Introvertáltak érvényesülhetnek ebben a világban? (beszélgetős fórum)

Én is ebbe a csoportba tartozom (ízléserm és érelkődési köröm alapján úgyszintém, a nagy társaság és a zavaró körülmények gyakran frusztrálnak) - lényeg hogy van egy nagyon kis csoport akikkel kijövök hosszabb távon, velük megvagyok nagyon jól.

Az introvertáltság nem abban nyilvánul meg nálam hogy kevesebb embert gyűjtök magam köré/viselek el egyszerre, hanem abban, ahogy a beérkező információt rendszerezem (mindent megcáfol, molekulákra szed, aprólékosan elemez stb.).

A csapatjátékot szvsz nem nekem találták ki.

Színlelni egy ideig lehet az extravertáltságot (én elég gyengén szereplek ebben a módozatban, nem véletlenül mivel halvány lila gőzöm sincs milyen egy extravertált ember - gondolkodásban legalábbis) de nem érdemes (én amúgy sem lennék mások kedvéért kétszínű magamat is becsapnám ;) ) mivel ez adottság és nem elhatározás kérdése.

Az introvertált az lehet egy szürke eminenciás is, és az nagyon értékes mindenhol.

Én is ilyen jellegű vagyok - ha nem iszom:)

(Jó ez utóbbi tényleg vicc volt.)

Se a befelé fordulásodról, se az önbizalomhiányodról nem a közösségek tehetnek, ahová életed dorán bekerültél. Ami túlmutat a habituson, azt a szüleid rontották el.

Lehet sikeres sz ilyen ember, de ahhoz neki is jól kell értenie valamihez.

Szia!

Én csak a 3. pontra szeretnék válaszolni: igen, az ember az évek során át tud alakulni extrovertált emberré, mert én is igy jártam. Aki ma ismer, el sem hiszi hogy valamikor introvertált ember voltam.

En is hasonlo vagyok hozzad. Szerintem az irodai munka nem eppen a legjobb erre...en attol meg jobban beguboztam (informatika). Persze nem kell valami uberszocialis foglalkozast valasztani, de nem feltetlenul kell kerulni az embereket, sot...

Ha gondolod irj privatot, esetleg tudnank eszmecserelni. Bar a velemenyem az, hogy nem szabad magad beskatulyazni, mar csak azert sem, mert masok ezt teszik. Az ember mindig valtozik, hisz rakenyszeriti az elet, es kevesen vannak, akik mindig nyiltak vagy mindig befelefordulok.

Sosem mondanák ki az emberek nyíltan, hogy emiatt bántanak. Inkább azt szokták mondani, hogy nem vagyok eléggé aktív, kezdeményező, csapatjátékos, vagy hogy nem megfelelő a hozzáállásom a dolgokhoz. Pedig megcsinálom a munkám és, amit kérnek tőlem. De igazuk van, tényleg nem vagyok kezdeményező és csapatjátékos. A mostani munkahelyemen is szenvedek emiatt minden nap, borzasztó.

Te is intro vagy?

Egy nagyon jó írás rólunk introvertáltakról, ha valakit érdekel:

[link]

Szerintem:

programozó, matematikus, kutató, online szakember, tanácsadó...

A mai világban egyre több az introvertált ember, nekem ezzel semmi bajom sincsen. Nem kell erőltetni a nyitást, gondolom vannak olyan emberek, akiknek a körében jól érzed magad, és ez a lényeg. Nem kell mindenki felé nyitottnak lenni, mert csak rugdosni fognak (ilyen világot élünk sajnos). Próbálj nyitni az informatikai szakmák felé, szerintem abban jobban megtalálnád önmagad, és sokkal jobban éreznéd magad. Az önbizalomhiányban pedig egy pszichológus nagyon sokat segíthet :) Én is járok, nem szégyen, sőt hasznos... inkább az szégyen, ha valaki emiatt bánt!

Introvertált vagyok, de emellett önbizalomhiányos is. Az önbizalomhiány azért alakulhatott ki, mert a világ nem tudja elfogadni az olyan embereket, mint én. Mindig mindenhol vagy kiközösítettek, vagy áskálódtak utánam. Állandóan megkaptam a munkahelyeken, hogy nem vagyok túl aktív, nyitottabbnak kellene lennem stb. Emiatt nem tudom elfogadni magam, de az alaptermészetemen nem változtathatok.

Szerintetek?

- Egy introvertált milyen munkakörben érvényesülhet a leginkább?

- Ha van köztetek intro, mit dolgoztok?

- Az évek során egy introvertált is extorvertáltabbá válik, ahogy öregszik, mert az élet rákényszeríti erre?

A magánéletben egyébként nincs ezzel bajom, vannak barátaim, párom, a családom is már elfogad. De a munkahelyeken mindig gondom volt emiatt. Irodai, adminisztratív munkát végeztem többnyire, de most váltáson gondolkodom, szeretném megtalálni a nekem való munkakört, amiben kiteljesedhetek és jó lehetek, mert eddig mindenhol csak szenvedtem.