Felejtsem el, még akkor is, ha nagyon szeretem? (beszélgetős fórum)

Lehet , hogy ... volt egy roma baratom, 2 hetig tartot ugyan csak , de nem mert roma volt.

Egyebkent az ocsem a romak kozt el , es nem is akarmilyen romak kozt... satorosok kozt es oszinten mondhatom soha nem lattam olyan boldognak , mint miotta koztuk van.Es ritkan lattam magyarok kozt azt a szeretet amit az ocsem kap tolluk.

Mondjuk tényleg bunkóság volt h felrohantál...te is ismeretlenül minősítetted őt,ahogy most a szüleid.Hozott minta.Oké,hogy te beláttad h hibáztál..de a szüleid nem fogják,mivel az esélyét sem adják meg h megismerjék.Ha nem megy utánad a fiú,a mai napig nem tudnád h egy rendes ember,nem egy utolsó cigu.

Félelmetes hány lánynak mondták a szülei,hogy csomagolhat ha ilyen és ilyen pasit hoz haza...miért bőr,vagy nemzetiség alapján ítélnek az emberek?És ők adják a mintát..akkor mire számíthatunk?!

Elolvastam, úgyhogy örülhetsz. Az építő jellegű kritikákat szeretem, a tied viszont közelített a bunkó stílushoz, szóval kérlek, válogasd meg a szavaid, és NE SÉRTEGESD A SZÜLEIMET!

Azért rohantam fel a szállodába akkor, mert a barátnőmnek mondtam a játék elején, hogy semmilyen feladatban ne tegyenek össze vele, ő azt mondta, hogy oké, erre már az elsőnél őt mondta.

nah elég értelmetlen lett az első mondat:)

Szóval el nem tudnám képzelni,h anyáék tiltsanak valakit,amíg nem ismerik.

Szia!

Az én volt férjem is AZ . Nem a származása miatt váltunk el. Másképp is ez lett volna. apu persze kiakadt,de beletörődött. Aztán most a lányom,18 éves egy r..a sráccal jár. Én nem azt nézem,milyen származású,hanem,hogy milyen ember.

De apu kitagadott engem és a lányomat. A másik 2 gyerekem mehet hozzájuk,de mi nem.

Én azt gondolom,apámnál és az ő szemléleténél a volt férjem és a lányom barátja is többet ér.

Apám miatt nem váltam volna el.

Találkozzatok titokban. ne tudja senki sem. És úgyis meglátjátok,mennyire szeretitek egymást. Csak a tiltás sokszor jobban össze tartja az embereket. Ha annak idején apám nem tiltja annyira,lehet nem ragaszkodtam volna annyira hozzá.

Nem lehet meggyőzni, jól látod. :(

Mindig viccelődik (azt hiszi, hogy nekem ez vicces), mikor a tévében is lát valamit, hogy na, jó lenne, ha ilyen barátod lenne, meg ha összejöttem volna vele?! Azt hiszi apa, hogy mindegyikőjük egyforma!

Hát nem tudom, olyan egy h**e vagy.

Így megbántani valakit csakmert sötétebb a bőrszíne. Már az is sértő lett volna nekem, amikor te felrohantál csakmert egy puszit kellett volna adnod neki. A szüleid veled együtt az érzelmi intelligenciája egyenlő a nullával. Remélem a srác talál egy normális nőt, mert bár nem tudom te, h nézel ki, de még így is különb lehet férfiba. Rosszindulat és ostoba sötétség a köbön. Törölhetik, de remélem elolvasod a véleményem rólad!!!

Hát érdekes a szüleid viselkedése,el nem tudnám tiltani h anyáék bárkit minősítenének anélkül h ne ismerjék meg.3an vagyunk lányok,16,18,és én 23 éves,de egyikünknek sem tiltottak senkit,bíztak bennünk h jól döntünk.Nyilván ha egy drogos alkoholista sráccal tértünk volna haza,elbeszélgettek volna velünk,de ok nélkül,csak azért mert kisebbségi?!Nekem tetszett egy ilyen srác,bár semmi nem lett belőle,múltkor találkoztam vele,és rendőr lett.Jártam afgán pasival is,nem mondom h a haverok nem viccelődtek a terrorizmussal,de ennél nagyobb gond sose volt belőle.Én mindig felvállaltam mindenkit,így el is fogadták.Elég korlátoltak a szüleid.Megpróbálnék beszélni velük higgadtan..

Te hány éves vagy?

Már csak a házibulikban találkozunk, ami nagyon ritka. :( Ott viszont mindig összemelegedünk. Bár az utolsó buliba került, ahogy csak tudott, de barátnőm tudja, hogy szeret.

Szex (még) nem volt.

Felvállaltam őt a legjobb barátaim előtt, mivel a nyaraláson "együtt voltunk". A bolond is látta rajtunk akkor, hogy beleszerettem, hiába is tagadtam volna.

Mielőtt nem ismertem, tényleg voltak fenntartásaim, de meg is bántam, miután megismertem.

hát igen mikor én jöttem össze egy R...ma sráccal anyámék feljelentették öt...

akkor még nem voltam 18...

folyton szidtak és sose bocsátanak meg nekem azért...

mert az volt, hogy ő nem hozzám való mert Ő más...

pedig nem olyan volt mint én...

a mostani párommal mikor összejöttem az volt az első kérdésük ugye nem R....

Köszönöm, hogy írtál.

Nekik a világ vége lenne. Apa még a mai napig nem akarja hallani a nevét. Azt mondta, ha ide beteszi a lábát, mehetek vele együtt, de többé ne akarjak visszajönni.

Hol is kezdjem.

Egy éve kezdődött, pontosabban tavaly nyáron.

Siófokon nyaraltam a baráti társaságommal, illetve még egy-két személlyel, akiket ott volt szerencsém megismerni. Egyikőjük (aki miatt indítottam a fórumot) nagyon nem volt szimpatikus, mivelhogy roma, de ezt a szót többé nem írom le, mert törölni fogják.

Kerültem, ahogy csak tudtam, egy játékban azonban azt a feladatot kaptam, hogy meg kell csókolnom. Teljesen felháborodtam, felmentem a szállodába, és duzzogtam, mikor feljött Ő, és mondta, hogy megért, ő sem csókolózna olyan pasival, amilyen ő. :D Itt kezdődött minden.

Beszélgettünk, beszélgettünk és lassan, de belezúgtam. Nagyon megszerettük egymást.

Vége lett a nyaralásnak, hazaértünk, a szüleimnek nem mertem elmondani, mert tudtam, hogy kiakadnának.

Kiderült és nagy patáliát csaptak. Apa mindennek lehordott, hogy bemocskolom a nevét, költözzem el, hagyjam békén, ha én ebbe a kapcsolatba belemegyek. Felháborodott, hogy tönkreteszem az ő életüket, és azt merte mondani, hogy az én életemmel azt csinálok, amit akarok, de NE SZÉGYENÍTSEM MEG ŐVÉKÉT!

Fájt nagyon, de hallgattam édesapámra.

Hihetetlenül rossz volt elmondani ezt a "barátomnak", neki azt hazudtam, hogy nem szeretem.

Borzasztóan hiányzik, és tudom, hogy én is neki. A mai napig szeretjük egymást, de ő úgy tudja, hogy én már nem. Egész nap csak rá gondolok, nagyon-nagyon szeretem!

Ti mit tanácsolnátok? Jól tettem, hogy a szüleimre hallgattam?