeten,
Nincs már hely a földön,
Ami nem lenne börtön,
Ha nem vagy ott vagy nem jössz velem.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Láttam a kívül gyönyörűt,
Hittem már édesnek a keserűt,
Úgy, ahogy Téged,
Soha nem láttam szépnek még senki mást,
Régóta tudom...
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Hány esélyt adott nekem a sors,
Nem vitt sehová
Vágyakon és a szavakon túl,
Most Benned leltem rá.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, ó, nincs ennél nagyobb szó,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná,
Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná,
És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór,
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Nincs még egy pillantás...
Anna & The Barbies feat. Kiss Tibor: Márti Dala
Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
Majd az unokáknak, mikor körbeállnak
Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak
Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!
Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni,
Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
Neked udvaroltam, az öledbe borultam
Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!
Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni,
Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
Neked udvaroltam, az öledbe borultam
Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!
Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma
Senki bele nem halt még komédiába
Ripacsok, színészek, az élet a tiétek
Minek ölre menni, kezdjetek szeretni!
próza:
jó néha sötétben a holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni.
jó néha fázni, semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni.
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni ha fáj, remegni ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.
Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam
Hogy elmúlt az élet…
…kezdjetek el élni!
Balázs Fecó: Érints meg
Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Kowalsky meg a Vega- Amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek
Ahonnan jöttél elillan,
Amerre tartasz sehol még.
Az élet a kettő között van,
A Sors furfangos ajándék.
Születsz, hogy mesés álmokat építs
De inkább leépülsz.
Ott állsz egy sorban feladni
Belehalni készülsz.
Szeretlek, bármit tehetnél,
Szeretlek-másképp mondani.
Nem lehet. Nem is tudom miért,
szeretnél többet hallani.
Bocsáss meg mindent magadnak!
Hisz egyszer úgyis elévül.
Semmi rossz nem tart örökké.
Végül megszépül…
Jó az, ha mindent ahogy van,
Úgy el tudsz fogadni!
A baj mindig múló állapot.
Nem kell folyton keresni!
Ha fejjel vagy a homokban,
Nem látszik, hogy milyen szép ez a nap,
Hogy milyen kék az ég.
Refrén:
Amilyen hülye vagy,
Én úgy szeretlek.
Tán nem is tudod,
Milyen csoda vagy.
Amilyen hülye vagyok,
Beleszerettem az életbe meg
Mindenbe, mit ad!
Születsz, hogy tanulj, amíg lehet.
Felnősz, azt mondod, hogy te már,
Túl vagy majdnem mindenen,
Rád már nem sok dolog vár.
Bocsáss meg mindent magadnak!
Hisz egyszer úgyis elévül.
Semmi rossz nem tart örökké
Végül megszépül…
Jó az, ha mindent ahogy van,
Úgy el tudsz fogadni!
A baj mindig múló állapot.
Nem kell folyton keresni!
Ha fejjel vagy a homokban,
Nem látszik, hogy milyen szép ez a nap,
Hogy milyen kék az ég.
Refrén:
Amilyen hülye vagy,
Én úgy szeretlek.
Tán nem is tudod,
Milyen csoda vagy.
Amilyen hülye vagyok,
Beleszerettem az életbe meg
Mindenbe, mit ad!
Már megint hülye vagy,
Én úgy szeretlek,
Tán nem is tudod,
Milyen csoda vagy.
Amilyen hülye vagyok,
Beleszerettem az életbe meg
Mindenbe, mit ad!
Jó az, ha mindent ahogy van,
Úgy el tudsz fogadni!
A baj mindig múló állapot.
Nem kell folyton keresni!
Ha fejjel vagy a homokban,
Nem látszik, hogy milyen szép ez a nap,
Hogy milyen kék az ég.
Amilyen hülye vagy,
Én úgy szeretlek.
Tán nem is tudod,
Milyen csoda vagy.
Amilyen hülye vagyok,
Beleszerettem az életbe meg
Mindenbe, mit ad!
Már megint hülye vagy,
Én úgy szeretlek,
Tán nem is tudod,
Milyen csoda vagy.
Amilyen hülye vagyok,
Beleszerettem az életbe meg
Mindenbe, mit ad!
Annie Lennox - Why
How many times do I have to try to tell you
That I'm sorry for the things I've done
But when I start to try to tell you
That's when you have to tell me
Hey, this kind of trouble's only just begun
I tell myself too many times
Why don't you ever learn to keep your big mouth shut
That's why it hurts so bad to hear the words
That keep on falling from your mouth
Falling from your mouth
Falling from your mouth
Tell me...
Why
Why
I may be mad
I may be blind
I may be viciously unkind
But I can still read what you're thinking
And I've heard it said too many times
That you'd be better off
Besides...
Why can't you see this boat is sinking
Let's go down to the water's edge
And we can cast away those doubts
Some things are better left unsaid
But they still turn me inside out
Turning inside out turning inside out
Tell me...
Why
Tell me...
Why
This is the book I never read
These are the words I never said
This is the path I'll never tread
These are the dreams I'll dream instead
This is the joy that's seldom spread
These are the tears...
The tears we she'd
This is the fear
This is the dread
These are the contents of my head
And these are the years that we have spent
And this is what they represent
And this is how I feel
Do you know how I feel?
'Cause I don't think you know how I feel
I don't think you know what I feel
I don't think you know what I feel
You don't know what I feel
Pokolgép- Hol van a szó?
Szeretnék álmodni egy szebb holnapot,
melyet szebbnek láthatok.
Óóó, szeretném, ha másképp élhetnénk,
Ha egymásra nyíltan nézhetnénk.
Erre vágyom rég,
Ezért mindent megtennék!
Erre vágyom rég,
Óóóóó....
Mondd hol van a szó,
ami elmondaná,
amit érzek belül,
miért hajt a vágy!
Mondd hol van a szó,
amit nem mondta el,
amit érzek belül,
egy egyszerű, tiszta, őszinte szó!
Szeretném, azt hinni, hogy csodák vannak még,
A szívekben felolvad a jég.
Óóó, szeretném, ha nem lenne hazugság,
ha egymáshoz nyíltan szólhatnánk!
Erre vágyom rég,
Ezért mindent megtennék!
Erre vágyom rég
Óóóóó....
Mondd hol van a szó,
ami elmondaná,
amit érzek belül,
miért hajt a vágy!
Mondd hol van a szó,
amit nem mondtam el,
amit érzek belül,
egy egyszerű, tiszta, őszinte szó!
"Persze lehet, hogy még ma is - gondolja Eldée
És már el is képzeli, ahogy felemelné
a telefont, a csörgésből nem is sejtve,
hogy a másik végén a pofára ejtve
valaha elhagyott Zazie-ka lóg
Aki a rádióban hallva e számot, egy szót
Most Eldée-vel váltana arról, hogy miért
Csak a szexre emlékszik? "Csak ennyit ért
A hónapok sora, az édes álmok,
A versek, amiket írtál és a délutánok,
Mikor a butikhoz elém jöttél és együtt ,
Megfogadtuk, hogy mind leszedjük
A csillagokat az égről és szépen
A helyükbe szállunk és fent az égen
Majd mi fogunk ragyogni, ketten az Ikrek,
És az rendben van persze, hogy végül nem így lett,
De menj el francba, Eldée, ha mára
Nem emlékszel a sok csodára
Csak arra, hogy kilencven-valahányban
mennyire jó voltam neked az ágyban..."
"Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt."
Elmenni messze
magasba felrepülni
csapódni kőhöz
üvegként összetörni.
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan,
Végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Elmenni messze
lemerülni mélyre
Élni napról-napra
levegőt sem véve.
Veled, mégis egyedül
állni csak állni szótlan,
Végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Elmenni messze
időtlenül várni
Ajtókon belépve
senkit nem találni.
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan,
Végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Elmenni messze
apadni, mint a tenger,
Magokat elvetni,
mit nem arathat ember
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan
Végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Elrontottam mindent, mikor futni hagytalak,
Jöttem rá éjjel, mert újra láttalak.
Izzó bélyeg a kín mardosta szégyen,
S én rád gondolok szüntelen.
Túl büszke voltam, ezek nem csak üres szavak,
Rád néz a lelkem, érzem megáll a pillanat.
Megtörik a varázs, lehull a fátyol
s én itt állok magamtól távol.
Ha eszedbe jutok néha, én abban reménykedem,
Hogy megbocsátottál minden bűnt nekem.
Ha eszedbe jutok néha, kérlek ne mondj rosszat rám,
Még akkor is, ha a búcsú az én nagy hibám.
Ha eszedbe jutok néha, én abban reménykedem,
Hogy megbocsátottál minden bűnt nekem.
Ha meglátsz majd az utcán, én kérve kérhetem,
Nem is kell megismerned, csak bocsáss meg nekem!
(vagy valami ilyesmi... vagy 15 éve hallottam utoljára, mert akkor beszabálta a magnó a kazettát, és fogalmam sincs, ki énekelte... talán FLM, de ez nagyon talán)
Engem nem lehet elfelejteni,
értem könnyeket illik ejteni....
HOBO (FÖLDES LÁSZLÓ): BOLONDOK HAJÓJA
Lejárok a partra, egy bárba
Rossz név: Bolondok hajója,
Itt egy öreg fazon énekel
A bor is pocsék, akár a hely...
Itt bújnak a hatvanas évek,
Ezt hallja aki ide téved
Néha visszatérek, valami hív,
Ő meg iszik és szív amit szív...
La-la-la-la-la-la
La-la-la-la-la-la
Kilenc nézőnek hal meg este
Ég a szeme, szétszakad a teste...
Mikor meghívtam egy italra,
rám nézett
Köszönt és azt mondta, azt mondta:
Tra-la-la-la
A sikernek ára van, nem titka,
Bohócnak nem jár aranykalitka,
Ne szidd a sznobokat,
Hisz belőlük élsz,
Az írástudóktól meg jobb ha félsz...
Senki ne áldozza magát érted,
Ne lásd az Urat, jobb ha csak érzed,
Ne hagyd, hogy más élje az életedet,
Se szülőd, se testvéred, se szerelmesed
Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Holnap bezár...
Jó, hogy erre senki sem ismer,
Ide nem jár sem Ördög, sem Isten,
Amit átélt arcán látszik,
Ha lehunyja szemét, úgy játszik...
Tudom mit hisz, mit érez,
Dörmög ha egy dallal végez...
Ülök ott hátul, hallgatom
És érzem...egyedül van nagyon...
La-la-la-la-la-la
La-la-la-la-la-la
Fáj nagyon...
Mindig csak játssz, sose dolgozz,
Ha boldog lehetsz, ne gondolkozz!
Sose várd meg azt,hogy megunjanak!
Magad írd mindig a dalaidat...
Vigyázz magadra is, ne csak másra,
Ha elmész haraggal, ne nézz hátra,
Vásár a világ minden kapható,
De van ami örök és nem eladó!
Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Lepukkadt bár,
Bolondok hajója,
Még nyitva áll,
Bolondok hajója,
Mindenkit vár,
Bolondok hajója,
Holnap bezár,
Holnap bezár...
Bezár, bezár, bezár, bezár
Holnap bezár...
Holnap bezár...
Holnap bezár...
Sajnos szeretem, sajnos követem,
bár idegen, mégis oly ismerős énnékem, itt a szívemen.
Hogyha látom én, felcsillan a remény,
És álmodom, álmodom, álmodom azt,
Hogy már az enyém, de csak a levegőt ölelem.
Sajnos szeretem, nincs is egyebem, mint ez a keserű,
Mégis oly gyönyörű, félig szerelem.
De fel kell, hogy olvadjon a jég, ahhoz, hogy igaz legyen.
De így is szeretem, úgy is szeretem, sajnos szeretem.
A kettőnk filmje álomszép,
Széles vásznú, színes kép,
Pedig a mélyén ott a karc,
És folyik a harc, folyik a harc.
Vagy szárnyalunk és hív az ég,
Vagy szárnyunk gondok tépik szét,
S fáj ha földet érni kell
Nem adom fel, ha nem adod fel.
Vannak gyönyörű éjszakák,
De néha viharok várnak ránk,
S félni kezdek, mennyit bír e láng.
Refrén
Míg engem látsz, sohase félj,
Míg rám így vársz, jöhet az éj,
Volt rossz nap száz, de a szerelem él,
A szerelem él.
Míg engem látsz, sohase félj,
Míg csókkal vársz, jöhet az éj,
Nincs gát, nincs lánc, a szerelem él.
Az élet folyton megkísért,
És súg egy könnyebb, új mesét,
Hagyd az édes háborút,
De közös a múlt, így közös az út.
Mások sorban fúlnak el,
Hol kéz a kézben menni kell,
De minket együtt tart az ég,
És maradunk még, mi sosem elég.
Vannak gyönyörű éjszakák,
De néha viharok várnak ránk,
S félni kezdek, hogy mennyit bír e láng.
Refrén
Tudom, te vagy a végzet,
Veled édesebb a sós
Rám téged írt a sors
Te vagy a végzet,
Kitől fényesebb a táj,
Bár fénye néha fáj,
Te vagy a végzet,
Kiben földi életem
Már égi szerelem
Egyszer volt, hol nem volt,
Soha nem volt még
Olyan keserű a méz, édes a bánat.
Várj reám s megjövök hogyha vársz nagyon
Legyen mindig igazad és puha az ágyad.
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Kimondani, ha félsz,
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Ne add fel a reményt!
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem,
Ha nincs itt, mi az ami fáj?
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem, hozd vissza kicsike madár!
Törjön minden álmomban szét,
Legyen szomorú a nap, ha újra felébred.
Felhők szárnyán repülök majd el,
De visszahoz a szél, hogyha kéred...
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Kimondani, ha félsz,
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Ne add fel a reményt!
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem,
Ha nincs itt, mi az ami fáj?
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem, hozd vissza kicsike madár!
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Kimondani, ha félsz,
Mért keresed a szót, ha nem akarod
Ne add fel a reményt!
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem,
ha nincs itt, mi az ami fáj?
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem, hozd vissza kicsike madár!
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem,
mindig valahova száll!
Nagy baj van, baj van:
Hol a szívem, hozd vissza kicsike madár!
Nagy baj van, baj van
Hol a szívem!
Nagy baj van, baj van
Hol a szívem!
Nagy baj van, baj van
Hol a szívem!
Nagy baj van, baj van
Hol a szívem!
Keserű ízű ébredés, hideg az ágyam,
éget és úgy bánt, hogy más ölel ma át.
Még keresi néha két kezed a szerelem és a képzelet,
amin át a szívem visszaránt.
Legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált. Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.
Valaki más, ki mást ígér,
lehet hogy még ma átkísér
az éj kihalt hídján, ne félj.
De üresen áll a másik part,
idegen minden tér meg park,
odaát csak bánat várna rám,
de legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált. Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.
Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más. .....
Meddig él a régen várt csodám veled?
Gyönyörű még, amíg csend van benned.
Hát menj, ha hív a szó, mi szívedig hatol
S ereje így, kilök a pillanatból.
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
Mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mit elszalasztottál.
Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Mit ellopsz, mit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
Ha valamire várva elcserélsz,
Nincs máshol, nincs máskor,
Mert csak itt és most van jól.
Nem a csend, nem a zaj, nem a fény,
Mi fáj, ha másról szól.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mi nincs tovább, mert itt és most van jól.
Várni rád nem nagy áldozat nekem,
Egy életen át köti a vágy a lelkem.
Csak az fogy el, mit együtt végig élhetnénk,
És sose leszünk, akik együtt lennénk.
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
Mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mit elszalasztottál.
Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Mit ellopsz, mit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
Ha valamire várva elcserélsz,
Nincs máshol, nincs máskor,
Mert csak itt és most van jól.
Van erőd, hogy eltaszítsd.
S örök vágy, hogy újra hívd.
Mi marad, ha távol járok
Minden álmunkból, mi itt és most van jól.
Csak itt és most van jól.
Éld tovább! Éld tovább! Tényleg rólunk szól!
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
De csak itt és most van jól!
Éld tovább! Éld tovább! Rólad s rólam szól!
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Csak itt és most van jól!
Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Mit ellopsz, mit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
Ha valamire várva elcserélsz,
Nincs máshol, nincs máskor,
Mert csak itt és most van jól.
Itt és most van jól.
Lágy déli szél, ha átkarol,
az a Te érintésed volt.
Tudod, hogy hajnalban,
mesés álmomban,
láttam szép arcodat?
Murajló tenger illata,
messziről jött fuvallata.
Mindig is gondoltam azt,
igen éreztem azt,
ilyen lesz, ha eljössz hozzám.
Te vagy a millióból az egyetlen egy,
egy szerelem melyből nincsen még egy,
nem hiszem el, csak tűnő fény vagy,
álom vagy.
Forró a csók, amit adtál itt él bennem,
a szempár, mely néz rám tűzként perzsel,
ne ébressz fel még szép hajnal csillag!
Mindig is Téged vártalak,
hosszú volt végre most itt vagy.
Erre az édes percre, lázas másodpercre
oly régóta készültem!
Lágy déli szél óh símogass,
murajló kék tenger ringass!
Engedd, hogy érezzem Őt,
kérlek add nekem Őt,
hiszen benne élek én!
Te vagy a millióból..
Régen volt
Valahol az út véget ért
Régen volt
Ma is minden perce elkísér.
Akkor ránk sütött a nap
És én megtaláltalak
Akkor úgy ölelt a holnap
Együtt ígértünk a Holdnak szép jövőt.
