Házasság, hűtlenség, megbocsátás (beszélgetős fórum)
Őszinte elismerésem! Képes voltál magadért és a másikért felülemelkedni a sértődésen, megbántottságon. Kevesen képesek erre szerintem. Sok kitartást kívánok!
Sziasztok!
Az én megcsalatásom története már két éves, így legalább már van egy kis történelmi távlata.
Én szinte szóról-szóra, azt a „módszert” alkalmaztam, amit pszih leírt! A visszacsábítást! De nem azért mert annyira „okos” voltam, sőt, ha akkor az eszemre tudtam volna hallgatni, biztosan nem úgy csinálom! Egyszerűen ösztönösen éreztem a saját felelősségemet is, és azt is, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy a házasságunkat megmentsük!
Én nem állítom, hogy minden megcsalás esetén beválik a „megcsalt fél pedálozik” hozzáállás, mert minden megcsalás, minden ok, minden szereplő más és más!
Az „elhanyagolás” elég tipikusnak mondható oka a megcsalásnak, de én azért nem tekintem ezt felmentésnek, hiszen az elhanyagolás oda-vissza megy! Szerintem olyan nincs , hogy csak a feleség hanyagolja el a férjét, bezzeg a férj a tenyerén hordozza, neadjisten’ segít a munka-gyerekek-háztartás-stb. szekér tologatásában is.
Szóval, az elhanyagolásnak is oka van, de ez szintén nem mentség az elhanyagolás tényére!
Egyetértek azzal, hogy ha sok évi házasság után felbukkan egy harmadik, akkor valóban nem vádaskodni, szemrehányni, duzzogni kell, hanem átgondolni, hogy akarom-e folytatni, hogy jók-e alapvetően a házasság alapjai és ha igen, akkor büszkeséget, sértettséget, fájdalmat félretéve mindent megtenni azért, hogy rendbetegyük! Ketten! Nem csak a feleség!
A fájdalommal nagyon sokáig elbíbelődik az ember, azt hiszem, hogy az árnyékként kísér hosszú évekig.
Lényeg, hogy visszataláltál, és rendbe tudjátok hozni a dolgaitokat, persze közös erővel. Azért ne arra várj, hogy majd a melletted élő erőlködik csak. Máskor pedig ezzel a "harmadikkal" azért vigyázni kell, ki tudja hátha nem is gumiból van (feltételezem nem a fiókból kaptad ki), és neki is vannak érzései. ;)
Én úgy gondolom, hogy megbocsátani mindig lehet. Miért ne? Milyen alapon gondolnánk azt, hogy egy embert egész életre kisajátíthatunk, hogy csak a miénk lehet. Amíg az ember szerelmes úgysem tekint másra, de az egy "más" állapot. A szerelem idővel csitul, átveszi a helyét a szeretet, tisztelet, megbecsülés. Itt kell nagyon vigyázni, hogy ez az állapot megmaradjon, ne legyen unalom, egyhangúság, nemtörődömség. Mert akkor jön a baj, mint a példában is írtam. Jön a másik szerelem. De még akkor is rendbe hozható a házasság, ha mindkét fél felismeri, hogy valójában szeretetben élnek, csak "ellaposodott" a kapcsolatuk. Erről mind a ketten tehetnek. Miért kellene csak az egyiket hibáztatni? Az egyik hanyag volt a másik gyenge. Ezek mind emberi tulajdonságok. Én megbocsátom a hanyagságodat Te bocsásd meg a gyengeségemet. Rendezni lehet a dolgot. Felesleges sértődősdit játszani.
Örülök, hogy Te is így látod. Legtöbb férfi nem nagyon beszél a problémáiról. A férfiak a problémákat megoldják. Jól- rosszul, de megoldják. Nyilván rossz megoldás, ha máshol, nem otthon keresi megoldási lehetőséget, ha szereti a feleségét. De ez nem azt jelenti egyértelmüen, hogy el akarja hagyni. Mint írtam, bizonytalan. Vár. Érzi, hogy végre valaki foglakozik vele. Ha a feleség most meg akarja menteni a házasságot, meg tudja tenni, de nem egy kupac szemrehányással. Abból volt elég eddig! Bizonyítsa be, hogy szerető feleség. Tudom: fordított gondolkodásnak tűnik, de a férfi szempontjából EZ A HELYZET.
Igen. De nagyon nehéz tudomásul venni, hogy valójában Te sem és téged sem szerettek igazán éveken keresztül, még ha úgy hitted is. Pedig ha belegondolok ez a helyzet. Ezért jöhetett a harmadik.
Gyorsan elolvastam az utolsó 3 oldalt. Igazán büszke vagyok rá, hogy ilyen magasröptű eszmecsere került fel a "fórumomra". Annak meg külön örülök, hogy az "erősebbik" nem képviselői is hallatták a hangjukat.
Nincs csak fehér vagy csak fekete. Bizonyára én is elhanyagoltam a(z "öregecskedő" :) (45)) férjemet. Sajnos ő nem hozzám fordult a problémájával. Mindemellett nem tartom elhanyagolhatónak Évike szerepét sem. (Jó lenne, ha végre meg tudnék neki bocsátani. Sajnos egyelőre nem sok esélyt látok erre.) De az tuti, hogy ha én engednék a büszkeségemnek és azt várnám, hogy a férjem csússzon-másszon előttem bocsánatért esdekelve, akkor nem lenne esélyünk együtt tovább. Nekem kell nagyon akarnom, hogy helyre jöjjenek a dolgok. Csak sokszor nehéz akarni.
Egyébként elvileg ő sem szerelmet keresett. "Pusztán szex"-nek indult a dolog. Csak az ember nem gép.
Sok igazság van a leírtakban. Tapasztalatból tudom. De azt is, hogy végigcsinálni sokkal nehezebb, mint azt bárki is hinné.
Ma csupa "tartalmas" beszélgetésed volt asszem... remélhetőleg a döntés is NEKED megfelelő... és remélem segítettem benn kicsit.
Hja, és tudod, ha valaki szeret valakit, nem is hagyná, hogy a szeretett fél hülyeséget csináljon, az azt nézi, hogy NEKED mi a jó hosszútávon... és talán gondolkodott is rajt, legalább annyit mint Te.
;)
Evvan...
(hahaha, már megint a barátnő irkál összevissza...: )
Szóval rövid póráz ...... akkor csak szépeket írjál, és persze igazat! ;o)))))
Akkor üdvözlöm Őt is! :o)))
ja még egy kérdés az előbbi hozzászólásomhoz kapcsolódóan:mi a bánatért k.r félre a drága férjecske ha annyira szerelmes?miért nem mondja meg a feleségének hogy irántad már nem érzem a lángolást,és miért nem megy akkor ahhoz akibe szerelmes???szerintem egy gyáva alak,aki fosik a kővetkezményektől..én inkább elhagynám a páromat ha megtetszene más..mert ha valaki megcsal valakit egyszer megteszi tőbbszőr is..100ból 98esetben...
Szisztok, mennem kell. Köszi a tartalmas beszélgetést.
csak a szoknya széle van rajtam! :)
Nem hiszem, hogy komolyan mondta. Mindenkinek vannak rossz és jó napjai Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. Túl kell élni.
Nagy a monitor, és közel van hozzám, mindig közel, a szoknyája széle mindig hozzám ér. :)
Természetesen. Csak így lehet.
és azt is mondja, hogy ha egyszer ilyen bizonytalan leszek, hogy vele maradjak-e, hagyjam el... ezt most megkaptam. :O
Naná, hogy érdekli. Igazi nő!
És milyen messziről tud olvasni? ;o))))
Akkor a szerető az szerelem (lenne)?
Nem felügyelet, olvas (mármint újságot), csak néha idenéz. Azt mondja, érdekli a téma.
Felügyelet alatt írsz :o) De tényleg vigyázzatok egymásra. Olyan nehéz IGAZI-t találni.
Belegondolva, ha nem lenne IGAZI az igazi... bármikor újra indítanám az életem, barátnő bólogat (csak úgy mertem leírni), hogy bizony ő is! De vigyázunk egymásra, amíg lehet, mindig, remélem... ő is reméli. :)
Hmmmmmm ...... sejtem, mit írnál ..... férfiszemmel ...... :o))
Az érzelem mentes szex nálam sem működik. Pedig férfi vagyok. Azt mondják egy férfinál ez normális lenne. De én sose voltam. Miért most kezdeném :o)
öööööö ..... az sem baj, de azt akartam írni, hogy az nem baj, hogy férfi módra gondolkodsz, csak nézd meg a nő oldaláról is a szitut. :o))
Férfiszemmel .... ezt most nem fejtem ki! :D
További ajánlott fórumok: