Imádok a politika miatt összeveszni a családommal (beszélgetős fórum)

Meghallgatom, ha az nem bántás és nem akarnak belőlem bólogató szamarat nevelni. De tudom, hogy ezt kevesen értik meg, de ez van. Nem egyezik a véleményünk, de attól még nem kéne utálniuk...ha meg így állnak hozzá, akkor az a szomorú, nem az, ahogy én itt kiakadok.

Itt nem arról van szó, hogy a egyes nézetekben nem egyezünk és az a baj, hanem hogy nekik van rólam egy képük, olyanná akarnak formálni és mivel ez nem megy, ezért örihari van. Nekem nem lehet személyiségem. ott tartok, mint más 16 évesen, hogy harcolok. Más családokban nincsen ez! Legalábbis akiket én ismerek. persze mindenhol vannak kisebb viták, de ilyen szintű terror nincs egy ilyen kis hülyeség miatt. Szerintem nálatok sem.

Mindegy, lehet, hogy ezen a fórumon kellett volna kiakadnom, de ha nem adom ki magamból a dühöt, felrobbanok.

Gondolod másnak nem mondják, vagy nem mondták, hogy ameddig itt laksz...stb... de ez nem rosszindulat!

Én is hallottam éppen eleget...csak akkor nem volt "kiakadás" miatta, nem ez volt a "divat":)

Úgy beszélsz a szüleidről, mintha az elmúlt huszonakárhány éved alatt bezárva, terror alatt tartottak volna. Mi történt, hogy ez lett? Nem akarták, hogy megszüless? Vertek? Írd már meg légy szíves, hogy miből fakad ez az utálatod irántuk. Hogy irányítani akarnak? És akkor mi van? A szüleid. Ha neked lesz gyereked, akkor te is ezt fogod csinálni. Figyeled, terelgeted, utánanyúlsz, ha olyat tesz, és igen, lehet időnként beszólsz neki, mert nem úgy gondolod, ahogy ő és te az ő érdekeit tartod majd szem előtt. Legalábbis ebben reménykedek, hogy nálatok is erről van szó! És nem másról.

Van egy kolléganőm, aki 38 éves volt, amikor megismertem és azt mesélte, hogy volt egy pasija, aki felvetetett vele 4 millió Ft-t, elköltötte, majd lelépett és persze nem fizetett. Mit csináltak a lány szülei? A kolléganőmnek minden hónapban le kellett adni a számlakivonatát, a szülei megmondták neki, hogy naponta mennyit költhet, stb. És a kolléganő a mai napig csinálja, mert a tartozásból még mindig van, pedig már gyereke és férje is van. Ő tiszteli annyira a szüleit, hogy bár "megalázó" helyzetbe hozzák, de jót akarnak neki.

Úgy látom, hogy tudod te mit jelent a család, csak nem tudsz érte tenni, hogy legyen olyanod...

Én azon akadok ki, hogy 24 évesen nincs lakása valakinek.... eszem megáll!!!

Nekem sem volt sajátom, sőt nincs -a férjem örökségéven lakom, lakunk- és nem is lesz már soha...nem örököltem sok-sok milliót...és nem loptam, nem csaltam..."csak" dolgoztam egész életemben.

Pont azért írtam oda, hogy sokan, hogy ne általánosítsak. Amúgy tényleg nagyon sokszor megkapom azt, hogy ők tartanak el és azt csinálom, amit ők mondanak. Tényleg mindenre ez a magyarázat. És ilyenkor kérdezem, hogy az ÉRZELMEKKEL mi van? Tudom, hogy ebben a mai világban ez annyira nem számít, de a CSALÁDBAN? Az elvileg erről kéne, hogy szóljon! Mindegy, ez ellen úgysem tehetek semmit, ha ők ilyenek, akkor ilyenek, csak akkor legalább hagyjanak engem békén. Nem zavarom őket, nem rendezek minden hétvégén házibulit, sőt, bulizni se járok, nem szórom a pénzüket, jókislány vagyok, takarítok is, ellátom a háztartást...sőt, tanulok is és ha minden jól megy, lassan munkám is lesz, mert mindent megteszek érte. Ezek után mi a probléma? Ááááááezt is már csak azért írtam le, mert majd szétrobbanok a dühtől és muszáj kiadnom magamból. Nagyon fölidegesít ez az egész.

Nem vetítek ki semmit...max annyit, hogy félek, hogy megint belém kötnek és védekezek. Túl sok a tüske és az egész családomban olyan a hangulat, mintha aknamezőn lépkednél. nem tudod, mikor és mivel robbantod ki a bajt, csak egyszerűen kirobban.

Ez olyan számítósan, kihasználósan hangzik. Csak addig vagy velük, amíg szükséged van rájuk, aztán boldog leszel nélkülük...

Gondolkodj már egy kicsit el. A szüleidről beszélsz?

Micsoda emberek vannak! Egy másik fórum is hasonlókról szól. Siralmas...

Azokra ne hallgass, örülj, hogy nem albérletben " próbálgatod szárnyaidat"!

Tök természetes, hogy otthon laksz, és "azzal" kapcsolatban azért hallgasd meg nyugodtan a szüleidet. Ha nem szélsőséges gondolataik vannak, lehet meg is kellene fontolnod.

Én pl. hiába beszéltem a 28 éves gyerekemnek; carik rá. Tudod, hogy fáj ez nekem? Hát amit ma tettünk, nemcsak magunkért tettük! Még ha nekem jó is, rossz látni, hogy élnek sokan. Ha ennyi szociális érzékenység nincs valakiben, lehet jobb hogy otthon maradt, mert még jobban mellé nyúlna. Elég nekem itt olvasni, hogy élnek néhányan!

Te meg, durci istennő, kapd össze magad, mert nem lesz több nevetős pofi! Figyelj, nem te vagy, aki egyszer arról indított, hogy otthon nem értik meg? Ha nem, bocsi, és máris próbálok utánanézni.

Na; fel a fejjel!! :))

Hát...valamit nagyon félreértelmeztél. Az emelt hangnemre leírtam lentebb a magyarázatot. Attól, mert vehemensen beszélek, akárcsak ők, még tiszteletben tartom őket.

Eszem ágába sincs külföldre menni, Isten ments. Soha nem gondolkoztam külföldben. Nem fogom rájuk vágni az ajtót, csak boldog leszek, hogy végre nem függök tőlük és nem kell tőlük pénzt kérni semmire.

Túl nagyok az igények...de rá kell jönnöd -Neked is és a kortársaidnak is-, hogy mindenért meg kell dolgozni, kűzdeni.

Nem potyog a legtöbb ember ölébe a vakolaton kívül semmi.

Miért?...lakással együtt születnek az emberek?...

A legtöbben a szülők halála után örököltük régen is.