Álomkép
Hogy majd egyszer újra visszatérsz
Ne ígérd
A remény a szívem tépi szét.
Hol van már a régi nap
Amikor úgy vártalak
És a Hold is számon kéri
Amit együtt ígértünk.
Menj, ha menned kell
Várok Rád a szívemmel
Egy álom elég
Amit nem tépsz el
És én elfogadom
Hogy még élnem kell.
Egy más világ
Ahová én nem léphetek át
Nem kérhetem
Vegyék el fájó életem.
Hol van már a régi nap
Amikor úgy vártalak
És a Hold is számon kéri
Amit együtt ígértünk.
Menj, ha menned kell
Várok Rád a szívemmel
Egy álom elég
Amit nem tépsz el
És én elfogadom
Hogy még élnem kell.
Lehet számtalan hely,
ami szebb és jobb
a mi Földünknél.
Lehet, létezik ő is,
aki többre képes
az embernél.
Egyszer ismeretlen
távolba vágyom,
máskor megriaszt
egy álom,
hogy a hang,
hogy a csend,
hogy a fény,
hogy a tűz,
már nem vigyáz e
cseppnyi földre,
s el kell mennünk
mindörökre.
Refr.
Fényév
távolság,
csak hallgatom,
csak bámulom.
Zengő
fényország,
hogy láss csodát,
egy életen át.
Nézem tisztaságát,
mégsem értem,
hallom hangjait, és el
nem érem,
ott a tenger, itt az én
hajóm.
Hát itt ez a hely,
amit sokszor
boldogan
elhagynék.
És itt ez az élet,
amit sokszor
nem nagyon
értünk még.
Néha könnyebb
lenne elmenekülni,
tiszta fénybe
merülni,
de a jel, ami
szól,
de a hang, ami
hív,
még nem mond
semmit, meddig
érek s lesz-e út,
hogy visszatérjek.
Refr.
Fényév
távolság,
csak hallgatom,
csak bámulom.
Zengő
fényország,
hogy láss csodát,
egy életen át.
Nézem tisztaságát,
mégsem értem,
hallom hangjait, és el
nem érem,
ott a tenger, itt az én
hajóm.
Nekem itt van
dolgom,nekem
itt vannak
álmaim...
The wise man said just walk this way
To the dawn of the light
The wind will blow into your face
As the years pass you by
Hear this voice from deep inside
It's the call of your heart
Close your eyes and your will find
The way out of the dark
Here I am
Will you send me an angel
Here I am
In the land of the morning star
The wise man said just find your place
In the eye of the storm
Seek the roses along the way
Just beware of the thorns
Here I am
Will you send me an angel
Here I am
In the land of the morning star
The wise man said just raise your hand
And reach out for the spell
Find the door to the promised land
Just believe in yourself
Hear this voice from deep inside
It's the call of your heart
Close your eyes and your will find
The way out of the dark
Here I am
Will you send me an angel
Here I am
In the land of the morning star
Here I am
Will you send me an angel
Here I am
In the land of the morning star
Volt így már, bezárt ez a csend
Néztem már, a telefont mért nem cseng
Vágytam rég, csak szél. bárcsak szél lennék
Most az órát kérdem még meddig tart az éj
Volt így már hogy észrevettél
Néztél rám, míg havat fújt a szél
Indultál, hisz vártak rád valahol
De valamit itt hagyták tudom én jól
Te vigyázz rám, mint egyszer rég
Mikor egy percig volt miénk a mindenség
Egy apró láng ellobbant rég
Elég egy szó egy jel és máris indulnék
Volt így már, lesz út ami vár
Lépnék tán, de valami rám szól
Akár a jég, mert néma dal nem szól rég
Tudd hát, hogy nélküled elvesznék
Te vigyázz rám, mint egyszer rég
Mikor egy percig volt miénk a mindenség
Egy apró láng ellobbant rég
Elég egy szó egy jel és máris indulnék
Csak az a hely hol úgy ölelsz át
Nem számít a szó
Hogy illatod érzem bőrömön át, mert végre így a jó
Nem kell más többé
És senki nem talál majd ránk
Nézd, újra hó esik és most is várok még rád
Te vigyázz rám, mint egyszer rég
Mikor egy percig volt miénk a mindenség
Egy apró fény ellobbant rég
Elég egy szó egy jel és máris indulnék
Elég egy szó egy jel és bármit megtennék
Ugye hallod még?