Hogyan lehet kibírni ha több babádat is elveszíted? (beszélgetős fórum)

Szia!

Nekem az volt a borzalmas amikor a doki elkezdett UH-t csinálni és láttam,hogy nincs ott a baba...olyan volt mintha eldőlt volna...Borzalmas volt!Tudtam mi lesz a következő szava a dokinak...

Köszönöm kérdésed!

Azt sajnos nem mondhatom, hogy jól, de próbálok erős lenni és talpon maradni, már csak a férjem kedvéért is akit mindennél jobban szeretek! No meg a jövőbeni babánkért is!

Képzeljétek amikor a doki megmondta a férjemnek (mert kijött velem a rendelőből és ő mondta meg neki),a férjemnek ott előtte kijöttek a könnyei, bár tartotta magát én nagyon sírtam. Ott álltunk egy ideig összeölelkezve szótlanul nem is tudom mennyi ideig! Akkor nem jött be velem a rendelőbe, mert azt mondta fél, lehet nem csak én ő is érezte a bajt! Amúgy mindenhova együtt szoktunk menni, együtt hallottuk pár héttel korábban az első szívhangot, együtt voltunk tanácsadáson, annyira jó volt minden! Szerencsére most tudunk róla beszélgetni ami nagyon sokat segít. Megosztunk egymással mindent együtt küzdünk, sírunk és nevetünk....

Neked is köszönöm! Most már annyian írtátok megnézetem ezt a hormont, de mint az előbbi hozzászólásban is kérdeztem mikor kell? Most vagy , ha újra terhes leszek???

Köszi!

Köszönöm! Igyekszek kitartani, csak most még nagyon friss! Most fél évet javasoltak, hogy csak azután próbálkozzunk újra. Az most olyan hosszúnak tűnik, de hogy később minden legyen persze várunk! szóval neked is a hormon volt a gond? De azt milyen vizsgálattal lehet megállapítani és mikor. Már terhesség előtt vagy majd csak amikor összejön újra akkor kell ezt a hormonszintet megnézetni???

Köszike! Puszi

Tényleg boldog vagyok. :)

És hamarosan te is az leszel, meglátod! :) Tiszta szívemből kívánom!

Sziasztok!

Nekem már volt egy Kislányom, amikor újra babát terveztünk. Azonnal sikerült , de a 12. héten az Uh azt mutatta, 3 hete meghalt. A következő Babát 6 hetesen veszítettem el.

Legszívesebben leborultam volna a földre és addig sírtam volna, amíg meghalok. De az élet ment tovább, fel kellett állni.

Azóta már megszületett a Kisfiam, aki most 4 hónapos.:)

De a mai napig megvisel a halottak napja és a meg nem történt születésnapjuk. Az idő sokat tompít a fájdalmon, és amikor megszületett a Kisfiam sokkal jobb lett.

A progeszteront tényleg nézesd meg, nekem is az volt a baj. A Kisfiamnál az első harmadot végigpecsételtem, de kaptam az Ustogestant és a 12. hét után már nem volt gond. A végén pedig egészséges Kisbabám született.

Neked is ezt kívánom! :)

Sziasztok!

Az én anyukám, 2005-ben veszitette el ikreit...azt nagyon nehezen kezeltük..de ujra teherbe esett kb. rá egy évre..meg is örültünk neki, igaz csak egy baba lett volna...volna...de őt is elveszitette...de nem adták fel, próbálkoztak és most van egy 19 hónapos öcsém, gyönyörű, makk egészséges...így már 4en vagyunk testvérek...igaz, anyukám sem fiatal már...45 éves...és mégis sikerült neki :)

Igen ott szültem,császárral a 35.héten kevés magzatvíz miatt.Szerencsére minden jól alakult,de a naplómban megnézheted mennyi minden történt velünk.:)

Amikor harmadjára sikerült állapotosnak maradnom,(mert nálunk már a fogantatás sem ment egyszerűen)

akkor nekem is sok hülyeség megfordult a fejemben és hazudnék,ha azt mondanám nem aggódtam.

Aggódtam,de valahogy éreztem,hogy már nem történhet baj és ránk mosolyog,majd egyszer a kisbabánk.

Most indulunk sétálni,este még benézek,sziasztok!

Mindenkinek nagyon nagyon köszönöm a sok kedves hozzászólást! Mindenkinek fogok még írni, örülök, hogy ilyen sok ember van akire lehet számítani! Én is mindannyiotokkal együtt érzek! Köszönöm, hogy segítettek!és gratulálok annak aki azóta már édesanya! Most mennem kell, de még fogok írni és elfogadok minden segítséget!

Köszönöm a tanácsokat a párommal nagyon szeretjük egymást és nem adjuk fel a dolgot! Szerencsére nem hibáztatjuk egymást, sőt ő mondogatta, hogy magamat se hibáztassam...Igazatok lehet majd az idő is segít, és most már úgy látom ti is! Ezt nagyon köszönöm! Mindenkinek pusszi!