Fiatalon szülni (beszélgetős fórum)

Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy aki később vállal gyereket (sok-sok okból, tanulás!, munka...), annak nagyobb eséllyel van lehetősége akár borítékot is adni, mivel van miből jó esetben. Persze most tudom, jönnek azok a kommentek, hogy neki x évesen se volt, stb, de 18 évesen még az esélyed sincs meg a szüleid nélkül.

És igen, tudom, hogy ez így elég tré helyzet. Az én dokim pl. sose kért a szülésért pénzt, pedig nagyon profi szakember, "megtehetné". Ilyen is van.

Szóval lehet magunkat vállon veregetni, hogy 18 évesen vállaltam gyereket, de akkor maradjunk ennyiben. Ne kezdjünk siránkozni olyan dolgokon, amik viszont egyenesen következnek az életkor adta sajátosságokból.

Mert minden tiszteletem azoké a lányoké-nőké-anyáké, akik ilyen fiatalon bele mertek vágni, és KÜZDENEK, mindent megtesznek, hogy rácáfoljanak azokra a dolgokra, amiket mi is többen leírtunk, és nem keseregnek a döntésük következményein, hanem vállalják, hogy ezt is meg lehet csinálni, anélkül, hogy okolnának bárkit vélt vagy valós sérelmekért, hiányosságokért!

Köszönöm az összes hozzászólást! Elsősorban szülés felkészítő tanfolyamnak volt díjja. Hogy mennyi azt nem tudom, mert így nem is érdekelt. Másodszor azért fogadni több tízezerért dokit, hogy gátmetszést végezzen meg összevarrjon... Szerencsém volt, mind a kétszer rendes volt a doki. Na meg ha nem ér be... Azonkívül meg ne azon múljon valaki tájékozatatása, hoyg elmegy a tanfolyamra vagy sem. Hallottam már olyat, hogy azért mert valaki már nem először szül nem is mondtak el neki, semmit mert neki tudnia kell!

Tény, hogy az elején felelőtlenül vállaltam be a gyereket, DE a gyerekek velem vannak, én nevelem őket, nincs másik gyámjuk, Amire szükségük van megvan nekik, ügyesek, rendesen fejlődnek. És senkinek semmiért nem adnám őket, mert az enyémek, én vállaltam fellelőséget értük, én vállaltam, hogy életem végéig velük leszek és fogom a kezüket!

Köszönöm!:-) Pontosan, ritkaság. Nem a rosszindulat szólt a kommentemből, de látom páran azért rendesen félre értitek. Semmire nincs valóban biztosíték, de úgy gondolom a mai fiataloknak nem poénból tolódik ki a teherbe esés. Nem kell Glóriát állítani a tizen és huszon évesen szülőknek sem..de amúgy statisztika mutatja, hogy a később szülő nők és gyeremekt vállaló párok azaz 30 éves kor felettiek kevesebbje válik el és kezd új életet. Ezt meg bocsika de le kellett írnom. Az pedig nem az én hibám, hogy nem tudnak orvost fogadni egyes nők a szüléshez és a dokik plusz borítékok nélkül, nem igen foglalkoznak...már elnézést, de amúgy bármennyire fájdalmas ez a keserű igazság. Valószínű több türelmet és segítséget kapott volna a cikk író hölgy is, ha van fogadott orvosa, ami nem volt. Másik meg az, nem hinném, hogy egy tizen éves nő és férfi áll már úgy anyagilag, hogy gyereket vállaljon, megcsinálni könnyű elvileg legtöbbeknek, felnevelni meg nehéz. Ha valaki vállal gyereket, magának vállalja és ne a szüleinek, nem nekik kötelességük azt is megfinanszírozni.

Ha tetszik ha nem ez is igaz...magadnak szülj és ne anyádéknak, mert amúgy nekem biztosan ciki lenne, ha úgy tudnám nevelni, hogy anyámékra szorulok. Másik kérdés, ha ez az önzetlen segítés sosem lesz rám kiabálva, de adódhatnak életben még olyan helyzetek amikor sajnos előfordulhat a szülő gyermek ráolvasás...

Viszont gratulálok mindenkinek! Én úgy gondolom, egyre kevesebben vállalnak fiatalon szülést és talán nem azért mert bénák és teknődugóóók, talán azért, mert megfontoltak! Ugyanolyan elismerés 30on felül és 40en felül szülni, mint 10-en és 20-on...senki sem különb a másiknál!

Nem tudom, ebbol mit akartal kihozni.

az viszont tulzas, hogy masokat okolsz, mert csesztel felkeszitesre elmenni, vagy kerdezni. Tobbek kozt itt kezdodik a felnottseg. Es ha tanulok voltak bent, akkor 10000%, hogy alairattak veled mikor befekudtel, hogy hozzajarulsz a medikusok jelenletehez. Ezen felul illembol megkerdezik, de tanulokorhaznal ez alap. A nagylanyok elolvassak, hogy mit irnak ala.

Nem azt mondtam, hogy magára vessen, hanem azt, hogy ha volt lehetősége, és nem élt vele, akkor később miért kell háborogni, hogy nem tudta??

Azt gondolom, hogy a felelősségvállalás ott is kezdődik, hogy ha TUDOM, hogy valamihez nem értek, és segítség kell, akkor teszek érte, hogy legyen. És nem csak az anyám, testvérem, védőnőm, akárki.

Ha ott vagy AKÁRHÁNY évesen, hogy terhes vagy, szülni fogsz, de semmit nem tudsz az egészről, sem a gyerekgondozásról (és akkor még a nevelésig el se jutottunk), akkor nem az a felelősségteljes gondolkodás, hogy igénybe veszem a lehetőségeket, amik adottak???

Nálunk a kórházban volt szülésfelkészítő, én se mentem. A szülésznők és a csecsemősnővérek tudták, hogy én nem körzetes beteg vagyok, hanem egy bizonyos orvos miatt járok a kórházba, feltételezték, hogy részt vettem az általa tartott felkészítő előadásokon is. Elmondtam, hogy nem. Nem háborodtak fel a segítségkérésen se, én meg nem háborodtam fel, hogy természetesnek vették, hogy jártam oktatásra.

Megjegyzem, más forrásokból igyekeztem mindenre felkészülni, még akkor is, ha mindenre teljesen nem lehet.

Teljesen mindegy, hogy felkészítő tanfolyamon vagy máshonnan szerzed meg a szükséges ALAPinfókat, valahonnan igenis meg kell. Ha az a saját édesanyád, kismama rokonod, barátod, akkor tőle. De az szerintem igenis elvárható, hogy ha valaki szülőségre adja a fejét, akkor szexen kívül mást is tegyen a gyerekéért.

Az, hogy mikor válik el valaki, vagy mikor nem, valóban nem korfüggő. De sajnos nagyon kevés olyan példát látni (én a környezetemből pl. eggyel se tudok szolgálni), hogy két épphogyfelnőtt összejön, gyereket csinál és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Az én véleményem az, hogy a cikkírón látszik, hogy még nagyon fiatal, és az is, hogy hiába a két gyerek, a felnőttséget felelősségvállalást azért még messze nem érte el olyan szinten, mint azt gondolja...

"kiérződik belőle, hogy nem volt fogadott orvosod sem, ami azt eredményezi ami történt is ...lettél egy tucat éppen szülni készülő nő."

És akinek nem volt fogadott orvosa, az dögöljön meg? Nem mindenkinek van fölösleges párszáz eurója fogadott orvos zsebét tömködni, és minden embernek kijár ugyanaz a figyelem és törődés egy állami szférában-kórház, annak is, aki nem csúsztat extra pénzeket!!!

24 évesen szültem nem voltam szülésfelkésztőn,nem is éreztem hátrányát.Persze aki nyugodtabb tóle,az menjen,de úgy gondolom minden ösztönből jön,és jött is.Én nem kérdeztem meg ehetek-e,ihatok-e,mert innom kellett,és kapkodtam a szőlőcukrot is néha.Ha pisilni kellett,szóltam,és elmentem a mosdóba.Tolófájásnál meg mindenkinek mondják mikor nyomhat mikor nem (az már más tészta,hogy sokszor nyomsz akkor is mikor nem lehet de nem bírod ki)

Én nem bántanám azért mert két gyerek van két apától.Ahogy lentebb is írták már,szinte kapásból vágná rá az ember,hogy azért mert fiatalok,de manapság amennyi válás van,pont nem mondhatunk emiatt ítéletet...

Az első babámat 19 évesen szültem. Sajnos a szülére nem lehet felkészülni...... :/ Fogadott orvosom volt. Csak éppen a szülésnél nem volt jelen. /éppen vidéken tartott előadást/

Az ember mikor fiatal azt hiszi megtalálta élete párját és, hogy minden rendben van. Miután már a baba ott van akkor derül ki, hogy semmi nincs jól.

Sajnos az hogy ki meddig marad a párjával az nem korhoz kötött! Másfél éves volt a kislányom mikor a VOLT párom megcsalt! Ennek több mint 6 éve. Most viszont boldogan élek a jelenlegi párommal és van egy közös pici lányunk. Szóval nem szabad feladni.Rám is furcsán néznek hogy 2 gyerek 2 apa?! Én sem igy terveztem de legalább boldog vagyok. Sokan inkább maradnak a jelenlegi párjukkal boldogtalanul, csak ne szóljanak össze a háta mögött!

válás sajnos sokkal későbbi életkorban is előfordul, ez sajnos nem mércéje az akkori felelősségteljes döntésnek, bár nagy a kísértés, hogy az ember rávágja: na ugye, fiatalon házasodtak, el is váltak....

Azzal viszont nagyon nem értek egyet, hogy aki nem megy tanfolyamra, az magára vessen, ha semmit nem tud... én sem voltam, de a szülésznő mindent mondott - igaz, kérdeztem is -, hogy mit lehet enni-inni és mennyit, valamint időről időre felajánlotta a szülőágyon az ágytálat, hogy pisiljek nem mászkálhattam). És úgy gondolom, hogy ez a feladata is, és igenis elvárható, mint ahogy az is, hogy szóljanak, ha nem nyomhat az ember, és akkor is, ha nyomnia kell, és figyelmeztessék arra, hogyan vegye a levegőt. Szerintem aki volt tanfolyamon, élesben annak sem árt az emlékeztető...

Régen nem volt szülésre felkészítő tanfolyam.:)Ma is rengetegen szülnek 18 évesen.Én is annyi voltam,amikor az első fiam született.2 apától? Hát...nem szerencsés az biztos.De vigasztaljon a tudat,hogy van,aki 40 éves szül 3 apától.Csak a 18 évesen felháborodnak,a 40 évesen meg nem..:)

Nincs veled semmi furcsa,ami másik 100 kismamával meg ne történt volna!:) Jó egészséget,és még 5 gyereket kívánok!:)

Sok dolog eszembe jutott az olvasáskor.

Alapvetően abban igazad van, hogy nem lehet minden terhességet/szülést/gyereket egy kalap alá venni. Ez ok.

Az is, hogy minden anya tegye azt, ami a saját gyereke számára a legjobb.

Viszont: te nem kértél a szülés-felkészítő tanfolyamból, utólag ne legyél már felháborodva, hogy nem voltál, és mindenre egyedül kellett rájönnöd.

A másik pedig: neked talán ez kellett a felnőtté váláshoz, hogy 18 évesen szülj egy gyereket valakinek, aztán kicsivel később egy másik férfinak. Nem tudom, mi történt az első apával, de az írásod alapján feltételezve, hogy él és virul, az én nézeteim szerint nem ez a felelősségvállalás netovábbja...