Hallgatnak az angyalok (beszélgetős fórum)

Ja és Pestre 56 után vitt először Édesapám, nem köhögtem, sajnáltam a lerombolt házakat. Igaz nem sokra emlékszem...57-ben még a Balatonban is volt alkalmam pancsolni :)

A Margitszigeti Nagyszálló fagyija szuper volt, a Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő-ben töltött idő meg pláne :D

Talán a Szentkirályi utcában ma is látszanak a lövedékek helyei...rég jártam A Pázmány Péter Kat. Egyetemen.

Jól tetted! Köszönjük. Ne vedd a szívedre.

Mindig lesz olyan, aki több álmot lát bele, egy egy írásba. :)

Ha megnézed, akkor nincs olyan cikk, amibe ne rondítana bele egy/több kritikus. :D

Bocsánat! Nem húztam le senkit! Nem Budapesten lakok. Sok felejthetetlen nyarat és telet töltöttem a Bezerédi utca 3-as szám alatt élő nagynénémnél, a Hegedűs Gyulai, Ó utcai rokonoknál, a Rákóczi úti levelező társamnál és nem is fulladtam meg! Ott a kép egy másik országból a szülővárosomról.

Nem akartam meghatni, megsérteni senkit csak úgy jöttek az emlékek..kérdések...

Nagyon szép. Előttem láttam a világra csodálkozó kislányt, ahogy írtad.

Nekem tetszett az írásod, üde folt volt.

Bocsánat, hogy nem hat meg, ahogy a szeretett helyedről írsz. Pedig tudom, hogy a lényege az írásodnak az volt, hogy meghatódjunk több dolgon is.

Romantikusnak, meghatónak kellene látnunk a leírt tájakat és utazást, a gyermekkorodat.

Biztos szép emlékeid vannak. És itt jön az, ami miatt nem hat meg az írásod.

Miért úgy akarsz másokból hasonló érzéseket kiváltani, hogy közben lehúzol másokat, más helyeket, stb.

Igen, ez az ország (Magyarország), sok külhoni magyarnak adott egy új életre lehetőséget. A legtöbben abba a büdös Budapest nevű fővárosba vetették meg a talpukat, amitől neked köhögő rohamod lett. Mikor is volt ez? Biztos így van. Nem vonom kétségbe.

Én Budapesten születtem és itt élek azóta is. Nem köhögök, akkor sem, ha visszatérek egy vidéki szabadság után. Nem a belvárosba kell élni, ahol 1 méterenként pöfögnek az autók...