Fiatalon rossz házasság. mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Csatlakozom minden hozzászólásához, jól írta!

Buta és értelmetlen, féltékeny, agresszív!

Csak nehogy a fal egyszer Te legyél!

Hát,a naponta találkozunk,vagy a jóba vagyunk között van különbség.Ha anyósod ekkora zsarnok,nem tudom a gyerekeiben ez milyen nyomot hagyott...

Úgy értettem,hogy milyen a kapcsolatuk,hogy mennyire közeli mennyire bizalmas bensőséges.

Mert ha egészségesen normálisan gondolkozna,akkor nem fordulna meg ilyesmi a fejében,hogy azért mert a gyereketek sokat van a nagyszülőkkel,majd Őt kevésbé szereti,vagy ne tudná ki az apja.Később a napja nagy részét majd az oviban tölti,akkor az óvónénikre lesz féltékeny,hogy Őket fogja jobban szeretni?Ez butaság.Na és írtad az is,hogy kissé agresszív,hát ez sem túl jó,valami oka ennek is van.

Persze nem írtad,hogy a Te szüleiddel konkrétan milyen a kapcsolatotok,csak annyit,hogy jó.Ami nagyon is okés,ha az ember tud megfelelően rangsorolni.Valaki ezt említette is,van benne igazság.

bocsi

mennyit lett volna

A férjed vagy egy féltékeny nagy gyerek,vagy beteg.Milyen a kapcsolata a saját szüleivel?Mert nekem úgy tűnik,hogy a Te és a szüleid kapcsolatára nagyon féltékeny.Ezért nem akarja,hogy sűrűn találkozz velük,éket szeretne verni közétek.A gyerek pedig attól ne tudná ki az apja,mert sokat van a nagyszülőkkel?Ekkora butaságot:O))

Biztos,hogy a férjednek önmagával vannak problémái.Minden erre utal,a beteges féltékenysége a szüleidre,pláne a gyerekre,az agresszivitása...stb...

Le kell ülni megbeszélni,mert tönkre fog menni az életetek.Ha nem tud vagy nem akar változtatni,akkor marad a válás.Ne tedd tönkre ilyen fiatalon az életedet,és a gyerekedét sem,nem éri meg!A szüleid és közéd meg a babád közé pedig ne engedj éket verni!Attól nem élnétek Ti jobban,ha ez sikerülne neki,ezt csak ő hiszi.Lehet,hogy a gyerekkorából hozott valamit,de már felnőtt tud gondolkodni ha akar,és nem csak magára gondol.Mert eléggé önző is lehet a leírásod alapján.Állítsd választás elé,vagy változik vagy éljen nélkületek.Gondolom neked és a gyereknek stabil háttér a szüleid ha szükségetek lenne rájuk.Persze biztos ez is nagyon bosszantja a férjedet:(((

Sajnálom!

Nehéz dolog ez az egész.

Fiatalon, nagyon fiatalon mentem férjhez, is hamar, nagyon hamar el is váltunk. Tagadhatatlanul mindkettőnk hibája volt, na meg az a hatalmas élet tapasztalatunk sem segítettek.

Már nagyon kezdett durvulni a helyzet és már a gyerek előtt is veszekedtünk, sosem felejtem el az ijedt arcocskáját, ahogy mondani szokták beleégett a retinámba.

Nagyon sokat beszélgettünk, tudtuk mi a hibánk, nem sikerült megoldani!A lényeg elváltunk, azóta mindketten boldog párkapcsolatban élünk, és mindkettőnknek van már másik baba, három hónap különbséggel!

Egy percét sem bánom a döntésemnek, de nekem, nekünk kellett dönteni, nagyon féltem, és a fiamat is féltettem, milyen lesz neki elvált szülők gyerekének lenni, de ezt is megoldottuk.

Közös programokat szervezünk és hasonlók, de mindehhez nagyon kellett, hogy megmaradjon a szeretet és a tisztelet a másik irányába (ami a viták sodrában majdnem elveszett)!

Párként nem működött, barátként igen, fura barátság, de barátság!

A gyerek a legfontosabb!

Ha te nem vagy boldog, ő sem lesz az!

szoktatok együtt elmenni valahova?

csak ti ketten?

a lényeg a lényeg

a picit elvinni a szülőkhöz

apa haza jön

leülni vele és addig faggatni amíg el nem mondja, hogy mi változott meg

mi történt

mint leendő óvónéniés mint olyan aki heti többnapot van a gyerekekkel azért ez cáfolom

a gyerekek 90 %-a nem agresszív

csak a gyerek miatt nem szabad együtt maradni.

Nem hiszem, hogy az a jó a gyereknek, ha a szülei a feje fölött kiabálnak, d e ha nem is teszik a feszültséget igenis érzik, így milyen felnőtt lesz belőle?

ha szüleidnél van hely,sztem költözz oda..

az a gyerek veszekedést hallja,nem akarlak megbántani,de igy lesz belöle agressziv gyerköc:(

oviba 90%a agressziv,és épp ilyen miatt..

én értelek drága

és nem is akartalak bántani

de vaéami oka van annak, hogy ilyen

próbáld meg kideríteni

ne add fel egyből

nagyon nehéz, de hisz van egy pici babátok

te ez tökéletesebben le sem írhattad volna

ügyi vagy drága

szívemből szóltál