Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Hogyan viszonyuljak párom gyerekes viselkedéséhez? fórum

Hogyan viszonyuljak párom gyerekes viselkedéséhez? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5
47. otis
2008. jan. 25. 12:13
ha úgy csinálok, hogy "nem érdekelsz", akkor is napokig eltart. Nem mutatom ki, de totál felőröl.
46. otis
2008. jan. 25. 12:12
ilyenkor folyton attól rettegek, hogy túllövök a célon. Régebben én is sértődős voltam. Gyerekkoromban képes voltam napokig meg se mukkanni. Folyton foglalkoztak velem, ami még jobban kihozta a görcsölésemet. Aztán egyszer csak új tanítónénink lett, aki úgymond tojt rám nagyívben, amikor bedurcultam. És ez segített levetkőzni ezt a tulajdonságomat a külvilág felé. De a családdal sokáig játszmáztam még. És nem tudom, mikor hagytam fel vele.
45. Prügi (válaszként erre: 44. - Spinneli)
2008. jan. 25. 12:11
Igazad lehet, bár még nem voltam ilyen nehéz helyzetben. Eddig nálunk egy beszélgetés mindig megoldotta a problémákat...
44. spinneli (válaszként erre: 43. - Prügi)
2008. jan. 25. 12:08
simogatással nem hiszem, hogy valaha célt lehet érni, sértődjön csak be.
43. Prügi
2008. jan. 25. 12:01
Csak nehogy mégjobban besértődjön...sosem tudhatod, hogy reagálna. Lehet, hogy mégjobban elmrégesedne a helyzet. De ki tudja, lehet, hogy pont ettől térne magához :)
42. otis (válaszként erre: 41. - Spinneli)
2008. jan. 25. 11:56

hm.....


elgondolkodtató


Teljesen felvértezve megyek haza! :)

41. spinneli (válaszként erre: 40. - Otis)
2008. jan. 25. 11:54

szerintem a lényeg hogy Ő érezze nevetségesnek magát.

ha hozzádvágja, hogy mit gügyögsz neki, mond, hogy csak a te szinteden társalgok, mert úgy viselkedsz, mint egy 2 éves.

40. otis (válaszként erre: 39. - Spinneli)
2008. jan. 25. 11:47
De hogyan gügyögjek egy olyan emberhez, aki nem beszél? Tök nevetségesnek érezném magamat.
39. spinneli (válaszként erre: 38. - Otis)
2008. jan. 25. 11:45

mert az is gyerekes:)


azonos felvetés-azonos reakció:)


komolyra fordítva, az én párom és én is néha belkezdünk gyermeteg játszmákba, viszont egy kis idő után direkt átvisszük abszurdba és jót röhgünk magunkon.

Ha Ő kezd el gyerkeskedni, elkezdek hozzá gügyögve beszélni, ha gyerekként viselkedik, én is úgy kezelem.

Ez használni szokott.

38. otis (válaszként erre: 36. - Spinneli)
2008. jan. 25. 11:41
ööööööö....már miért ütném meg?
37. otis
2008. jan. 25. 11:40

nem írtam még emilt neki


Félek, hogy ha nem válaszol, akkor felkapom a vizet.

2008. jan. 25. 11:37
szerintem ugyanúgy,például ossz le neki két pofont.
35. otis
2008. jan. 25. 11:28
tutira leszerelné a fejemet a helyéről, ha megtudná, hogy holmi "komolytalan" női fórumon kidumálom a viselkedését!!!
34. Prügi (válaszként erre: 33. - Otis)
2008. jan. 25. 11:27
:)
33. otis (válaszként erre: 32. - Prügi)
2008. jan. 25. 11:25

esetleg írhatnál egy emilt a páromnak :)))


névtelenül....

32. Prügi (válaszként erre: 29. - 11a91585fe)
2008. jan. 25. 11:22
Akkor ezek szerint én nem is vagyok olyan nehéz eset, mint hittem :). Az embernek mindig a saját magával vívott harc a legnehezebb, de meg kell tenni, hogy utána sokkal jobb legyen minden.
31. otis (válaszként erre: 29. - 11a91585fe)
2008. jan. 25. 11:20

Nem is gondoltam rá, hogy a gyerekemmel ez gond lehet. Az a helyzet, hogy vannak eszközeim, ami a nevelésnél be is jönne. De én a páromat nem akarom nevelni, főleg, hogy elég kiszolgáltatott helyzetben van, amiért sok mindenért rám szorul. Nem tehetem meg pl. hogy "akkor csinálj magadnak kaját, ha engem nem tisztelsz meg annyival, hogy idejössz és velem vagy!" , mert magának nem tudja megtenni a már említett probléma miatt.


Egy gyerek esetében működhet a következetesség ilyen formája.

30. otis (válaszként erre: 29. - 11a91585fe)
2008. jan. 25. 11:13
én is úgy gondoltam, hogy elillatfelhőznék, de semmi karcsizás :))) Amúgy sincs Karcsi.. Én a kedvesembe vagyok belezúgva :)
29. 11a91585fe (válaszként erre: 25. - Otis)
2008. jan. 25. 11:08

áááááááá :) totál rólam írtál képet.Ugyanezt csináltam.Megadjam Emberem elérhetőségét? :)) Ő talán tudna adni hasznos tanácsot. :))) Türelem.Próbáld egy ilyen békés periódusban elmagyarázni,hogy ez téged nagyon nagyo megvisel,mármint a pár nap durci.Jussatok kompromisszumra.Kérd,hogy ha azonnal nem is,de kezdje rövidíteni azt az időintervallumot,amikor nem beszél hozzád,és mondja el mi a konkrét ok.Tudom sokszor baromira nehéz elmondani.Nekem szabályszerüen,hányingerem volt,ha kikellett volna böknöm egy szót.De komolyan.A kineziológusom azt hitte pszihiátriai eset vagyok.Most meg ott tartunk,hogy azt tudom mondani: Most hagyj,lenyugszom,beszélünk róla.Ő hagy.Kivár.Utána megbeszéljük.(Bár bevallom nem mindig megy símán és néha meg kell erőszakolnom magam.) Ez viszont rossz példa,mondhatni elrettentő.A gyerekem kezdte ezt alkalmazni,gy ezért is változtatnom kellett.Ha gyereket akartok,akkor ezt feltétlenül mond el,hogy a gyerek azt csinálja amit az imádott szüleitől lát. (lásd ő is az édesapjától hozta ezt).


Az illatfelhős-Karcsis beetetést finoman tálalva nem tartom rossz ötletnek.;)) Persze nem kell megcsinálni,elég ha beülsz egyedül a moziba,vagy egy kvra a belvárosba,vagy csak felugrassz egy réglátott barátnődhöz arra az időre.

2008. jan. 25. 11:03

Az én párom nem durciból hallgat, hanem egyszerűen csak hallgat. Nem mond semmit, kuka. És nálunk is a számítógépes lövöldözés meg az autóverseny a menő.

Hétfőn korán keltünk, elfáradtam délutánra, le akartam feküdni egy kicsit. Tisztára begőzölt, hogy ez tök hülyeség, mert a gyerek úgyse fog hagyni aludni. Mondom neki, hogy vigyázzon rá, ettől még jobban hisztizett.


Zavarta volna a játékban...Pfff... Amúgy aranyos, csak nagyon gyerekes...

A sok beszélgetéses terápia, hmm... Hát szerintem azt is embere válogatja. Van akire hat, van akire csak kevésbé, és van akire egyálalán nem. Nálunk ezek a fázisok is váltakoznak. Ezért aztán nagyon nehéz higgadtnak maradni egy idő után. Mikor az ember csak tépi a száját órákon át, eredmény meg semmi. Utána meg mi leszünk az aljas dögök, hogy tönkrement a kapcsolatunk...:///

27. otis (válaszként erre: 26. - Prügi)
2008. jan. 25. 10:58

azért köszi :)


Már attól nyugodtabb vagyok, hogy leírhattam a gondomat. És ezzel a nyugodtsággal újra tárgyalóképes leszek délután.

