Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Járt már a fejetekben állandó öngyilkossági gondolat? Ki tudtatok mászni belőle? fórum

Járt már a fejetekben állandó öngyilkossági gondolat? Ki tudtatok mászni belőle? (beszélgetős fórum)


1 2
febr. 13. 00:16
soha meg nem fordult ilyesmi a fejemben!
38. 44e8be73df (válaszként erre: 17. - Fruzsi0929)
febr. 12. 22:55
Segítene a depressziódon, ha anyagilag jobb lenne a helyzeted, mennyi a tartozásod? Pár ezer forinttal szívesen segítenék, tudom hogy az nem sok, de sok kicsi sokra megy, hátha még valaki csatlakozna is mellém.
37. Charlize (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 19:17
Középiskolás koromban nagyon magam alatt voltam, és az azt követő években is. Azon agyaltam, hogy hogyan lehetne pisztolyom, hivatalosan, fegyverviselési engedéllyel. Nem lett, elteltek az évek. Azóta tényleg egy nagy 💩lett az életem, de már nem érdekel, egyáltalán nincsenek ilyen gondolataim. Most hogy van egy kisfiam, szintén egyedül nevelem, boldog is vagyok. Az ő életén agyalok, hogy ő ügyesebb legyen a világban, ne ennyire béna.
febr. 12. 18:58
nem
35. tumbo2 (válaszként erre: 32. - Amaunet)
febr. 12. 18:50
én is voltam nagyon szegény.volt amikor a gyerek gyógyszerére is az anyámtól kellett pénzt kérnem.de aztán csak rendbe jött minden.
34. tumbo2 (válaszként erre: 31. - Egy lány 789900)
febr. 12. 18:48
köszönöm.
33. Egy lány 789900 (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:40
Egyedül neveled? Kitartás!
32. Amaunet (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:39

Anyagiak miatt sosem esnék kétségbe. Nekem is voltak gondjaim, de mentem fizetési halasztást, részletfizetést kérni és bevállaltam minden munkát, másodállást, ami 16 órába belefért.

Szerintem csak idő és kitartás kérdése, megoldod te is. Járj utána kicsit a lehetőségeidnek!

Próbáld meg átütemezni ezeket a terheket, hogy ne egyszerre nyomja minden a válladat!

Fel a fejjel!

31. Egy lány 789900 (válaszként erre: 24. - Tumbo2)
febr. 12. 17:39
Őszintén sajnálom. Részvétem.
30. Egy lány 789900 (válaszként erre: 27. - Krisztikrisz)
febr. 12. 17:38
Köszönöm szépen
febr. 12. 17:23
Tinédzser koromban igen, gyakran. Mindent nagyon élesen érzékeltem, kritikát, negatívumot az irányomban stb. De most, felnőttként érzelmileg stabilabb vagyok, és most nincsenek ilyen gondolatok
28. tumbo2 (válaszként erre: 26. - Fruzsi0929)
febr. 12. 17:01
nálam az anyagiakkal semmi baj.mióta az eszem tudom depressziós vagyok.
27. krisztikrisz (válaszként erre: 23. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:55
Minél jobban rálátsz magadra, annál jobban erősödik az önbizalmad.
febr. 12. 16:51
Nálam nem a gyávaság, ha nem lenne a fiam megtettem volna már régen, önbizalmam lehetne fejleszteni az biztos, de az anyagiakra nincs megoldásom..miért éri meg szenvedni?!
25. tumbo2 (válaszként erre: 16. - Fruzsi0929)
febr. 12. 16:48
én szintén,de a gyógyerekben nem bízok.egy rokonom kétszer próbálta,hát kimosták a gyomrát.
24. tumbo2 (válaszként erre: 20. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:46
én gyáva vagyok hozzá.az öcsém nem volt.
23. Egy lány 789900 (válaszként erre: 22. - Krisztikrisz)
febr. 12. 16:34
Köszönöm, sajnos nincs elég önbizalmam de fejleszteni akarom magam ez ügyben.
22. krisztikrisz (válaszként erre: 20. - Egy lány 789900)
febr. 12. 16:20
Na igen, elsősorban neked kell szembenézni magaddal és értékelni aki vagy.
21. krisztikrisz (válaszként erre: 19. - Fruzsi0929)
febr. 12. 16:18

"A depressziomról nem vesznek tudomást, azt mondják lusta,tróger haszontalan vagyok."


Ezt hívják a pszichológiában bagatellizálásnak. ☹️

Amikor nem veszik komolyan a problémádat, még ítélkeznek is feletted.

Ez viszont az ő empátiakészségük hiánya.

febr. 12. 16:18

Sokszor volt ilyen

Egyébként nem vagyok nagy szent fazék. Viszont egyedül az hozott ki belőle hogy nem akarok magamnak semmilyen fizikai fájdalmat okozni. Én mindig úgy vettem, hogy ha már mások (akár igazságtalanul) is bántanak akkor legalább én ne tegyek így. Sose volt senki egy bizalmasom se akinek eltudtam volna panaszolni ami igazán bánt. Hogy megtudjam biztos forrásból hogy jól gondolom e amit vagy pont nem. Én mindenkinek akivel találkoztam csak a rossz voltam. Így egy idő után saját magam is ebbe a tudatban éltem/élek. Viszont ebből már kijutottam, hidd el neked is fog.

19. Fruzsi0929 (válaszként erre: 18. - Krisztikrisz)
febr. 12. 16:14
Abban a pillanatban repülnénk innen, mert hogy náluk lakunk. De ők sincsenek abban a helyzetben, hogy segíteni tudjanak. A depressziomról nem vesznek tudomást, azt mondják lusta,tróger haszontalan vagyok.
18. krisztikrisz (válaszként erre: 17. - Fruzsi0929)
febr. 12. 16:06
Mi akadályoz meg abban hogy a családoddal tudasd és segítséget kérj?
17. Fruzsi0929 (válaszként erre: 14. - Liliom10)
febr. 12. 16:03

Nincs olyan aki tudna mindent..a családom a tartozásomról nem tud..nem mindent magamba tartok sajnos..

Fiam nap mint nap azt látja,hogy begubozok sírok..nincs türelmem ez neki is csak szenvedés.

16. Fruzsi0929 (válaszként erre: 13. - Krisztikrisz)
febr. 12. 16:00
Köszönöm, én azon sem tettem túl magam hiányzik..mármint az az ember aki volt. De a drog és az alkohol megváltoztatta..2éve küzdök ezzel..ma annyira utolért a fizetni való is, hogy teljes padló. Beszeretném szedni az összes gyógyszerem és végleg aludni. Hihetetlen fájdalmat érzek. Köszönöm, hogy írtok.
febr. 12. 15:59
Én is voltam olyan beteg gyerekkoromba hogy már az orvosok is kezdtek lemondani rólam,de betegesen ugyan de élek. kárpótolt a Jó Isten vagy a sors. ne add fel!
14. liliom10 (válaszként erre: 4. - Fruzsi0929)
febr. 12. 15:59

Nagyon fiatal vagy ! Az életben még sok-sok örömöd lesz ! És a kisfiadnak Te vagy a legfontosabb, a mindene !!! Föl kell nevelned szeretetben !

Vannak a közeletekben testvérek, nagyszülők, barátnőid ? Tudsz valakivel őszintén beszélgetni ?


A völgyek után a hegyek következnek. Van egy mondás : " Akármilyen jó vagy rossz a helyzet, meg fog változni !"

Az elmúlt évekhez képest sokkal több jó és boldog év jöhet ! A kisfiad sok erőt kell, hogy adjon !

13. krisztikrisz (válaszként erre: 10. - Fruzsi0929)
febr. 12. 15:49

Ezek igen súlyos problémák, de a terror alól már úgy néz ki hogy felszabadultál, ami pozitívnak tekinthető.

Vannak olyan életszakaszok, amik úgy tűnik soha nem érnek véget, de egyszer ezek is véget érnek.

12. krisztikrisz (válaszként erre: 8. - Vigyefene)
febr. 12. 15:46
Ez pontosan így van! Szerintem erre próbálják rávezetni a kérdezőt is!
11. krisztikrisz (válaszként erre: 7. - Fruzsi0929)
febr. 12. 15:45
Értem. Nagyon sokszor a traumánk vezetnek vissza valódi önmagunkhoz, mert aki szenved, az nem ér rá színészkedni. Lehet hogy a kudarcaid tanítanak meg jobb emberré válni hogy felfedezd a saját értékeidet, amiket eddig nem vettél észre. (Tudom hogy nehéz!)
10. Fruzsi0929 (válaszként erre: 6. - Krisztikrisz)
febr. 12. 15:42

-11év után egyedüllét(de az a végén terror volt, ott kezdtem el tönkre menni)

-nagyon nagy anyagi problémák

-és egy nagyon beteg kisgyermek a családban akit csak én látogatok a kórházban, ez mind mind tönkre tesz

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook