Félelmek legyőzése, pánikbetegség (beszélgetős fórum)
Engem nem kell meggyőznöd :)
Voltam depressziós, időnként még előjön, bár jóval gyengébben, gyógyszert régóta nem szedek.
Elnézést kérek, ha félrevezettelek, vagy bárki mást, én is sarkítottam, és nem személyeskedni akartam.
Csak utalni rá, hogy vannak azok a hülyék ...
Power pedig megválaszolta, amit kellett.
Akkor nem értem a célzást a hcg-re.
Nem mindegy, hogy betegségre szedsz valamit, vagy buliból. A depresszió keményen rombolja az életminőségget, és jobb, ha orvoshoz fordulsz, ha már az öngyilkosság jár a fejedben, mintha hülyeségből csakazértse, és megteszed.
Nalátod ebből is látszik hogy nem ismersz.
Soha de soha nem szedtem semmit sem,mert én csak a sport kedvéért súlyzózom,bocs erőemelek ,még mielőtt testépítőnek titulálnál,amit meg egy másik fórumon írtam az poen.
A kettőnek köze nincs egymáshoz.
Inzulint sem ad magának normális ember csak úgy, de egy cukorbetegnek életmentő.
Vannak hülyék, akik önként szednek hormonokat, de ez az ő bajuk, őket jellemzi. Ha jól értem te is közéjük tartozol?
Akkor meg hajrá gyerünk a dizsibe oszt toljuk a metamfetamint.
Vagy azt csak azért nem mert nem dilidoki írta fel? :)
Erősen kevered a dolgokat. Minden, az idegrendszerre ható anyaghoz hozzá lehet szokni, ez tény. Viszont nem szükségszerű.
A gyógyszert el lehet hagyni, de időnként szükséges.
A depresszió pedig nem hiszti vagy rosszkedv, aki keveri a kettőt annak sose volt köze a depresszióhoz.
Az agyról keveset tudunk, de amit igen azt érdemes használni. A pszichológiában kevéssé hiszek.
Abban, hogy az agy működésében keletkezhetnek zavarok, és ez befolyásolja a mindennapokat, viselkedést igen, de ez oda-vissza hat.
Voltam durván depressziós, szedtem gyógyszert, és mellette vezettem naplót a mindennapjaimról, minden eszembe jutó adatot feljegyezve, összefüggéseket keresve. Kijött pár érdekes dolog, amiknek azóta is hasznát veszem. De a gyógyszer kellett ahhoz, hogy egyáltalán el tudjam kezdeni.
Tény, hogy egyre több embert kezelnek emiatt.
Vannak, akik rögtön orvoshoz szaladnak, ha úgy érzik, hogy nem túl rózsás minden.
Vannak, akik státuszszimbólum miatt, mert olyan menő Budára járni xy doktorhoz.
És vannak, akik hosszú hónapok gyötrődése után belátják, hogy orvosra van szükségük.
Ne ítéljünk el soha senkit, mert nem tudhatjuk, hogy mikor fogunk mi is járni hasonló cipőben.
Mások meg női hormonnal nem pumpálnák magukat.
ELFOGADÁS, csak ennyi.
Pont ezért szeretlek téged is, a hcg - del együtt:))
Ezek a tudományágak meglehetősen fiatalnak számítanak itthon és csak most kezdenek elterjedni szélesebb körben. Az emberek többsége keveset tud róluk. Sokan hiszik, hogy a depresszió és más idegrendszeri probléma (epilepszia, bipoláris zavar, szorongás, stb.) csak szimpla hiszti. Ezért jut eszébe a legtöbbünknek Freud és az a bizonyos bársonyszófa, amin a páciens végignyúlik és a gyermekkori sérelmeit ecseteli, meg Rorschach-képeket nézeget.
Holott ez a tendencia enyhén szólva idejét múlt.
de más szarokat simán, ugye?
ha epilepsziás lennél akkor sem szednél gyógyszert?
Abban igazad van, hogy elterjedt a "depi vagyok, öngyi leszek" jelenség, aminek köze nincs a depresszióhoz. Viszont az igazi depresszió létezett régebben is, csak letojták, annyit tudtak róla, mint te.
Mekkora divat lett ez a depresszió +a pánik betegség.
Hát ti tudjátok.
Én biztossan nem szednék be központi idegrendszerre ható "gyógyszereket"
A depresszió gyakra a szerotonintermelés zavara, ezt tudják kezelni.
Egy hormonműködési zavar szerinted legyőzhető akarattal?
Azt hittem, elhitted nekem az agy kémiáját.
Ez fekete - fehér, slussz - passz, nincs mit tenni, helyre kell állítani.
Színtiszta biokémia.
És minden más az akaraterő, hit, stb.
A kettő együtt működik.
A lehangoltságot, múló aktuális rossz kedvet pedig nem szabad összekeverni a depresszióval.
Tehát ha én nemvagyok tökéletessen boldog akkor az már betegség?
Tökéletes boldogság nincs.