26. Prügi (válaszként erre: 25. - Otis)
2008. jan. 25. 10:53
Hmmm, hát nagyon gondolkodóba ejtett ez az ember, de per pillanat nem tudok semmi okosat írni :(
25. otis
2008. jan. 25. 10:36

durván így tudnám leírni, hogy mi történik:


....szép, csendes, békés élet---->problémám van, felhozom---->rácsodálkozik, elsötétül a tekintete----->hallgat---->noszogatom, hogy mondja el, mire gondol, miért hallgat----->aztán eldurran az agyam, és hagyom---->pár nap múlva, mintha mi se történt volna, odajön, vagy megölel, hogy többet ilyet ne csináljunk,mert nem jó----->szép, csendes, békés élet---->roblémám van......

24. Prügi
2008. jan. 25. 10:11
Szerintem is ez csak sok-sok beszélgetéssel és ráhatással lehet orvosolni.
23. Ági28 (válaszként erre: 10. - Otis)
2008. jan. 25. 10:06

Szia!

Hát ez baromi nagy baj! Így fogja a te párod is leélni az életét! Ezt látta otthon megoldásnak, és így fog eljárni ő is az életében! Meg kellene magyaráznod neki, h ez nem jó megoldás, ne legyen olyan mint az apja! Te nem így akarod leélni az életed, neked ez nem pálya! Ha szeret és veled akar élni, akkor ezt felejtse el egy életre! Különben pocsék lesz az életed, és a felét hallgatással fogod eltölteni!

22. Prügi
2008. jan. 25. 10:04
Őt nem is átnevelni kell, hiszen azzal, hogy Vele vagy, vállatad őt olyannak, amilyen. Itt már nem is erről van. Itt neki, magától kellene kicsit változtatnia, mert így, akaratán kívül is sok fájdalmat és álmatlan éjszakát fog okozni neked :(.
2008. jan. 25. 10:04
Sértődj meg te is valami apróságon, hátha veszi a lapot. Ha kifigurázod a viselkedését, talán elgondolkodik rajta, hogy milyen kis butuska.:)
20. a820912c87 (válaszként erre: 19. - Otis)
2008. jan. 25. 10:04

nem rossz :))


A baj az,hogy tudja nem tudom megtenni, mert vagyok olyan ökör hogy inkább otthon maradok vele... pedig ezt kellene... :) Bááár...még a végén eléri :)

19. otis (válaszként erre: 17. - A820912c87)
2008. jan. 25. 09:59

én már arra is gondoltam, hogy bejelentem:


"Kedvesem, amíg te nyomod a játékot, addig én elnézek a városba, moziba megyek Karcsival, úgyhogy másfél óráig biztosan le lesz halkítva a telefonom." - azzal puszit nyomok az orcájára és egy parfümfelhőbe burkolózó szoknyás-csizmás istennőként kivonulok a slusszkulccsal."


Na?! :)))

18. Prügi (válaszként erre: 13. - Otis)
2008. jan. 25. 09:57
Hű...hát akkor ő nehezebb eset nálam. Nem tudom akkor, hogy mi volna az okos megoldás. Elsőre az jutott eszembe, ha újra úgy érezné, hogy elveszíthet, akkor vajon képes volna-e változtatni, kezdetnek legalább egy kicsikét?! Csak az a baj, hogy ezt megtudd, megint el kéne költöznöd egy rövid időre otthonról, hogy kiderüljön, mit lép, tud-e végleg változtatni, vagy sem. De ez annyira drasztikus lépés lenne, hogy jó volna vmi kevésbé fájó módszerhez folyamodni... (?)
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook