Hogyan kell túlélni egy szakitást 8.év után? (beszélgetős fórum)
Jó reggelt !
Én komolyan irigyellek , ha így érzel!! "Tovább kell lépnem"
Én szenvedősebb vagyok !!
Légy meggondolt, most jön az , hogy mindent megigér és birtokolna és mindent megbán,...a férfiak másképp vannak összerakva..8 év nagy idő, nagy volt a ávolság is, és sok is!!
Csak óvatosan!!
Jó reggelt:)
Holnap találkozom a sráccal,majdnemhogy úgy érzem magam mintha megint 16 éves lennék:D
Tegnap is felhívott az Ex-em,és nem tudom azt mondani,hogy nem fáj amikor hallom a hangját.
Azt mondja nem akarja elhinni,hogy már nem szeretem,és hogy ilyen hamar továbbléptem.
Pedig még nem léptem tovább,csak nélküle kell terveznem a jövőm,mert rá már nem várhatok.
megpróbálok óvatosan élni,meg is fogadtam,hogy bármit is teszek mindent kétszer is átgondolok előtte...úgy érzem ezt be is tartom és tudom mit csinálok.
Képzeljétek Ex-em jön holnap haza,(közbe meg nem is kellene most jönnie elvileg).Kérdeztem,hogyhogy most jön,azt mondta,nagyon hiányzik neki a kislány és azért jön,hogy megölelgesse meg szombaton el is viszi magával.De szerintem tervez valamit,mert holnap után lesz a szülinapja és nagyon érzem,hogy valami történni fog.
hugika, nagyon örülök, hogy jobban vagy!!
Azért óvatosan élj, és próbálj nyugalomban lenni...ne kapkodj!!
Ilyenkor még nagyon sérülékeny az ember lelke!! Építkezz!!
Arra nagyon jó,hogy visszakaptam az önbizalmamat,egyetlen perc alatt ahogy megláttam:)
Érdekel a srác,pedig soha nem gondoltam volna,hogy ilyen hamar túl leszek rajta.
Egyébként hívogat az EX-em is,még mindig békülne.
Tegnap elmondtam neki,hogy mi történt szombaton.szomorú volt.De neki előbb kellett volna gondolkoznia.
Azt mondta most érzi csak igazán,hogy elveszíthet ha nem tesz valamit,de én mondjam meg hogy mit tegyen mert ő nem tudja.
Én erre csak annyit mondtam,teljesen mindegy mit teszel,mert azt már nélkülem fogod tenni.
Melyik része volt romantikus?
Kiváncsi vagyok:)
no ez az drágám ! !
Nekem is van egy aki hívogat és baromi jó !
Sziasztok:)
Múlthéten csütörtökön képzeljétek olyannyira ki voltam bukva,hogy azt írtam neki hogy jöjjön haza.
Jött rá válasz is,hogy ő sem bírja tovább és hogy majd holnap megbeszéljük.Elképesztő megkönnyebbülést éreztem,majdhogynem boldog is voltam és azt gondoltam képesek leszünk újrakezdeni..
Másnap megint kételkedtem,de úgy gondoltam ha este hívni fog majd ő megnyugtat,hogy minden rendben lesz....nem így történt!
Nem hívott se engem sem a gyereket azóta és ma vasárnap van.
De tegnap történt valami
Elhívtak este kicsit szórakozni....anyukámra bíztam a kislányt és elindultam.
Hatalmasat buliztam,régen éreztem magam ilyen jól.
De történt más is,olyan amire most még nem gondoltam.Megtetszett egy srác,rögtön ahogy beléptem az ajtón és én is tetszettem neki...beszélgettünk,nevettünk,telefonszámcsere meg hasonlók.
Ma eszembe se jutott az EX-em,sokkal inkább ez a srác..pedig nagyon friss és nem is biztos hogy lesz belőle valami...
De a lényeg az,hogy most már nem várom,hogy hívjon az EX-em,nem várok tőle semmit..fáj még mert elszomorodok ha eszembe jut,de az már kevés...és most úgy érzem ez is hamar el fog múlni.
Lányok,vége az önsanyargatásnak,az önbizalomhiánynak,de az életnek nincs vége,és meglátjuk,hogy ki nevet a végén:)
kedves !
Az én istenem kísérjen utadon és a szerelem lámpása neked utat mutasson !
Menni fog ,hidd el menni fog ,nekem így egy hónap után már sokkal jobb !
ne tünj el ,írj ! és persze hogy segítünk az ember egy vadidegentől sokkal többet kap néha mint a családtagoktól !
Sziasztok.
Két nappal ezelőtt,megbeszéltük...illetve én mondtam neki,hogy nem akarom folytatni....
Szó nélkül elfogadta,de sírt....még soha nem láttam őt így sírni.
Azt mondta nem erőlteti tovább a békülést,mert tudja,hogy én őt gyűlölöm azért amit tett.
Azt mondtam,nem gyűlöllek,csak fáj...nagyon fáj.
Aznap sírtam utoljára...sírtam az emlékeinkért,sírtam az életemért,kisírtam magamból mindent.
Nagyon nehezemre esett neki nemet mondani,de valahol éreztem és érzem,hogy mennem kell..
Nagyon sokáig fogok még rá gondolni,még most is minden percben ő jár a fejemben.
Nem haragszom rá,hisz ő is csak ember és tévedni emberi dolog.Más kérdés,hogy nekem nem megy az,hogy még egyszer egy ágyban aludjunk...pedig hiányzik az érintése,az ölelése,maga a jelenléte is.Hiányzik a hangja,a keze,a szeme,a mosolya mindene.
Az fáj még,hogy ő nem félt,hogy elveszíthet minket,és tudom,hogy most jött rá kiket és mit veszített,csak már késő.
Most visszagondolva nagyon szép 7 év volt,sok gonddal de mindent megoldottunk,együtt.Mindig mondtam neki,hogy én mindent megbocsátok,csak a megcsalást nem.Mert ez az egyetlen egy élethelyzet amit nem tudunk együtt megoldani.
Így marad egy ideig a fájdalom,az emlékek,de tudom elmúlik és egyszer majd jön más.
Azt tudom,hogy most egy jó ideig nem kell senki...de azt is tudom,hogy nem szabhatom meg az időt,hisz a szerelem lecsap ránk,akkor amikor ő akarja,és akkor már tényleg el fog múlni minden fájdalom.
Szia !
régen láttalak ,jól vagy ?
Jaj lányok,nem tudom mit csináljak:((
Azt mondta ha mi nem vagyunk vele nem akar élni sem,sajnál mindent,megbánta,bele van betegedve a dologba látom rajta.
Én mégse tudom mit tegyek.Szeretem,borzalmasan hiányzik,de nem hiszem hogy menne.
Ha kibékülnék vele mit gondolnátok?Azt hogy milyen hülye vagyok?Én nem akarok így végig menni az utcán,hogy mindenki ujjal mutogatna,hogy biztos csak a pénze miatt békülök ki vele.Esküszöm már azt sem érzem hogy élek,6 kg-ot fogytam 3 hét alatt,lázam van,érzem hogy az ideg tombol bennem.
Belehalok:(
kedves a te döntésed, de tudod aki ezt egyszer megtette hol a biztosíték hogy többet nem fogja ,rés támadt közöttetek és ezt nem így kellett volna betömnie !
nem tudom mi a jó én sem azt tudom nekem nem ment hogy hozzám érjen mert csak az jutott eszembe most melyik vagyok én az első vagy már onnan jött mert mondani lehet bármit!
Nem kell és akarok megalkudni, ettöl többet érdemlek tiszteletet és megbecsülést aki félre dug az se nem tisztel és nem becsül ezért én igy 1.hónap után sem engedem az enyém haza, sőt minden nap erősödik bennem a dolog hogy jól döntöttem !
Egyébként dolgoztam és ritkán tudtam géphez ülni !
Nem fogsz, meglátod! De ha csak ezt hajtogatod, akkor komoly problémáid is lehet, egészsség, depresszió és még sorolthatnám!
Könnyü azt mondani, hogy legyél erős, de annak is kell lenni! Magadnak mutasd meg, hogy nem vagy függő egy másik embertől, lelkileg! Huncutkodjál, flörtöljél, fedezd fel magad újra! Mutasd meg magadnak, hogy élsz és élni fogsz és nem is akárhogyan! Sokan túl vagyunk rajta, nehezen,sirósan és fájadalmasan!
Inkább csak ezt mutatom,hogy erős vagyok.....hisz érzem,hogy bele fogok pusztulni.
Rengeteg időm volt gondolkozni,és tudom,hogy a mi kapcsolatunk már jobb nem lesz....mitől is lehetne jobb..
Az,hogy én szeretem őt az nem indok,és nem elég arra,hogy újrakezdjem.
Azt mondta,nem baj hamég most nem is hiszek neki,ő meg fogja nekem mutatni,hogy még van egy esélyünk....meg,hogy nagyon sokan túlléptek ezen mégis együtt vannak...csak sajnos én én vagyok és nem más.
Na xiaxtok.
Senki nem ír,de azért leírom mi a szitu.
Szóval vasárnap visszament,közbe minden kis apró dolog miatt felhívott,megkértem,hogy hagyjon békén.Tegnap beszélgettem vele 4 órán keresztül.
Azt mondta bocsássak meg ő szeret ő mindent megbánt,ő velem akar lenni,soha nem akar elhagyni stb.
Azt mondtam nem!
Azt mondta hogy ő akkor is mindent meg fog tenni,hogy én megbocsássak neki.
Ez ment 4 órán keresztül.
Ma írt smst,hogy talált itthon munkát,ha gondolom már holnap hazajön végleg.Telefonszámokat cserélt,mind a kettőt.
Mégis rengeteg kétely van bennem,nem tudom azt mondani,hogy kezdjük újra....pedig esküszöm a szivem szakad meg...
Sziasztok.
Nem volt jó a netem ezért nem írtam mostanában.
Tegnap az apjánál volt a kislány,én meg elmentem tesómékkal a szüretibálba,mikor délután hívott megkérdezte hol vagyok....mintha érdekelné,hogy mit csinálok...a kapcsolatcímkénket sem igazolta vissza,nem tudom mit gondol de már kezd elegem lenni...az lenne a jó ha többet nem is látnám.Este megkérdezte nincs e semmi baj,vagy szükségem van e valamire.Annyit mondtam neki,hogy ha lesz is ő lesz az utolsó akitől én segítséget fogok kérni.Direkt bezártam én is a kaput,hogy ne jöjjön be,de a gyerek meg akarta mutatni a szobáját....beengedtem.Elhozta a lakásból a cuccaimat is,pedig úgy tűnik valamit akar.viszont én csak azt szeretném,ha szépen elszivárogna az életemből
De tegnap reggel is volt ,én is sírtam mikor elment de már kevesebbet.
Az is igaz nem szóltam hozzá egy szót sem ,ült még egy kicsit és aztán csendben felállt ,elment !
Azt hittem jobb lesz, és jobb is csak fáj, meg az zavar még hogy nem érti meg hogy nem kell a szerelme ! Mindennap benéz ha nyitva felejtem a kaput, ez is szörnyű érzés sosem zártuk eddig !
nem gondoltam arra hogy pénzéhes vagy !
szimplán csak arra hogy örülök hogy már ezzel foglalkozol és nem sírsz